DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosítására azért került sor, mert a kormány az állami termőföldvagyon gyors és igazságtalan leosztása helyett a ma is földből élő emberek biztos megélhetését, a birtokrendezés megvalósíthatóságát, az állami földvagyonnal való ésszerű, hosszú távú gazdálkodás szempontjait tartja követendő célnak. (Folyamatos zaj.)

A nemzeti földalapkezelő szervezet működésének ellenőrzésére alkalmatlannak tartjuk a mindenkori miniszterelnök által kinevezett háromtagú ellenőrző bizottságot, ezért a szervezetet társadalmi ellenőrzés alá vonjuk. Ezt szolgálja a civil szervezetek tagjaiból álló öttagú országos ellenőrző bizottság és a településeken működő birtokhasznosítási bizottság, amelynek tagjait a földtulajdonosok és földhasználók delegálhatják érdekképviseleteiken, illetve önkormányzataikon keresztül.

Az átláthatatlan és igazságtalan, téves képleten alapuló, kategorizált versenytárgyalás helyett a termőföldek haszonbérletére és értékesítésére nyilvános pályázatot hirdetünk.

Igazat kell adnom azon képviselőtársamnak, aki sanda földszerzési szándékkal, az állami földtulajdon elherdálásával vádolta azokat, akik a Nemzeti Földalap versenytárgyalási rendszerét kialakították. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.)

Köszönöm mindazok véleményét, az ellenzék soraiban ülő képviselőtársaimét különösen, akik előremutató szervezeti változásként értékelték módosító javaslatunkat; akik nemcsak a földtulajdonosok, a tulajdonszerzés szempontjait, hanem a földhasználók, a földbérlők kiszámítható gazdálkodási feltételeinek biztosítását is fontosnak tartották.

Természetesen értetlenül álltam azon vélemények hallatán, amelyek a jelenlegi állami földtulajdont használók további működési lehetőségeit kifogásolták, különösen annak tükrében, hogy a Fidesz-kormány ilyen földhasználókkal ötvenéves haszonbérleti szerződéseket is kötött. Ennek súlyát az én szememben nem csökkenti, inkább növeli, hogy ez csak tizenkét kiválasztott gazdasággal esett meg.

Számunkra nincsenek, még vidéken sem, első- és másodrangú állampolgárok; földet művelő emberek, attól függően, hogy tevékenységükhöz milyen szervezeti formában jutottak hozzá, milyen szervezeti formát választottak vagy lehetőségként mi adódott számukra. A leghatározottabban elutasítjuk a ma még hatályos, Nemzeti Földalapról szóló törvény azon rendelkezéseit, amelyek elveszik a megélhetés lehetőségét több tízezer, vidéken élő családtól azáltal, hogy az általuk, illetve szervezeteik által bérelt termőföldet kihúzzák alóluk, azt erőszakkal mások számára értékesítik. Az elvakultságot jelzi, hogy még az sem zavarta e konstrukció kiagyalóit, hogy a családi gazdálkodó a földtörvény szerint nem is vásárolhat olyan termőföldet, amelyre másnak élő haszonbérleti szerződése van és azt még évekig használja. A családi gazdálkodóknak ugyanis a termőföldről szóló törvény 1. § (2) bekezdésének h) pontja szerint valamennyi termőföldjén, a tulajdonán és haszonbérletén egyaránt hasznosítási kötelezettsége van, tehát gazdálkodni kell rajta. Az általunk javasolt rendszerben a családi gazdálkodók is olyan termőföldet vásárolhatnak, illetve bérelhetnek, amelyiken azonnal gazdálkodhatnak. A módosított földtörvény rendelkezései szerint minden felszabaduló terület esetében az első helyen biztosított lesz számunkra az előhaszonbérlet, illetve az elővásárlás lehetősége.

Végezetül emlékeztetni szeretném önöket, hogy az elmúlt évtizedben a politikai indulatból hozott döntések mindig káros következményekkel jártak. Ezért kérem a képviselőtársaimat, hogy a szakmailag megalapozott módosítást, a kormány előterjesztését és a mezőgazdasági bizottság kiegészítését támogassák.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)