DR. ANDRÁSFALVY BERTALAN művelődési és közoktatási miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az oktatási kormányzat ismeri a nehéz problémát, a gyógypedagógiát nem, de különleges elbánást igénylő gyermekek iskoláztatásának nagy kérdését. Az Egyezmény a Gyermekek Jogairól című okmány aláírását követően a közoktatás területén megvalósítandó feladatként meg is fogalmazta. Nemzetközi adatok szerint az iskolás gyermekek számából 15-20az, mely iskolai pályafutása alatt legalább egyszer, de többségükben folyamatosan fokozott törődést igényel. A beilleszkedési zavarokkal küzdő, családi, szociális vagy egyéb körülmények miatt hátrányosan érintett gyermekek fokozott egyéni bánásmódot igényelnek, és ennek a megoldására több kísérlet is történt a rendszeren belül és a rendszeren kívül. Az egyik az alacsonyabb létszámú tanulócsoportok szervezése. Ez azt jelenti, hogy az ilyen sérült gyermekek elkülönítése nem válik javukra, jobb azokat a többiekkel együtt nevelni, de különleges törődéssel. Külföldön még a gyógypedagógiai kezelést igénylő, tehát imbecillis és egyéb születési sérüléses, a rendes tanulmányi utat végigjárni nem tudó gyerekeket is az épekkel együtt szeretnék nevelni, szocializálni, nem elkülöníteni. A másik megoldás, hogy a rendes oktatásban részesülő gyermekek között lévő sérült, támogatásra szoruló gyerekeket a pedagógus maga kezeli és ezért külön kedvezményeket kaphat. A legnagyobb kérdés az ember kérdése, hogy ki az, aki ezt a nehéz és gyakran háládatlan feladatot felvállalja. Éppen ezért az idén már 7 tanárképző főiskolán indítottak olyan szakokat vagy szabadon választható kollégiumokat, amelyek erre a nehéz feladatra felkészítik a nevelőket. Így a Zsámbéki Tanítóképző Főiskolán családgondozó tanfolyam van, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán, Egerben korrekciós nevelés, családi nevelés tantárgyakat vezettek be, a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán a magatartási zavarok felismerése és fejlesztő befolyásolása témában indítottak párhuzamosan intenzív tanfolyamokat. A bajai tanítóképző ugyancsak a Differenciált bánásmód hátrányos helyzetű tanulók számára címen indít ilyen speciálkollégiumokat, Esztergomban szociálpedagógiai, a jászberényin a Problematikus gyermekek nevelése címen, az Illyés Gyula Főiskolán is, és így tovább. A művelődési kormányzat számol e probléma megoldása jogi és pénzügyi feltételeinek megteremtésével. A szervezési és tartalmi feladatok mellett azokhoz a pénzügyi forrásokat is meg kell teremteni. A szociokulturális hátrányokkal küzdő gyermekek körének jelentős része cigány. Részükre biztosított az alapnormatíván felül az etnikai és nemzeti kisebbségek azonosságtudatát elősegítő kiegészítő normatíva, 5000, illetve 15 ezer forint fejenként, amit évente kapnak. A tapasztalat az, hogy ezt kevesen veszik igénybe, pedig nagyon sok esetben éppen azért - mert nem az anyanyelvükön tudják elkezdeni az oktatást - kerülnek ilyen helyzetbe, gyógypedagógiára, zsákutcába, ahonnan már nem tudnak visszatérni. Holott a probléma csak az, hogy nem az anyanyelvükön kezdték meg az iskolát. Ez érinti a kisebbségekben élő nemzetiségeket is, akiknek nincs saját anyanyelvi iskolájuk, ezek körében meghatványozódik azoknak a száma, akik másodlagosan sérülnek, infantilisakká válnak, dislexiásak, néha ez a depreszszióig és öngyilkosságig is mehet. Ezért a nemzetiségi törvény mentálhigiéniai törvény is lesz, ami kiterjed az iskolák anyanyelvi oktatására. Speciális szakiskolák megalapítására és működtetésére is tudok már példákat felhozni. Pécsett például az úgynevezett "külváros iskola", amely az INFC produktív iskolák nemzetközi hálózata hároméves programjában szociálpedagógiai alapon ezeknek a gyermekeknek indít a régi szóval szakmunkásképzést. Ezen iskola tanulóira az állam 54 ezer forint normatívát biztosított. Nem indokolt, szükségtelen is, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű családok gyerekeit a gyógypedagógiával fogjuk össze. A fogyatékos gyermekek 65 ezer forintos külön támogatást kapnak a tankötelezettség idején. Ez az összes tanulófiataloknak az 1át teszi ki, ez is óriási szám. Magyarország sajnos ebben vezet, és ez egyenes arányban van az abortuszok gyakoriságával. A tárca alternatívákat dolgozott ki a halmozottan hátrányos gyerekek iskoláztatására, és ezért erre a 15-20ra - a tanulólétszám egyötödére - tehát plusz 20-25 ezer fő normatíva elkülönítését javasolja a következő évtől már. A céltámogatás a másik megoldás. Mindez körülbelül 200 ezer gyermeket érint; 4 millió forintot jelentene. Az új közoktatási törvény parlamenti elfogadásakor célszerű e feladatok újragondolása, pénzügyi fedezetének megteremtése. Ez is aláhúzza, milyen fontos a közoktatási törvény mielőbbi elfogadása. Kérem válaszom elfogadását. (Taps.)