Köszöntő

Tisztelt Olvasó!

A tájainkat festőivé varázsoló szőlőültetvényeink, a gazdag múltbéli hagyományokat tovább vivő pincészeteink napjainkban már nem kizárólag a minőségi magyar bortermelés jelképei. Borvidékeink olyan védjegyek, amelyek egyben kulturális és történelmi örökséget közvetítenek.

Az Országház Bora elnevezésű mustránk elkötelezetten támogatja a magas színvonalú honi bortermelés kiteljesedését, borászaink szakmai kapcsolatrendszerének bővítését, boraink nemzetközi hírnevének öregbítését. Az elmúlt évek során megtapasztaltuk, hogy az Országházba látogató vendégeinket nemcsak a borok íze, hanem a szőlőt termő vidékek, a palackot megtöltő borászok s az italokat övező történetek is érdeklik.

A borhoz kapcsolódó anekdoták, helyi népszokások, értékek és gasztronómiai hagyományok által teremtett légkör nagy hatással van a nedűk fogyasztóira. Rendezvényünk ezért a borkultúra és a turizmus összekapcsolódását szintén hivatott támogatni.

Hiszünk abban, hogy bormustránk tekintélyével, kapcsolatrendszerével és díjnyertes boraink minőségével hozzá tudunk járulni borvidékeink fejlődéséhez, idegenforgalmi vonzerejének növeléséhez, egyben erősítve ezzel a helyi közösségek gazdaságát, munkahelyteremtő képességét is.

Kövér László
az Országgyűlés elnöke

Az Országház Bora története


Az Országház Bora 2017 borkiválasztás néhány kategórianyertes bora az Országház épülete előtt

Magyarország nemzeti és nemzetközi arculatának évszázadok óta fontos pillére a jó hírű magyar bor. Az Országház Bora pályázat célja kiválasztani azokat a kiemelten jó minőségű borokat, melyek reprezentációs alkalmakkor a magyar Országgyűlést képviselik.
A borkiválasztáson a minőségi kritériumoknak megfelelve minden olyan borászat indulhat, amely a magyar bortermelés tradícióit tartja szem előtt, illetve a történelmi magyar borvidéken működik. Az Országgyűlés ezzel a gesztussal is meg kívánja erősíteni az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában foglaltakat. A bormustrán a bortermelők mindazon palackozott minőségi és különleges minőségű borai vehetnek részt, melyek a hazai előírásoknak megfelelnek, és Magyarországon kereskedelmi forgalomba kerültek.

2017-ben az első, hagyományteremtő bormustrán 13 történelmi magyar borvidék képviseltette magát, és egy nevezés érkezett Arad-hegyaljáról is. A meghirdetett nyolc kategóriában 81 pincészet összesen 147 palackkal pályázott. Az Országház Bora 2018-as megmérettetésen hazánk 17 borvidékének 90 pincészete összesen 160 palack borral vett részt. A 2019-ben meghirdetett bormustrán 19 hazai és 2 határon túli történelmi magyar borvidék 113 borászata 203 tétellel volt jelen. A versenyre 2020-ban, immáron kilenc kategóriában, 18 magyar borvidék 103 borászata 231 tétellel nevezett. A 2021-es borkiválasztásra 19 magyar borvidék 93 borászatának 218 tétele érkezett. A 2022-es mustrán 19 magyarországi borvidék 89 borászata 181 palack borral szerepelt, Az Országház Bora 2023 címet viselő italokat pedig 16 magyarországi és 1 határon túli borvidék 83 borászatának 187 bora közül választották ki.
A 2024-ben meghirdetett fajtabor és házasítás kategóriák a következők: olaszrizling (száraz), furmint és furmint alapú házasítás (száraz), egyéb fehérbor (száraz) – hárslevelű, juhfark, kéknyelű, ezerjó fajtákból –, pezsgő, kékfrankos (száraz), bikavér (száraz), cabernet franc (száraz), kadarka (száraz), tokaji aszú, az eseményen 18 magyarországi és 2 határon túli borvidék 89 borászata vett részt 185 borral.

A fődíjat az Országház főrendiházi társalgójában látható szőlőművelés szoborcsoport egyik nőalakjáról mintázták. A Zsolnay Vilmos műhelyében készült háromalakos kompozíció nem véletlenül került ilyen kiemelt helyre. Steindl Imre a magyar borkultúra fontosságára kívánta ezzel felhívni a képviselők figyelmét. Ők pedig tették a dolgukat, aminek köszönhetően a magyar törvényhozás és a honi szőlészet-borászat a modern Magyarországon szorosan összekapcsolódott, és ezt a köteléket még a diktatúrák sötét korszakai sem tudták elvágni.

Az Országgyűlés elnöke ezzel a díjjal kívánja megtisztelni mindazokat a borászokat, akik kitűnő boraikkal elnyerik e jeles elismerést.

Törvényi háttér

A XIX. század folyamán két olyan törvényt hozott a magyar Országgyűlés, amely lefektette a hagyományos bortermelés jogi alapjait. Az 1893. évi XXIII. törvény az első olyan szabályozás volt, amelyben az állam védte meg a magyar borászok érdekeit a borhamisítókkal szemben. Ezt követően az 1894. évi XII. törvénycikk által jött létre a hegyközségek országos hatáskörű szervezete, amely a magyarországi minőségi bortermelés nélkülözhetetlen alapja lett. A magyar törvényhozás ezekkel a jogi szabályozásokkal a hazai borkultúrát szilárdította meg.
 

Borvidékek az 1893. évi bortörvény szerint