HORVÁTH LÁSZLÓ, az ifjúsági és sportbizottság alelnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ígérem, hogy ezt az időkeretet a késői időpontra való tekintettel nem fogom kihasználni.

Mint önök előtt is ismeretes, a tavaly év végén elfogadott új sporttörvény már beterjesztése előtt egy széles társadalmi és szakmai egyeztetésen ment keresztül. Jelentős változásokat is nyert ennek következtében, de a beterjesztést követően is a törvény politikai, szakmai, társadalmi egyeztetési folyamata szinte a határozathozatalt megelőző utolsó pillanatig igen aktív és széles körű volt.

 

 

(19.00)

 

Mégis, a törvény elfogadása után az előterjesztő is érzékelve azt, hogy két ponton olyan technikai módosításra van szükség, amely mindenféleképpen azt irányozza elő és biztosítja, hogy a sport világa zavartalanul és kiszámíthatóan működjön, azzal az indítvánnyal élt a parlament illetékes bizottsága felé, hogy e két módosító javaslatot tartalmazó előterjesztést terjessze a Ház elé.

A jogalkotói szándék pontosítása érdekében az indítvány megcélozza a 39. § (3) bekezdése második mondatának módosítását. Ennek értelmében erre a helyre az "elnökség" szó kerülne be, hiszen az eredeti jogalkotói szándék is arra vonatkozott, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségében az olimpiai sportágak szakszövetségei által delegált személyek száma haladja meg a MOB elnökségi taglétszámának 50 százalékát. A sporttörvény jelenlegi formájában azonban úgy értelmezhető, mintha a Magyar Olimpiai Bizottság taglétszámának 50 százaléka lenne az irányadó létszám, de nyilvánvaló, hogy nem ez volt az eredeti szándék.

A másik, az előterjesztés által javasolt módosítás a 73. § (6) bekezdésére vonatkozik. E törvényhely módosítását az indokolja, hogy az új sporttörvény megszavazásával, egy kapcsolódó módosító indítvány elfogadása által megváltozott az olimpiai járadék számításának módja. A hatályos sporttörvényben, a korábban kialakult gyakorlattól eltérően az olimpiai járadék meghatározásának alapja az országos szintű nettó nominál átlagkeresetnek megfelelő összeg lett. A korábbi szabályozás értelmében azonban az olimpiai járadékra jogosultak a teljes munkaidőben foglalkoztatott bérből és fizetésből élők előző évi bruttó átlagkeresetéhez viszonyítottan részesültek az olimpiai járadékból.

Az olimpiai járadék meghatározásának új szabálya miatt az olimpiai járadék összege nem csökkenne ugyan, de a számítási mód változásával az idei esztendőben az olimpiai járadék várhatóan nem emelkedne. Márpedig - és azt hiszem, ebben egyetértünk - az olimpiai járadék intézménye egyszerre fejezi ki legkiválóbb sportolóink anyagi és erkölcsi elismerését. Éppen ezért az olimpiai járadék összegének emelése az erkölcsi megbecsülés egy fontos eleme, talán a legfontosabb szimbóluma.

Tisztelt Ház! Két olyan technikai jellegű módosításról van szó előterjesztésünkben, amely ugyan elkerülte az előterjesztő figyelmét a törvény tárgyalásának szakaszában, de azt lehet mondani, hogy az igen hosszú és alapos bizottsági viták során sem merült fel módosítási szándék a két törvényhely kapcsán. A szakértők és például a Magyar Olimpiai Bizottság tekintetében pedig a Magyar Olimpiai Bizottság sem érzékelte ezt a problémát. Tehát nem arról van szó, hogy valamely, egyébként beterjesztett képviselői módosító indítványt nem fogadta volna el a Ház a vita során, hanem mindannyiunk figyelmét sajnálatos módon e két, egyébként nagyon fontos technikai jellegű törvényrész elkerülte.

Az ifjúsági és sportbizottság így aztán egyhangúlag fogadta el mindkét módosítást, és a Házszabálytól eltérő tárgyalási menetet is ellenszavazat nélkül támogatta a bizottsági ülésen. Az egyöntetű támogatás fontos kérdésekre hozott gyors és határozott válaszadásnak tekinthető, a sport világának zavartalan, kiszámítható működését tartja szem előtt, és ennek okán példaértékű lehet az elkövetkezendő évek fontos döntéseinek meghozatalakor is.

Mindezek alapján kérem a tisztelt Házat, hogy a javaslat megvitatását követően támogassa az előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps.)