JUHÁSZ FERENC (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Én igazán nem szerettem volna önnek mentális problémát okozni, csak a tények, amelyek az elmúlt időszakban az olajügy kapcsán fölmerültek, mindig adnak okot arra, hogy az ember továbbgondolja a dolgot. Tudniillik ön ezen az ominózus házbizottsági ülésen a következő mondatot mondta, elnök úr - és nem szeretném itt a vitába vonni, mert elnöki mivoltából eredően természetesen ezt nem teheti meg -, hogy tudniillik "bátortalan javaslatot szeretnék megfogalmazni, mert szerintem igazából e határozati javaslat tárgyalásának sok értelme nincsen, mert minden munka el van végezve, amely ebben feladatként megfogalmazásra került". Tehát egy olajvita előtt akkor, amikor még gyakorlatilag a pártok azokat a bizonyos dokumentumokat sem látták, elnök úr ezt megfogalmazta.

Azt követően viszont elfelejtetett egy dokumentumot elküldeni. Elküldte a miniszterelnök dokumentumát, amely arról szól és arról tájékoztatja önt, hogy jó volna, ha az előző kormányt ez a parlament vizsgálná meg; elküldött még mást is, csak a Pénzügyminisztérium átiratát felejtette el elküldeni, amely szerint, és szintén tudnám önt idézni ebből a házbizottsági jegyzőkönyvből, azt mondja, hogy "javarészt önök szüntették meg az olajügyekkel kapcsolatos jogszabályi hézagokat" - mármint mi, az előző kormány. Ez nem került valahogy oda.

Ennek következményeként és ennek eredményeképpen azt gondolom, hogy teljesen normális magatartás az, ha az ember, aki egyébként arra szeretne törekedni, hogy ebben az ügyben az Országgyűlés is és a társadalom is lásson tisztán, bizonyos feltételezéseket fogalmaz meg és semmiféleképpen sem indok arra, hogy az elnök úr kikérje magának, vagy ha kikéri, akkor tudomásul kell vennie, hogy a képviselő meg nem mondja azt, hogy bocsánat.

Köszönöm.