FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslathoz hozzászólásomban főleg a törvényjavaslat két általános aspektusára szeretném a figyelmet felhívni. A kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló törvényjavaslat a jogalkotásunkat mind erőteljesebben befolyásoló, az EU-hoz való csatlakozásunk előfeltételét képező jogközelítési tevékenység fontos része.
Az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások alkalmával a magyar kormány azt vállalta, hogy teljes összhangot teremt a vonatkozó európai közösségi szabályozással, vagyis a 86/653/EGK-irányelvvel, melynek tárgya az önálló kereskedelmi ügynökökre vonatkozó tagállami szabályozások összehangolása. Az idevágó közösségi jogforrás meglehetősen részletesen szabályozza a kereskedelmi ügynök és megbízója jogviszonyát, a kereskedelmi ügynök védelme érdekében több helyütt eltérést nem engedő normákat fektet le, meghatározva, sőt jelentősen leszűkítve ezzel a nemzeti jogalkotó mozgásterét.
Megjegyzendő az is, hogy az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások során Magyarország ezen irányelvek tekintetében a csatlakozás időpontjára a teljes harmonizációt vállalta, azaz átmeneti mentességi kérelemmel ebben az esetben sem éltünk. Annak érdekében, hogy a csatlakozási tárgyalásokon képviselt álláspont és a jogalkotási tevékenységünk teljes összhangban legyen, a jelen törvényjavaslatnak a közösségi irányelven alapuló rendelkezéseit változtatás nélkül kell a magyar jogrendbe átültetni.
(14.30)
Ebből a szempontból ki kell emelni, hogy a javaslat indoklása egyszerűbbé teszi számunkra a közösségi jogszabállyal való összevetést, mivel minden egyes részletszabálynál megjelenik az is, hogy a közösségi irányelv mely konkrét cikkelyéhez vagy bekezdéséhez igazodó szabályról van szó.
Az ilyen típusú indoklás elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az Országgyűlés tisztában legyen azzal, hogy a törvényjavaslat mely rendelkezése valósít meg jogharmonizációt, és mely rendelkezések függetlenek azoktól. Éppen ezért kívánatos lenne, hogy minden jogharmonizációs vonzattal rendelkező törvényjavaslatban ilyen részletességgel kerüljön megjelenítésre az adott javaslat és az érintett közösségi jogszabály egymásnak való megfeleltetése.
A javaslat indoklásában a jogszabály előkészítői részletesen ismertetik a vonatkozó európai közösségi szabályozás indokait, hátterét, rendelkezéseit, az egyes tagállami megoldásokat, valamint az Európai Bíróság kapcsolódó joggyakorlatát, amely továbbra is üdvözlendő és követendő példa. A törvényjavaslat teljes mértékben összeegyeztethető szabályozást valósít meg az európai közösségi előírásokkal. Ott, ahol a közösségi szabályozás a nemzeti jogalkotó számára választási lehetőséget enged, a szabályozási cél eléréséhez vezető út tekintetében az indoklás részletesen alátámasztja a választott megoldást.
A második lényeges pont, ami említést érdemel, a törvényjavaslat szabályainak elhelyezése a magyar polgári jog rendszerében. A törvényjavaslat bizottsági tárgyalása során felvetődött a kérdés, miért nem a polgári törvénykönyvben nyer szabályozást egy tisztán a polgári jog tárgykörébe tartozó ügylet. Ismeretes, hogy a polgári törvénykönyv jelenleg átfogó felülvizsgálat alatt áll. A középtávú cél a több mint négy évtizedes szabályozás újragondolása és a jogfejlődés eredményeinek feldolgozása útján egy új kódex megalkotása lenne. E munka során dől majd el, hogy a szerződések szabályozása milyen rendszerben valósuljon meg, egyáltalán mely szerződéstípusokat indokolt felvenni a kódexbe. Nem célszerű ezen alapos kodifikációs munka eredményeképpen meghozandó döntésnek elébe menni.
Másrészről a kereskedelmi ügynöki szerződés sajátosságai szükségessé teszik a szerződéstípus önálló szabályozását, nem elegendő a megbízási szerződés szabályainak kiegészítése. A törvényjavaslat szeretné elkerülni annak a látszatát, hogy a polgári törvénykönyv szerződési joga különös részének, vagyis az egyes szerződéstípusok szabályainak általános felülvizsgálatáról lenne szó. Folyamatos szakmai vita tárgya ugyanis az, hogy a gazdasági életben megjelent és alkalmazott új típusú szerződések alapvető szabályai mikor kerüljenek kodifikálásra és hogyan épüljenek be e polgári törvénykönyvbe; elegendő csak a franchise- vagy a lízingszerződésekre utalni. A javaslatnak tehát nem célja, hogy ilyen értelemben megújítsa a szerződési jogunkat, ezzel szemben kizárólag arra szorítkozik, hogy egy jogharmonizációs feladatot teljesítsen.
A Ptk.-n kívüli elhelyezés azzal a könnyebbséggel is jár, hogy nem váltja ki azokat a vitákat, amelyeket a szerződések sorában való elhelyezés kérdése vonhat maga után. Természetszerűleg egy új Ptk.-ban helye lehet a szerződéstípusnak is, erről azonban majd az új kódex megvitatása során kell döntést hozni. A szabályozás jogforrási szintjének megválasztásánál figyelembe vett szempontokat a jogszabály előkészítői az indoklásban szintén a parlament elé tárták.
Tisztelt Képviselőtársaim! Beszédemből bizonyára kitűnik, hogy a Magyar Demokrata Fórum a törvénytervezettel egyetért, és mint említettem, külön szeretnénk megköszönni az előkészítőknek, a benyújtóknak, hogy ilyen pontosan felhívja a figyelmet és rámutat az európai uniós jogharmonizációból fakadó kötelességünkre, és esetleg azon a kereten belül a magyar hagyományok alapján a törvény-előkészítő által szükségesnek tartott módosításokra.
A Magyar Demokrata Fórum támogatja ezen előterjesztést az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről, és kéri képviselőtársait is, hogy fogadják azt el.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)