DR. FAZEKAS SÁNDOR, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Dr. Rapcsák András országgyűlési képviselőnek a legfőbb ügyész NF-92-72/1999-2-1. számú megkeresésével érintett mentelmi ügyében az alábbiakat szeretném előadni.
A legfőbb ügyész megkeresésében indítványozta dr. Rapcsák András országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Az átirat szerint dr. Rapcsák András 1997 elején felkérte dr. Kassai László főtanácsost, a polgármesteri hivatal köztisztviselőjét, hogy végezzen részére családfakutatást. Nevezett a felkérés teljesítéséhez az 1997 márciusa és 1999 márciusa közötti időben 21 alkalommal utazott a Bács-Kiskun megyei Madarasra, az ahhoz tartozó településekre, illetve Budapestre, a dr. Rapcsák András által biztosított önkormányzati hivatali gépkocsival. A hivatali gépkocsik jogtalan, magáncélra történő igénybevételével az önkormányzatot 109 191 forint vagyoni hátrány érte. Ezen túlmenően a családfakutatáshoz nyújtott segítségért a madarasi római katolikus plébánia részére 5000-5000 forint átutalás történt. A megkeresés szerint dr. Rapcsák András alaposan gyanúsítható a Btk. 319. § (1) bekezdésébe ütköző, és a (2) bekezdés szerint minősülő kisebb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vétségével.
A mentelmi bizottság az ügyet a 2000. február 22-én tartott ülésén tárgyalta. Az ülésen megjelent dr. Rapcsák András előadta, hogy nem polgármesterként, hanem magánszemélyként kérte fel a négyórás részmunkaidőben foglalkoztatott dr. Kassai Lászlót az egyházi anyakönyvi kivonatok betekintésével járó családfakutatásra. Előadta, hogy a megbízott részére a munkaidőn belüli tevékenységet és a hivatali gépkocsi használatát soha nem engedélyezte, és nincs tudomása arról, hogy nevezett hányszor és hogyan utazott Madarasra. A megbízottal egyébként később vitája támadt. A madarasi római katolikus plébánia részére 5000 forintot helytörténeti kutatás támogatása címén a részére biztosított polgármesteri keretből utalt át. Utalt arra, hogy az önkormányzati testülettel felmerült vitájával kapcsolatban tudomása szerint 24 feljelentést tettek ellene, és az átiratban megfogalmazott, szerinte megalapozatlan gyanú szintén az ellene indított politikai hajszához tartozik. A mentelmi ügyek felfüggesztésével kapcsolatos döntést a mentelmi bizottságra bízta.
Az ülésen előterjesztett, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló javaslat 5 igen, 6 nem és 1 tartózkodás mellett nem kapott többséget. A javaslatra igennel szavazó bizottsági tagok álláspontja szerint a mentelmi bizottság a közvádas ügyekben következetesen az érintett képviselő mentelmi jogának felfüggesztését javasolta, és az ilyen értelmű javaslattól az Országgyűlés az előző ciklusban csupán két, a jelenlegiben pedig egy ügyben tért el. A következetes gyakorlat folytatása tehát a mentelmi jog felfüggesztését indokolja.
Az ülésen előterjesztett, a mentelmi jog fenntartására irányuló javaslat 6 igen, 5 nem szavazattal és 1 tartózkodással szintén nem kapott többséget. A javaslatra igennel szavazó bizottsági tagok álláspontja szerint a bizottság a javaslat megtételénél nem mellőzheti a körülmények gondos mérlegelését. Nem jelenti a következetes gyakorlat megtörését a mentelmi jog fenntartására irányuló javaslat, ha a nyomozati eljárásban tisztázható gyanú kisebb vagyoni hátrányt okozó cselekményre vonatkozik, ha a gyanúnak politikai töltete van, és a nyomozati eljárás lebegtetését egy elmérgesedett politikai vitában egyesek az érintett képviselő politikai ellehetetlenítésére használhatják fel.
Az átirat kisebb vagyoni hátrányt okozó cselekménnyel kapcsolatos gyanúra alapítottan indítványozza a mentelmi jog felfüggesztését. A mentelmi bizottság nem vizsgálhatja a gyanú alapjául szolgáló tényállást, nem folytathat le bizonyítási eljárást, és nem foglalkozhat a cselekmény büntetőjogi minősítésével, viszont nem függetlenítheti magát az ülésen megismert és igazolt tényektől. A sajtóból közismert, és így köztudott, hogy Hódmezővásárhelyen elmérgesedett politikai küzdelem folyik a képviselő-testület és a polgármester között. Ennek keretében a testület 1999. március 4-től a lakosság által közvetlenül megválasztott polgármester számára a közgyűlés elnöki tisztségének ellátását az állásából való felfüggesztéssel folyamatosan lehetetlenné teszi. A kialakult helyzet miatt a kormány az Alkotmánybíróság véleményének kikérése mellett kezdeményezni kívánja a helyi képviselő-testület feloszlatását.
A mentelmi bizottság a többségi döntés hiányáról azzal tájékoztatta az Országgyűlés elnökét, hogy a mentelmi jog felfüggesztéséről az Országgyűlés a mentelmi bizottság többséggel meghozott határozati javaslata nélkül is dönthet. Az Országgyűlés elnöke azonban a Házszabály 131. § (1) és (2) bekezdésére hivatkozással, felhívta a mentelmi bizottságot az ügy ismételt napirendre tűzésére és határozati javaslat benyújtására. A mentelmi bizottság a 2000. március 14-i ülésre a mentelmi ügyet ismét napirendre tűzte, és 7 szavazattal, 4 ellenében akként döntött, hogy a 2000. február 22-i ülésen elbírált ügy nem igényel újratárgyalást, és a mentelmi bizottságnak a már meghozott, a mentelmi jog felfüggesztését nem javasló határozati javaslatát kell az Országgyűlésnek benyújtania.
A mentelmi bizottság megállapította továbbá, hogy a mentelmi jog fenntartása tárgyában történt szavazás szükségtelen volt. A mentelmi jog fenntartása ugyanis helytelen szóhasználat és téves jogi fogalom, mert az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényben biztosított mentelmi jog nem igényel fenntartást és az Országgyűlés döntésével történő megerősítést. A mentelmi jog a képviselőt a hivatkozott törvény alapján mindaddig megilleti, amíg azt az Országgyűlés fel nem függeszti. A Házszabály 130. § (2) és (5) bekezdése szerint a mentelmi bizottságnak a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány tárgyában kell vizsgálatot folytatnia és az Országgyűlésnek határozati javaslatot benyújtania, az Országgyűlésnek pedig szintén a mentelmi jog felfüggesztéséről kell dönteni azzal, hogy a mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntéshez a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A fentiek alapján az érintett ügyben a mentelmi bizottság az Országgyűlésnek nem javasolja dr. Rapcsák András mentelmi jogának felfüggesztését, mivel a legfőbb ügyésznek a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványa az 5 igen, 6 nem szavazatra és 1 tartózkodásra tekintettel a bizottságban nem kapott többséget.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
Előző Következő