POZSGAI BALÁZS, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az önkormányzati és rendészeti bizottság 1999. november 3-án tárgyalta a beterjesztett törvényjavaslatot. A kormánypárti képviselők szavazatukkal támogatták a beterjesztett rövidke, három paragrafusból álló tervezetet. Szóbeli véleményt ahhoz nem fűztek, így most bizottsági előadóként a törvényjavaslatot teljes egészében elutasító kisebbségi véleményeket fogalmazom meg.
A fő kérdés a beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban az, hogy alkotmányosan indokolható-e az információszabadság korlátozása. Egyébként segítséget nyújt az eligazodásban az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatos határozata, amelyet 1992/183. számon találhatnak meg képviselőtársaim. Ez kimondja, hogy a nyilvánosság a közhatalom demokratikus működésének próbája, az adatokhoz való hozzáférés a jogállamiság alapvető biztosítéka. E fenti megállapítások harmonizálnak az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett európai emberi jogi egyezménnyel.
Az információszabadságnak természetesen lehetnek törvényben meghatározott gátjai, korlátai, ha azt más alapjog érvényesülése kényszerítően indokolja. Az ellenvéleményt kifejtők egyébként nem vitatták azt, hogy a privilegizált helyzetű állami szervek működése megköveteli a jelenlegi törvény alapján a titokköri védelmet. Van olyan feladat, amelynek adatait a legmagasabb szintű védelemnek kell illetnie. Ugyanakkor garancia nélkülinek tartják a titokká minősítők - büntetőjogi fenyegetettsége ellenére - a jelenlegi kibővítést.
A benyújtott tervezet túl akar lépni az Ávtv. által felsorolt jelentős állami érdekkörön - mint honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési -, nemzetközi, külügyi kapcsolatokon, valamint a bírósági eljárással kapcsolatos adatok eltitkolásán, amelyek az információszabadság korlátjaként alkotmányosan elfogadhatók. E javaslat túl akar lépni ezen.
Tisztelt Ház! A beterjesztett törvényjavaslat az államtitokként védendő érdekek közé beemelné az állami szervek zavartalan működéséhez fűződő érdeket.
(8.10)
A tervezet ellenzői ezt nem támogatják, mert olyan mértékű korlátozást jelentene, amely megszüntetné az államtitkok és a szolgálati titkok közötti, ma meglévő fogalmi különbségeket. Ettől a pillanattól kezdve az állami szervekre s azok érdekére hivatkozva bármikor és bármit lehetne titkosítani, elzárva az információt a nyilvánosság elől - érveltek az ellenzéki képviselők.
Aggályosnak tartják a törvény 2. §-át is. Jelenleg nem készülnek az 1848 óta tartó tendenciát megtörve érdemi összefoglalók a kormányülésekről. Így aránytalan korlátozást jelentene az információk 50 évre való titokká minősítése. Ha mégis a jelenlegi összefoglalók, melyek az érdemi vitáról nem adnak számot, illetéktelen kezekbe kerülnének, a vétkest többévi börtönbüntetéssel lehetne fenyegetni.
Tisztelt Ház! A 13 támogató szavazat mellett 6 nemleges szavazat azt jelzi, hogy a kisebbségi szavazatot leadó bizottsági tagok teljesen indokolatlannak tartják e törvényi szabályozást. De ennek ellenére összességében a bizottság, az ellenérvek ellenére is, támogatta a beterjesztett törvényjavaslat általános vitáját.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
Előző Következő