DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg nekem, hogy oktatáspolitikusként ‑ talán nem szerénytelen ez a kifejezés ‑ szóljak az oktatáspolitikáról a számok nyelvén is, a felsőoktatásról, a szakképzésről, a kutatás-fejlesztésről és néhány szó erejéig majd a Pannónia-pályázatról is.

De mielőtt erről szólnék, azért mégiscsak egy olyan költségvetés van előttünk, a 2026-os költségvetés, amely 43 764 milliárd forint kiadással és közel 40 000 milliárd forint bevétellel számol, a GDP pedig túlhaladta a 80 000 milliárd forintot. Tehát ez azt mutatja, hogy évek óta dinamikusan nő a GDP, hiszen az elmúlt években ‑ különösen a Covid előtt ‑ a gazdasági növekedés dinamikus volt.

Engedjék meg nekem mint Nyíregyháza és térsége egyéni országgyűlési képviselőjének, hogy már az elején rámutassak arra, hogy az oktatás, amely az egyik legfontosabb terület a jövő nemzedékének nevelése és a tudás átadása szempontjából, milyen fontos egy északkelet-magyarországi megyében, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, és milyen jó iskoláink vannak. Hörcsik képviselőtársam Tokaj-Hegyaljáról beszélt, ott is van egy egyetem, a Tokaj-Hegyalja Egyetem, és a Nyíregyházi Egyetem is egy feltörekvő, kiváló egyetem, nem beszélve arról, hogy a Nyíregyházi Szakképzési Centrum az elsők között van az országban, és Nyíregyházának és térségének kiváló köznevelési rendszere, oktatási hálózata van. Mindezt bizonyítja az, hogy abból a térségből nagyon sokan szereznek vagy diplomát, vagy szakképzettséget.

De mielőtt ezekről szólnék, engedjenek meg néhány mondatot arról, hogy hogyan is látom, sokan elmondták már, hogy mi a költségvetés célja. A kormány célja, hogy az európai háborús készülődés ellenére a magyar emberek a jövőben is békében és biztonságban éljenek. Ennek szellemében került benyújtásra a 2026-os költségvetés, ezt már több képviselőtársam is hangsúlyozta, amelynek középpontjában a gyermekes családok, mondhatnám… ‑ hogy Európa-bajnokok vagyunk a családtámogatások tekintetében, a fiatalok, mert ez a jövő, a fiatalok megtartása, képzettsége és megfelelő munkahellyel való ellátása, és a nyugdíjasok állnak, akik sokat tettek ezért az országért.

A magyar gazdaságpolitika sem hagyhatja figyelmen kívül a világban zajló folyamatokat, amelyek a jövő évi költségvetés tervezését is befolyásolták. A brüsszeli bürokrácia és az Európai Parlament többsége Ukrajna felfegyverzésére és az ukránok pénzügyi támogatására akarja kötelezni az európai országokat, beleértve Magyarországot is. De Magyarország ellenáll, és a jövő évi költségvetésben nem Ukrajnára, hanem a magyar családok támogatására fordítjuk Magyarország forrásait. Ezért a 2026-os költségvetés egy háborúellenes költségvetés, amelyben a gyermekes családok vannak az első helyen.

Elmondhatjuk azt is, hogy a kormány adópolitikája 2010 óta következetes és változatlan, középpontjában az adócsökkentés, a családok és a vállalkozások támogatása, az egyszerűsítés és a gazdaság fehérítése áll.

Az elmúlt évtizedben európai uniós viszonylatban nálunk csökkentek a legnagyobb mértékben a munkát terhelő adók. 2026-ban családpolitikai célokra ‑ ezt is többen hangsúlyozták már ‑ 4800 milliárd forintot fordít a költségvetés, így a rezsivédelemre szolgáló 800 milliárd forinttal együtt 5600 milliárd forintot biztosít a családok támogatására. Ezt arányba kell tenni azzal, amit a költségvetés bevételi és kiadási oldaláról, illetve a GDP-ről mondtam.

A legnagyobb tétel ‑ ezt is többen elmondták már ‑, a költségvetés legnagyobb tétele, hogy nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen mintegy 7700 milliárd forintot fordít, ami egy jelentős összeg. A kormány továbbra is garantálja a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások inflációkövető emelését, a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíjszerű ellátásokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2026-ban jelentős béremelésekre is sor kerül, ezenfelül kifizetésre kerül a hathavi fegyverpénz is a rendvédelmi, a honvédelmi és a hivatásos dolgozók részére, mintegy 450 milliárd forint összegben.

A tanáribér-emelés is folytatódik ‑ nagyon helyesen ‑, a minimálbér-emelésben a bérmegállapodásnak megfelelő 13 százalékkal számol a költségvetés jövőre, amely a központi igazgatásban is megvalósul.

Jó hír, hogy a 10 ezer fő alatti önkormányzatok esetén is ‑ nekem is van 20 településem, és ebből 19 tízezer fő alatt van ‑ béremelésre kerül sor. Az idei évben már 15 százalékkal, jövő év januárjától pedig további 15 százalékkal kerül megemelésre az önkormányzati köztisztviselők illetménye.

Nézzük akkor az oktatást! Mivel egy költségvetési általános vitán vagyunk, az első mondatom az, hogy 2026-ban tovább nő az oktatás támogatása. Az oktatásra több mint 4000 milliárd forintot biztosít a jövő évi költségvetés, amely 2010-hez képest közel háromszoros növekedést jelent. Kiírtam a fő számokat, azt mondtam, 4000 milliárdot, 4030 milliárd forintot fordít oktatásra, ebből az alapfokú oktatás 504 milliárd, a középfokú oktatás 696 milliárd, a felsőfokú oktatás 835 milliárd és úgynevezett egyéb oktatási tételek, szolgáltatások közel 2000 milliárd forint értékben. Ha ezt arányosan nézzük, akkor ez a GDP 4-5 százaléka között van, a költségvetési kiadásoknak pedig a 8-9 százaléka között, a 2025-ös évhez viszonyítva pedig több mint 160 milliárd forinttal többet fordítunk az oktatás területére.

2025 januárjától átlagosan 21,1 százalékkal nőtt a tanárok, az óvónők és a szakképzésben oktatók bére, a pedagógusok bére így elérte a diplomásátlagbér 80 százalékát. A béremelés jövőre is folytatódik, így négy év alatt ‑ aláhúznám: négy év alatt, tehát egy parlamenti ciklus alatt -megduplázódik a tanárok bére. A kormány 2031-ig vállalta, hogy a diplomásátlagbérrel együtt emeli a pedagógusok fizetését, a teljesítményalapú bér bevezetésével pedig, aki többet dolgozik, többet foglalkozik a gyermekekkel, az többet is keres.

Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásomban szeretnék szólni a felsőoktatásról és a szakképzésről. Igen, úgy szeretnék szólni, hogy egy tudásalapú társadalomra van szükség, nem szembeállítva a munkaalapú társadalommal, ahogy azt ellenzéki képviselőtársaim sokszor teszik, azért, mert a tudás, a szakképzettség, a képzettség, a diploma hozzásegít ahhoz, hogy a fiatalok elhelyezkedhessenek a munkaerőpiacon, és ezáltal társadalmi hozzáadott értéket állítsanak elő.

Mint eddig is, a kormány továbbra is garantálja a felsőoktatás és a szakképzés magas minőségű működését. Megőrizzük a diákhitelt, miközben a hallgatók lakhatását kollégiumfejlesztési programmal támogatjuk. Elmondhatjuk: a megújult magyar felsőoktatás sikeres, mert mindenféle ármánykodás és ellenszél ellenére, amely egyrészt Brüsszelből, másrészt innen, hazánkból érkezik, azt tudjuk mondani, hogy az idei év a rekordok éve a felsőoktatásban, hiszen immár harmadik éve több mint 120 ezren jelentkeztek a megújult magyar felsőoktatásba.

(19.00)

Egészen pontosan az idei évben 129 730-an választották a megújult felsőoktatást, mi több, ez az elmúlt 13 év legmagasabb felvételi jelentkezési eredménye. Ráadásul minden második diák vidéki felsőoktatási intézménybe adta be a jelentkezését. Ez fontos, mert a magyar gazdaság fontos a vidéki munkavállalás szempontjából.

És engedjenek meg egy példát ‑ mivel egyetemi oktató vagyok, most is oktatok a Nyíregyházi Egyetemen ‑, hogy a Nyíregyházi Egyetem hallgatói létszáma is dinamikusan nőtt. A műszaki, a repülőmérnöki, az agrárterületen, a tanárképzés területén soha ennyien nem adtak be jelentkezést első helyen, ami azt mutatja, hogy megnőtt a tanári pálya presztízse. A béremelés következtében többen jelentkeznek felsőoktatási intézményekbe, és fontos a vidéki egyetemek munkája nemcsak Nyíregyháza, hanem az egész térség, az egész vármegye vagy az egész régió szempontjából.

És fontos az is, hogy műszaki és informatikai területre 2022-höz képest, amely a megújult felsőoktatás első felvételi éve volt, 5600-zal többen jelentkeztek. És ha ezt tovább tágítjuk a műszaki, a természettudományos, a mérnökinformatikai és az agrárképzésre, akkor a jelentkezők száma 2025-höz képest ‑ tehát a három évvel ezelőtti időszakhoz képest ‑ több mint 20 ezerrel növekedett, azaz a magyar gazdaság és az egyetemek együttműködésének sikerét jelzi ez is.

A kormány elkötelezett abban, hogy a fiatal magyar munkavállalók itt Magyarországon kezdjenek el dolgozni és családot alapítani. Nagyon lényeges, hogy az egyetemi diplomával rendelkezők száma növekedjen, és ennek a diplomának valódi értéke legyen.

Tisztelt Ház! Célunk továbbá a hallgatók arányának növelése a tudomány és a technológia területén nemcsak az alap-, hanem a mester- és a doktori képzésben is.

Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy pár szót mondjak a Pannónia-ösztöndíjprogramról! A modellváltó megújult intézmények számára kidolgozott program fényévekkel jobb, mint az Erasmus ‑ megismétlem: fényévekkel jobb, mint az Erasmus! ‑, hiszen olyan problémákra kínál megoldásokat, amelyekre a korábbi években nem tudott reflektálni. A rendszer időben rugalmasabb, bevezették a teljes kreditelismerést, és emellett az ösztöndíjak összege is nagyobb. Míg az Erasmusban négy hónapra mintegy egymillió forintot kap egy ösztöndíjas hallgató, például egy németországi út esetén, vagy mondhatnék más országokat is, addig a Pannónia-programban azért többet kap, 1 millió 600 ezer forintot, tehát a másfélszeresét. A Pannónia-ösztöndíjprogrammal és más mobilitási programokkal kapcsolatos feladatok a 2026-os költségvetésben 10 milliárd forint értékben állnak rendelkezésre.

Pár szó a kutatásról és az innovációról. A kutatásra és innovációra tervezett nemzeti források jövőre 8 százalékkal meghaladják az idei értékeket. Az Országgyűlés 2024 decemberében fogadta el a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló törvényt, amely rugalmas és versenyképes működési környezetet biztosít a kutatóhálózat számára. A kormány pedig döntést hozott arról, hogy teljesítményhez kötött módon három év alatt a duplájára növeli a kutatóhálózat költségvetési támogatását. A HUN-REN-törvény és a kormány döntésének szellemében a HUN-REN Kutatóhálózat támogatása 84,5 milliárd forint.

Tisztelt Ház! Azt szoktam mondani, hogy ha valaki elvégzi az általános iskolát, a 8 osztályt, akkor tovább kell tanulnia, kötelező a továbbtanulás, mert ez a kulcs, a továbbtanulás: mehet szakképzésbe, technikumba, szakiskolába, és mehet gimnáziumba. Ez a kulcs, mert hogyha valaki továbbtanul, szakképzettséget, urambocsá!, diplomát szerez, akkor ennek az országnak van jövője. És hogyha valaki a szakképzést választja ‑ márpedig a továbbtanulók közül a döntő többség a technikumokat és a szakiskolákat választja ‑, akkor jól választ, mert ha valakinek van szakképzettsége, van szakmája, akkor könnyen el tud helyezkedni a munkaerőpiacon.

A kormány arra törekedett, hogy a megújult szakképzési rendszerben a fiatalok számára vonzó szakmai fejlődést biztosító környezetet alakítson ki. A duális képzés, a modern tanműhelyek és a gyakorlatorientált oktatás célja ugyanaz: a szakképzés valódi életpályát jelentsen. Ezért kerültek átalakításra a motivációs eszközök, az alapoktatásban elérhető ösztöndíjak, valamint a pályakezdési juttatások.

Ezt a célt szolgálja a duális képzésben elérhető akár 160 ezer forintos munkabér. Hasonlítsuk csak össze egy közfoglalkoztatási bérrel a 160 ezer forintos munkabért! Megjelent a munkáshitel, de az inspiráló környezet és a digitális tananyagok is. A szakképzés népszerűsége töretlen a pályaválasztók körében. 2025-ben ismét a technikumok voltak a legkeresettebb képzési formák a nyolcadikos tanulók körében, amelyek érettségit és szakmát is adnak.

Hadd legyek itt büszke, és hangozzon el, hogy a Nyíregyházi Széchenyi István Technikum az ország technikumai sorában a második ‑ a második! ‑ helyen áll. Van még mit fejlődnünk, mert még az első helyet el lehet érni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szakképzési centrumok támogatási előirányzatáról is néhány szó. 2026-ban 287 milliárd 763 millió forint az előirányzott támogatás. Van saját bevétele ezeknek a centrumoknak 3,6 milliárd forint értékben, így összesen 291 milliárd 363 millió forint kiadási előirányzat felett rendelkezhetnek, ami 41,5 milliárd forinttal több, mint az idei évben.

2024. január 1-jétől a szakképzésben dolgozó oktatók átlagosan 32,2 százalékos béremelést kaptak, melyhez a támogatási és kiadási előirányzat növelésére volt szükség, továbbá a minimálbér és a garantált bérminimum növelése is többlettámogatást eredményezett az előirányzaton. 2025 januárjától átlagosan további 21,2 százalékkal nőtt a szakképzésben dolgozó oktatók bére, ami megerősíti a további színvonalas szakmai munkavégzést. Ezzel a lépéssel a legkisebb oktatói bér elérte a havi 705 ezer forint mértéket.

Lehet látni, tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, hogy az oktatásban, ahogy Bodó Sándortól hallottuk a köznevelés kapcsán, de a felsőoktatásban és a szakképzésben is jelentős előrelépés történt. Szerintem ez a záloga Magyarország gazdasági fejlődésének. Éppen ezért ‑ meg tulajdonképpen a költségvetés főösszegeit is áttanulmányozva ‑ arra kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a 2026. évi költségvetés általános vitájában, meg majd a részletes vitában is ezt az előirányzatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)