DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Urak! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés, amint az számos költségvetési vitában az elmúlt évtizedekben is elhangzott, legfontosabb hatáskörei egyikét gyakorolja, amikor az ország pénzügyi tervét megvitatja és elfogadja. Ma egy, a parlamenti ciklus utolsó évére szóló költségvetési javaslatról vitázunk, így azt is mondhatnám, hogy a költségvetés által egy kicsit a bizonytalan jövőbe is tekintünk, ugyanakkor a költségvetésitörvény-javaslat egyfajta értékrendet mutat, mint elmondtam tavaly, tavalyelőtt is, a polgári kormány értékrendjét.
Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország azon kevés régiós országokhoz tartozik, amelyben a kormányok rendre kitöltik a mandátumukat, így a stabilitás egyszerre eredménye és eszköze is annak a politikának, amelyet a jelen törvényjavaslatot is előterjesztő kormány a zászlajára tűz, jelesül a háború káros hatásainak kivédése, a magyar családok, a magyar vállalkozások és a nyugdíjasok védelme. Igenis, ebben a költségvetésben ezeket az értékeket helyezzük előtérbe akkor is, ha több irányból, különösen az ellenzéktől vagy Brüsszelből is sok kritika ér bennünket. Jól láthatjuk, hogy léteznek ugyanis más elképzelések, hogy a magyarok által megtermelt közös javakat, erőforrásokat miként használja fel Magyarország. Természetesen van, aki szerint a magyarok pénzét a háború folytatására kell fordítani, s eközben a nekünk járó uniós forrásokat meg visszatartják Brüsszelben a jogállamiságra hivatkozva. De úgy vélem, hogy mindez nem tántorít el bennünket attól, hogy a magyar családokat helyezzük a középpontba. Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, bár többször elhangzott a vitában, magam is hangsúlyozni szeretném, hogy az előttünk fekvő költségvetési javaslat a gyermekeket nevelő családok támogatását, a fiatalok életkezdésének segítését és a nyugdíjasok védelmét helyezi a középpontba, és a költségvetésben ennek a legfontosabb eszköze, hogy a gyermekek után járó családi adókedvezmény 2026. január 1-jétől a jelenlegi duplájára nő; október 1-jétől a háromgyermekes édesanyák, január 1-jétől pedig a 40 év alatti kétgyermekes anyák is személyijövedelemadó-mentesek lesznek.
Nem véletlen tehát, hogy a kormány a demográfiai kérdéseket a 2024. II. félévi magyar elnökségnek a prioritásává tette, és mind a Tanácsban, mind a parlamentközi fórumok között alaposan megvitattuk ezt a kérdéskört. Például az Európai Unió parlamentjei uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak konferenciájára, a COSAC 72. plenáris ülésére épp itt, a tisztelt Ház falai között került sor tavaly októberben, és a demográfiai kérdéseknek külön egy napirendet szenteltünk, mivel olyan kérdésekről van szó, amelyek nemcsak Magyarország jövőjét érintik, hanem az egész kontinens jövőjét is, és amelyekben, úgy érzem, a jó gyakorlatok cseréjére, a párbeszédekre igenis szükség van. És örömmel tudok beszámolni, hogy még a Magyarországot nem nagyon kedvelő képviselőtársaim is elismerően szóltak ezen a konferencián a magyar kormány családpolitikájáról.
Nos, a biztonságot segíti továbbá, hogy a vázolt költségvetési pálya igenis figyelemmel van a főbb uniós szabályokra, hiszen a GDP-arányos államadósság csökkenő trendet követ, s az államháztartási hiány is csak némileg haladja meg a küszöbértéket.
Tisztelt Képviselőtársaim! Elsőként is a költségvetés európai uniós kapcsolatait bemutatva, én úgy hiszem, nyugodtan állíthatjuk azt, hogy a jövő évben ellentétes folyamatok jellemzik majd a költségvetést, hiszen a 2021-27-es többéves uniós pénzügyi keret, az MFF második félidejébe érünk, amikor a kifizetések ütemének kellene felgyorsulnia. Magyarországnak a partnerségi megállapodását már lassan három éve, 2022 decemberében jóváhagyta a Tanács, de az egyes operatív programok kifizetései felfüggesztésre kerültek. Ráadásul a Jövő Nemzedék EU Alap támogatásai sem érkeznek, ahol egyre közelít a lehívási idő vége, pedig a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervet is jóváhagyta a Tanács.
Tisztelt Képviselőtársaim! A jövő év az uniós költségvetés kapcsán azért is lesz jelentős, mivel a ciprusi, majd az ír elnökségek fontos feladata lesz az idén nyáron előterjesztésre kerülő, a 2028-34-es többéves pénzügyi keret tárgyalása és az elfogadásához szükséges úgynevezett előzetes viták és egyeztetések lefolytatása. Nem lesz könnyű munka.
(18.40)
Engedjék meg, hogy egy pillanatra itt most elidőzzek! A hétéves uniós költségvetés nagyságrendileg 1000 milliárd eurót tett ki eddig, ami évente, ha jól számolom, 140 milliárd eurós költségvetést jelent. Az is jól ismert, hogy a hétéves költségvetésről való egyhangú döntés után minden egyes naptári évről külön döntés születik. Azt látjuk, hogy az elmúlt évek válságai vagy biztonságpolitikai kihívásai azonban igenis nagy hatást gyakorolnak majd a 2027 utáni uniós költségvetésre, a Covid-járvány okozta gazdasági visszaeséseket ellensúlyozni szándékozó úgynevezett Jövő Nemzedék EU Alap ugyanis egy hitelcsomag, amelyet az Európai Unió 30 év alatt fizet majd vissza 2028-tól kezdődően. Ebből a mintegy 800 milliárd eurós alapból Magyarország körülbelül 10 milliárd euró összegű tervet állított össze, nagyobbrészt támogatást, kisebbrészt pedig hitelt igényelve, ahogy ezt az itt tárgyalt országgyűlési témában már hallottuk. Sajnos, ettől a lehetőségtől is elzárták Magyarország Kormányát, a magyar vállalkozókat és a magyar polgárokat, ugyanakkor azt látjuk, hogy a hiteltörlesztésben pedig szeretnének ránk is számítani. Nincs itt valamifajta ellentmondás? Egyébként a hitelfelvételhez az Országgyűlés is hozzájárult, és most hitelkamat-fizetésre akarnak majd kötelezni minket. Ez azért veszélyes, mert az éves uniós költségvetés 10-15 százalékát biztos, hogy elviszi majd.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az ukrajnai háború nemcsak pokoli pusztítást, emberéletben mérhető veszteségeket eredményezett, de Ukrajna már több mint három éve az Európai Unió és az USA jelentős pénzügyi, gazdasági és humanitárius támogatásának a kedvezményezettje. A jelenleg számunkra is elérhető adatok szerint az Európai Unió és a tagállamok részéről ‑ a katonai jellegű támogatást is beleszámítva ‑, írd és mondd, mintegy 150 milliárd euró támogatásban részesült Ukrajna. Nagy kérdés az is, tisztelt képviselőtársaim, hogy a 2027 utáni MFF valóban tervez‑e majd az európai bővítéssel. Jelenleg, ha jól megnézem, akkor Montenegrót tekinthetjük a legelőrehaladottabb tagjelölt országnak, de a nyugat-balkáni régió több országa is hosszú évek óta folytat csatlakozási tárgyalásokat. A 2027 utáni uniós költségvetésnek tehát sok jelentős kiadási tétele lesz, különösen, ha a kohéziós politika és az agrárpolitika támogatási részarányát fenn kívánjuk tartani.
Tisztelt Elnök Úr! Végül engedjék meg, hogy kiemeljem: összesen 2400 milliárd forintnyi uniós támogatással számol az előttünk fekvő törvényjavaslat, amelyből mintegy 1800 milliárd forint a költségvetésben is megjelenő forrást jelent, és mintegy 576 milliárd forint jelenti a közvetlen agrárpiaci és földalapú támogatásokat, amelyek kedvezményezettjei közvetlenül a gazdák. Az uniós bevételek terén, a már említett RRF, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz esetében azonban már kevésbé vagyok optimista, hiszen eddig az egész RRF-ből csak minimális előleget kapott Magyarország. Jövőre mintegy 581 milliárd forint bevételt tervez a kormány, de ehhez bizony fontos politikai egyezségnek, megállapodásnak kell megtörténnie, nem beszélve a szupermérföldkövekről is. Nehéz munka áll előttünk.
Tisztelt Képviselőtársaim! A mérleg másik oldala az úgynevezett költségvetési hozzájárulást jelenti, amelynek mértéke, hál’ istennek, folyamatosan nő, jövőre 780,9 milliárd forint körül alakul majd. A hozzájárulások mellett további teher a migrációs bírság is, amire jövőre 150 milliárd forintot tervez a költségvetés, a Bizottság kontra Magyarország perben még 2024 júniusában kiszabott napi egymillió eurós bírság miatt. Ez azért is példátlan és számunkra felháborító, mivel hazánk saját költségvetéséből építette ki a határzárat, amely nemcsak Magyarország polgárait, hanem az összeurópai polgárokat is megvédi. Nos, a fizikai határzárat kezdetben ‑ emlékeztetem képviselőtársaimat ‑ nem fogadta nagy lelkesedés az Unióban, aztán végül is sorra létesültek a hasonló kerítések és falak, javarészt részleges uniós költségvetési támogatással például Spanyolország vagy Görögország esetében.
Mit látunk? Magyarország esetében egy kanyi vasat nem kaptunk, ehelyett példátlan bírságot kapott az ország. Ezt a jelenséget sajnos nem tudom másképpen értelmezni, mint a kettős mérce klasszikus esete; ez is számunkra felháborító. És most ki az okozója annak, hogy nem jönnek ezek az uniós pénzek? Hát, itt érjük tetten ezt a kettős mércét, amit az Európai Unió Bizottsága Magyarországgal kapcsolatban is végez. Például Lengyelország esetében, amikor egy baloldali kormány került hatalomra, szinte heteken belül megszűnt a probléma, és megindultak az uniós pénzek kifizetései. Ebből is látszik, hogy minden tény nélkül való az a direkció, amivel az Európai Unió büntet bennünket, és ezt Lengyelország esete mutatja leginkább.
Nos, tisztelt képviselőtársaim, végül röviden szűkebb pátriám sorsáról is szeretnék szólni, hiszen jól tudjuk, hogy Tokaj-Hegyalja térségének fejlesztése már több mint egy évtizede kiemelt prioritás a kormány számára. Úgy hiszem, hogy ezt a fejlesztést kiválóan tükrözte a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács létrehozatala, és ennek bizonyítéka volt a különböző módokon juttatott támogatás, aminek köszönhetően például korszerűsödött az állami borászat, kistelepülési fejlesztések lettek megvalósítva és hatalmas turisztikai beruházások történtek. Aztán megindult a Tokaj-Zemplén Térség Fejlesztési Program 150 milliárd forintos keretösszeggel. A pályázati lehetőségek közül a kistelepülések számára talán a legfontosabb volt az úgynevezett Kistelepülési Fejlesztési Alap, amelyet az állami forrásból történt más fejlesztésekhez hasonlóan sajnos 2022-ben fel kellett függeszteni.
Az addigra megindult térségi folyamatok azonban jó visszaigazolást adtak. Kiemelném például a legkülönbözőbb településiinfrastruktúra-fejlesztések közül a borvidék szőlőterületeinek a megközelítését is segítő útépítési projekteket vagy a legkülönbözőbb közutak felújítását, kerékpárutak létesítését és hál’ istennek, jó néhány olyan turisztikai beruházást, például Sátoraljaújhelyen, ami belekerült a Guinness könyvbe is. Nos, örömmel fogadta tehát a térség az 1097/2025. (IV. 7.) számú kormányhatározatot, amely a már mostani költségvetési évre nézve gondoskodott arról, hogy a Kistelepülési Fejlesztési Alap céljára 4 milliárd 2 millió 400 ezer forint átirányításra kerüljön a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztési feladatok előirányzatára. Összevetve ezt a költségvetési sort az előző évek büdzséjével, számomra is szembetűnő, hogy a tervezet immáron külön nevesíti a fejlesztési tanácsok működési támogatását és fejlesztési forrásait, ami jó kiindulási pont a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács számára is. A térség fejlődése szempontjából ez a költségvetési sor a kulcs.
(18.50)
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezért kérem többek között, hogy képviselőtársaim támogassák ezt a törvényjavaslatot, hiszen ez számunkra, a családok számára, a fiatalok számára és a nyugdíjasok számára is egy fontos jövőt jelöl ki, emellett pedig az elmaradott térségeket is ugyanúgy fejleszti, mint korábban. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)