VÉCSEY LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő 2026-os költségvetés világos és egyértelmű üzenetet közvetít: a parlamenti és parlamenten kívüli baloldali pártok, a mögöttük álló háborúpárti brüsszeli bürokrácia nyomásával szemben mi a magyar családok támogatására és nem Ukrajna finanszírozására fordítjuk a rendelkezésre álló forrásokat. Erről szól a költségvetés.

Ennek jegyében rekordösszegű, 4800 milliárd forintot biztosítunk családpolitikai célokra, és több mint 800 milliárd forintot különítünk el rezsivédelemre, hogy a magyar emberek továbbra is megfizethető áron juthassanak energiához. Ezen túl a kormány Európa legnagyobb adócsökkentési programját valósítja meg. Mi ez, ha nem segítség a magyar családoknak? Ennek részeként 320 milliárd forintot fordítunk arra, hogy a két- és háromgyermekes édesanyák személyijövedelemadó-mentességben részesüljenek. További 290 milliárdot különítünk el a január 1-jével két ütemben megduplázott családi adókedvezmény fedezetére. Ezek az intézkedések a gyermekvállalást ösztönzik és a dolgozó családokat segítik.

Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés legnagyobb tétele továbbra is a nyugdíjkiadások sora, amely tartalmazza a 2026-ra tervezett nyugdíjprémiumot, a 13. havi nyugdíjat, valamint az értékálló nyugdíjemelést. Ez a lépés is kifejezi megbecsülésünket és elkötelezettségünket a nyugdíjas-társadalom iránt.

Az előttünk álló időszakban sem feledkezünk meg a munkából élőkről, az ő anyagi helyzetüket is tovább erősítjük. A minimálbér-emeléshez szükséges forrásokat, a pedagógusbér-emelés folytatásához szükséges összegeket, valamint a hathavi fegyverpénz fedezetét is biztosítjuk. Végül, de nem utolsósorban gazdaságfejlesztésre több mint 5000 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy a munkahelyek megőrzése, a beruházások ösztönzése és a versenyképesség növelése továbbra is kiemelt cél.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bevezető után engedjék meg, hogy a saját választókerületemet is magában foglaló Pest vármegye példáján keresztül érzékeltessem, milyen hatása van ezeknek a gazdaságélénkítő intézkedéseknek! Az elmúlt tíz évben Pest vármegyében a munkanélküliségi ráta a felére csökkent, 6 százalékról 3 százalékra, miközben az ipari termelés megháromszorozódott, és mára meghaladja az évi 7000 milliárd forintot. Ez a látványos fejlődés nem jöhetett volna létre a kormányzati támogatásból megvalósult beruházások nélkül. Az elmúlt 11 év során a kormány 315 nagyberuházáshoz nyújtott támogatást Pest vármegyében, amelyek összesen 4200 milliárd forintnyi értéket képviselnek.

Választókerületemre térve: a kormányzat beruházásösztönző politikájának egy újabb jelentős mérföldköve: nem egészen egy hónappal ezelőtt, április 25-én jelentettük be, hogy a Hongene Biotech, egy szingapúri gyógyszeralapanyag-gyártó vállalat az első európai üzemét Gödöllőn építi fel. A mintegy 36 milliárd forintos, egyébként 15 hektárra kiterjedő beruházást a magyar állam 7,5 milliárd forinttal támogatja, aminek eredményeként 150 új munkahely jön létre. Ez nemcsak munkahelyteremtés, hanem magas hozzáadott értékű, világszínvonalú technológia érkezése is egyben, hiszen az itt előállított termékek túlnyomó része exportpiacra kerül.

Örömmel számolhatunk be továbbá arról, hogy a Gödöllőn megvalósuló világszínvonalú szingapúri gyógyszeralapanyag-gyártó beruházás nem csupán gazdasági, hanem tudományos és oktatási szempontból is kiemelkedő lehetőséget teremt hazánk számára. A beruházás részeként közös kutatási együttműködések indulnak a magyar orvostudományi egyetemek és a befektető cég között, ami nemcsak az innovációs teljesítményünket erősíti, hanem a magyar tudományos élet nemzetközi jelenlétét és versenyképességét is növeli.

Fontos megemlíteni, hogy ugyanitt, Gödöllőn ennek a beruházásnak a hatására is, noha Gödöllő már több mint hatvan éve a gyógyszergyártásnak és gyógyszerészeti kutatásoknak Magyarországon egy nagyon fontos bázisa, a szakképzés területén is megkezdődhet egy új duális képzési forma bevezetése, amely során a tanulók gyakorlatban ismerkedhetnek meg a legkorszerűbb gyógyszeripari technológiákkal. Ez az együttműködés összekapcsolja a gazdaságot az oktatással, és egyértelműen jelzi, hogy a magyar kormány a tudásalapú fejlődés és az ipari innováció mellett kötelezte el magát. Ez a beruházás példaértékű, olyan befektetés a jövőbe, ahol a magyar kutatók világszinten versenyképesek, és ahol a magyar munkaerő kiválóságát nemzetközi partnerek is elismerik. Ezért is különösen fontos, hogy a 2026-os költségvetés biztosítsa mindazokat az erőforrásokat, amelyek lehetővé teszik az ilyen beruházások hosszú távú hasznosulását, és hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország ne csak gyártó, hanem kutató és fejlesztő ország is legyen.

E ponton engedjék meg, képviselőtársaim, hogy a felsorolt hatások mellett még egy, szerintem nagyon fontos dolgot említsek. Túl azon ugyanis, hogy Gödöllő egy gyógyszeripari kutatás-fejlesztési bázis évtizedek óta, túl azon, hogy újabb és újabb, egyre nagyobb volumenű és egyre nagyobb technológiai, tudományos színvonalat képviselő beruházások érkeznek Gödöllőre, túl azon, hogy ezzel párhuzamosan duális képzés indul, és a kutatási-fejlesztési központok bővülnek, azt gondolom, hogy nem utolsósorban az ilyen beruházások révén nő meg az érdeklődés Gödöllő és térsége mint egészségügyi befektetési lehetőség iránt.

Egy viszonylag friss hír, hogy a gödöllői önkormányzat a Tormay Károly Egészségügyi Központ fenntartását állami kézbe adja, viszont ezek a beruházások, például a Hongene beruházása is, nagy valószínűséggel közrejátszanak abban, hogy például a Semmelweis Egyetem érdeklődést mutat Gödöllő és térsége egészségügyi fejlesztése iránt. Tehát nagy valószínűséggel a Tormay Egészségügyi Központ önkormányzati fenntartásból történő kikerülése után egy nagyon jó szakmai hátteret kaphat a Semmelweis Egyetem révén, amely a tudományos bázisát, a kutatói bázisát, a gyógyszerészeti érdeklődését és minden ezzel kapcsolatos tevékenységét a gödöllői egészségügybe forgatja vissza. Ez nagyon jó hír, hiszen óriási perspektívák nyílnak Gödöllőn és a térségben a Tormay Károly Egészségügyi Ellátó Központ ellátási körébe tartozó betegek számára. Reméljük, hogy ezek a beruházások tovább fogják növelni az érdeklődést Gödöllő iránt.

E kitérő után szeretném elmondani, hogy mindezeken túl a hazai vállalkozások további támogatására irányul a Demján Sándor-program, amely a kkv-k finanszírozási lehetőségeit bővíti, valamint a „150 új gyár” program, amely a hazai ipari kapacitások növelését és a munkahelyteremtést szolgálja. Ezek az intézkedések elősegítik a háztartások fogyasztásának és a beruházások volumenének növelését, miközben az exportlehetőségek kiaknázását, a jövedelmek értékállóságát és a munkahelyek védelmét is biztosítják.

Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A saját választókerületemben is számos olyan település, kisebb település található, amely az elmúlt években élni tudott a „Magyar falu” program által kínált lehetőségekkel.

(17.30)

A program célja ‑ amint szerintem már mindenki értesült róla ‑, hogy ne legyen különbség a nagyvárosban, városban élők és a kistelepülésen élők között, legalábbis az alapszolgáltatások nyújtotta életminőség szintjén. Az elmúlt években ennek érdekében több mint 1100 milliárd forintot fordítottunk az 5 ezer fő alatti települések fejlesztésére. Az előttünk fekvő, jövő évi költségvetésben is rendelkezésre állnak a szükséges források a program folytatására, amellyel tovább tudunk fejlődni a legkisebb hazai településeken.

A program keretében az eddigiekben 2500 játszótér és játszóudvar épült vagy újult meg, 500 iskolaépület és 800 óvoda korszerűsítése történt meg, valamint 600 orvosi rendelő vált alkalmassá a legkorszerűbb egészségügyi ellátás biztosítására. Emellett 500 utca- és járdaszakasz is megújításra került, valamint 500 darab szolgálati lakás épült orvosok és pedagógusok számára, hogy számukra is biztosított legyen a helyben maradás lehetősége.

A közösségi élet megerősítése érdekében 2800 közösségi és kulturális létesítmény, valamint 900 faluház újult meg vagy épült fel. Olyan fejlesztések ezek, amelyek nemcsak infrastrukturális fejlesztést jelentenek, hanem a helyi közösségek megtartóerejét is növelik. Szombaton megyek éppen egy nagyon kis településre egy új bölcsőde megnyitójára.

A megkezdett lendület pedig nem áll meg, hiszen az előttünk álló időszakban is folytatódik a program. Többek között üzemeltetési támogatást biztosítunk az 5 ezer fő alatti települések kisboltjai számára, legfeljebb 3 millió forint értékben. Elindítjuk az ATM-telepítési programot is a falvakban, mert úgy gondoljuk, hogy a készpénzhasználat nemcsak egy lehetőség, hanem alkotmányos jog, amelyet minden településen biztosítani kell. Újraindul a templomfelújítási program, és tovább bővítjük a falusi kocsmák támogatását és a közösségi terekét, mostantól minden 2 ezer fő alatti településre kiterjesztve.

Idén is megnyitjuk a pályázati lehetőséget a falusi utcák és járdák felújítására, ezt követi majd az eddigiekben népszerű épületfelújítási kiírás, valamint újra elérhetővé válik a falubuszpályázat is, hogy az elszigeteltebb térségek lakói is könnyebben férjenek hozzá a mindennapi élethez szükséges szolgáltatásokhoz. A „Magyar falu” program nem csupán egy fejlesztési eszköz, hanem nemzetstratégiai jelentőségű, társadalompolitikai vállalás. Olyan program, amely nemcsak épít, hanem közösségeket erősít, és ezzel az egész országot is erősebbé teszi.

Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott költségvetési javaslat egyik kiemelt célja, hogy egy modern, a XXI. század kihívásaira megfelelően reagálni képes, eredményesen működő egészségügyi ellátórendszert tudjanak igénybe venni a magyar emberek. A 2026. évi költségvetésitörvény-javaslat szerint az egészségügyi ágazat kiadásaira több mint 3919 milliárd forint áll rendelkezésre, amely 280 milliárd forinttal több, mint 2025-ben. Ez az emelkedés a betegellátás színvonalában, a dolgozók megbecsülésében és az ellátórendszer megerősítésében is meg fog látszani. Hadd emlékeztessem önöket, ez az összeg több mint háromszorosa annak, amit az utolsó baloldali kormány az egészségügyre fordított a kormányzása utolsó évében.

Amíg tehát korábban a kórházi napidíj, a vizitdíj és a privatizáció volt a baloldali egészségpolitika alapja, addig a nemzeti kormány célja ma is világos: megerősíteni a közfinanszírozott egészségügyi rendszert, elérhető, emberközpontú ellátást biztosítani minden állampolgár számára, jövedelmi helyzetétől függetlenül.

Tisztelt Ház! Az elmúlt években az egészségügy területén nemcsak infrastrukturális fejlesztések történtek, hanem a dolgozók anyagi megbecsülésében is történelmi léptékű előrelépés valósult meg. A magyar kormány végrehajtotta az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb arányú egészségügyi béremelési programját, amelynek eredményeként az orvosok és ápolók bére 2010 óta többszörösére nőtt. Ez nem csupán a szakdolgozók elismerését, hanem a betegellátás színvonalának emelését is elősegíti.

A 2026. évi költségvetés ezt a szemléletet következetesen folytatja. Az összevont szakellátás előirányzata közel 169 milliárd forinttal emelkedik, amely lehetőséget teremt a még magasabb színvonalú, emberközpontúbb betegellátás biztosítására. Ezzel párhuzamosan az egészségügyi szolgáltatók kiegészítő támogatása is 80 milliárd forinttal nő, biztosítva a fenntartható működésükhöz szükséges többletforrásokat. Fontos hangsúlyozni, hogy a költségvetés a gyógyszerellátás biztonságára is kiemelt figyelmet fordít.

A gyógyszertámogatások, különösen a nagy értékű, innovatív készítmények finanszírozása közel 47 milliárd forinttal emelkedik, ezzel is segítve a betegek hozzáférését a legmodernebb terápiához. A 2026. évi büdzsé tehát egyértelműen kifejezi a kormány elkötelezettségét az egészségügyi dolgozók és a betegek iránt egyaránt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy Gödöllő és a kistelepülések mellett néhány más fejlesztésről, más településről is szóljak a választókerületben, hiszen az elmúlt időszakban választókerületem többi településén is sok jelentős beruházás valósult meg vagy van megvalósítás alatt. Ezek közül egyként külön szeretném kiemelni azt a projektet, amely nem csupán a térség, hanem hazánk turisztikai és gazdasági pozíciói szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bír. Ez pedig nem más, mint a Hungaroring megújítása. A mogyoródi versenypálya évtizedek óta a Forma-1-es futamok egyik ikonikus helyszíne. Büszkék lehetünk arra, hogy 1986 óta minden évben Mogyoródon rendezhettük meg a Magyar Nagydíjat, és ez a folytonosság ma is biztosított, hiszen a pálya szerződése 2032-ig szól.

A most zajló felújítás ‑ amely mintegy 78,9 milliárd forintból valósul meg ‑ nem pusztán technikai korszerűsítést jelent. A cél teljesen világos: Európa egyik legmodernebb versenypályáját szeretnénk megépíteni Mogyoródon. Külön öröm, hogy az idén a 40. alkalommal megrendezendő Forma-1-es Nagydíjon ma már részben az új infrastruktúra fogadja a nézőket.

Részben, és itt engedjenek meg egy kis kitérőt, a Hungaroring gyorsforgalmi úton történő közúti megközelítésének lehetősége régóta téma már, és nagyon jó megoldást sikerült találni, hiszen az M2-es autópályát, az M3-as autópályát, az M31-es gyorsforgalmi utat, köztük a 3-as számú főutat összekötő gyorsforgalmi út tervei folyamatosan készülnek, szakaszosan, részben már megvalósultak. Ennek a gyorsforgalmi útnak az egyik funkciója kétségkívül a Hungaroring jobb megközelítése, de van egy ennél talán fontosabb, nagyobb térséget érintő funkciója is, nevezetesen: térségi elkerülő útként tud szolgálni, hiszen a térség települései a budapesti agglomerációhoz tartoznak, és ez azt eredményezi, hogy időszakonként az átkelési szakaszai olyan mértékben telítődnek a közúti forgalommal, hogy az már elviselhetetlen az ott élők számára.

Tehát ez a térségi elkerülő funkció nagyon fontos a 310-es út esetében. Itt a nyomvonalkeresés tart, némiképpen elakadt. Én bízom benne, hogy a térségi szereplők, köztük önkormányzatok, polgármesterek a folyamatot segíteni fogják, és senki nem fog önző politikai haszonszerzés céljából akadályokat gördíteni ez elé a nagyon fontos térségi beruházás elé.

Mert ‑ és lehet sorolni az érveket ‑ ez a fejlesztés több mint egy sportberuházás, több tízezer vendéget fogad és vonz évente Magyarországra, hozzájárul a vendéglátó- és szállodaipar erősödéséhez, és olyan médiajelenlétet biztosít hazánknak, amelyet pénzben mérni szinte lehetetlen. Tehát, tisztelt képviselőtársaim, mondhatjuk, hogy a Hungaroring nemzeti ügy, egy olyan sikertörténet, amelyet együtt írhatunk tovább. Köszönet jár mindazoknak, akik a beruházáson dolgoznak, mérnököknek, kivitelezőknek, sportszakembereknek és mindazoknak, akik politikai meggyőződéstől függetlenül támogatják ezt a projektet, és egyéb szempontok alapján nem gördítenek akadályt a fejlesztések elé.

(17.40)

Mert így lehet ez a beruházás példa arra, hogy hogyan lehet a sporton keresztül országimázst építeni, gazdaságot erősíteni, nemzetközi elismerést kivívni és még térségi infrastruktúrát is fejleszteni.

Végezetül, tisztelt Ház, a 2026-os költségvetés tehát nem csupán a számokról szól, hanem világos üzenetet hordoz: stabilitást, fejlődést, kiszámíthatóságot és nemzeti elkötelezettséget. A magyar családok támogatása, a gazdaság növekedésének fenntartása, a közszolgáltatások erősítése, a nemzeti infrastruktúra fejlesztése és az egészségügyi rendszer megerősítése mind olyan célkitűzések, amelyek az emberek mindennapi életét közvetlenül befolyásolják, mégpedig kedvező irányban.

Az előttünk fekvő költségvetés nem megszorításokra, hanem a lehetőségek bővítésére épül a családok, a munkavállalók, a vállalkozások, a nyugdíjasok és a fiatalok javára. A benne foglalt számok mögött van egy világos politikai szándék: Magyarország a jövőben is meg kívánja őrizni szuverenitását, gazdasági önállóságát és polgárai iránt vállalt felelősségét. Ezért is kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák az előttünk fekvő költségvetésitörvény-javaslatot, amely minden sorával azt szolgálja, hogy Magyarország továbbra is egy erősödő, fejlődő pályán haladhasson tovább. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)