VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen Simon Miklós képviselőtársamnak az igen komoly és mélyenszántó összefoglalót a honvédelmi költségvetésről.

Szeretnék kapcsolódni képviselő úrnak ahhoz a gondolatához, amelyben arról beszélt, hogy nem az a NATO-szövetség lényege, hogy majd valamikor, ha baj van, jön a NATO és megvéd minket, hanem ‑ nagyon helyesen ‑ képviselő úr hozzátette, hogy mi magunknak a NATO-szövetség részeként nemcsak a saját védelmi rendszerünket és a saját védelmünket kell erősíteni, hanem ezzel erősítjük a NATO rendszerét is.

Sokan félreértették ezt az „egy mindenkiért, mindenki egyért” elv alapján szerveződött szövetséget. Főként a 2002 után hatalomra került szocialista kormányok idején értették félre az akkori honvédelmi vezetők, és azt gondolták, hogy itt a Kánaán, nem kell költeni a honvédelemre, nincs szükség az eszközökre sem, hiszen a NATO-szövetség része lettünk, és ha bármi baj, bármi fenyegetés éri hazánkat, akkor jön a NATO és megvéd minket. Ez természetesen nem igaz.

Ez vezetett ahhoz, amiről majd később szeretnék néhány szót szólni, hogy azokat az eszközöket és azokat a képességeket elkótyavetyélték és leépítették, amely képességeket, többek között a tüzérképességet Magyarország most igen nagy erőfeszítések árán újjá kell hogy építse a semmiből, hiszen több évtizedre eltűnt ez a képesség, és nem maradt hírmondója sem az eszközöknek, sem pedig a leszerelt, nyugdíjba vonult katonák nyomán a tudásnak és a képességeknek.

(16.40)

A másik gondolat, amit szeretnék elmondani: miniszter úr mindig azzal a mondattal fejezi be a beszédeit, ami szinte mottójává vált a haderőfejlesztésünknek és a munkánknak, hogy a békéhez erő kell. Ez szoros rokonságban van azzal a mondattal, hogy ha békét akarsz, készülj a háborúra. Ezt természetesen úgy kell jól érteni, hogy ha békét akarsz, akkor légy felkészülve arra, légy felkészült arra, hogy ha bárki azt gondolja, hogy megtámad, akkor meg tudd védeni magad, meg tudd védeni Magyarországot, a magyar embereket, a hazánkat. Ezért készülünk.

A gondolat másik fele természetesen az, hogy a békéhez azért kell erő, mert mindenkinek el kell venni a kedvét, aki meg szeretné támadni ezt az országot, attól, hogy ezt megtegye, és ezt csak erővel lehet. Ha látják, hogy felkészült vagy, ha látják, hogy van egy felkészült hadsereg, egy modern eszközökkel felszerelt hadsereg, akkor százszor is végiggondolják azok, akik ilyet fontolgatnak. Így kell tehát érteni ezeket a mondatokat, nem pedig mindezt kiforgatva úgy értelmezni, mintha Magyarország ezekkel a mondatokkal is a háborúra készülne. Mi a békére készülünk, de ahhoz erősnek kell lenni, hogy ezt a békét megőrizzük.

Azt gondolom, senki számára nem lehet kétséges és nem lehet kérdés, hogy a haza védelme, a magyar emberek védelme és az ország biztonsága olyan cél, amiben nem ismerhetünk kompromisszumot, és azt hiszem, az is egyértelmű és nem lehet kérdés, hogy ehhez egy ütőképes, modern hadseregre és a hátországban hadiiparra is szükségünk van. Azt láthatjuk és azt érzékeltük az elmúlt években, évtizedekben, hogy a globális biztonsági környezet körülöttünk folyamatosan változik, ami azt jelenti, hogy folyamatosan romlik. A természeti katasztrófákon túl egyrészt szembesültünk a migrációs kihívással, 2015 óta, tíz éve már, hogy a migrációval szemben állunk, szembesültünk a terrorizmussal, és az utóbbi időben, több mint három éve a háborús konfliktussal a szomszédságunkban.

De azt is el kell mondanunk, meg kell erősítenünk, hogy a Magyar Honvédségre, a magyar katonákra a magyar emberek minden kihívás esetén és közepette számíthattak, számíthatnak ma is és természetesen a jövőben is számíthatnak. Ehhez a katonákon, a magyar honvédek áldozatos szolgálatán kívül, amely szolgálat közben a katonáink a legnemesebbet, az életüket készek feláldozni a hazáért, modern eszközökre is szükség van. A 2026-os költségvetés ennek megfelelően kiemelten kezeli hazánk védelmét mind a háborús fenyegetettség, mind pedig a migrációs kihívás és nyomás fényében. A költségvetés teljesen világosan tükrözi azt az elkötelezettségünket, hogy Magyarország biztonsága közös nemzeti ügyünk.

A honvédelemre fordított kiadások immáron évek óta, így 2026-ban is elérik azt a bizonyos bűvös GDP 2 százalékot, amely NATO-tagságunkból következő kötelezettségünk. Ezzel kifejezzük azt is, hogy Magyarország továbbra is megbízható és elkötelezett tagja ennek a szövetségi rendszernek, és aktívan, közösen, együtt ‑ ahogy képviselőtársam is elmondta ‑, felkészülten hozzájárulunk a közös békénkhez, nemcsak Magyarország, hanem egész Európa és az egész szövetségesi rendszerünk biztonságához.

De a honvédelem ügye nem csak technológiai kérdés. Nem elegendőek az új eszközök, amelyeket beszerzünk, nem elegendőek a nagyvasak, a legfontosabbak a hazájukat szerető, elkötelezett, jól képzett és jól kiképzett katonák, hiszen a hozzáértő katona nélkül ezek az eszközök szinte semmit nem érnek önmagukban.

A 2026. évi költségvetési törvényjavaslatban a főösszeg 2156 milliárd forint, amelyből a védelmi feladatokra, a honvédelmi kutatás-fejlesztéssel és innovációval együtt több mint 1919 milliárd forint áll rendelkezésre. És azt gondolom, nagyon fontos az a szám és az az adat, hogy ebből a jövő évben 584 milliárd forintot tervezünk személyi kiadásokra fordítani, hiszen tudjuk, hogy a legnagyobb érték a katona maga, és ez a szám 37,2 százalékkal magasabb az előző évihez képest.

A kormány a költségvetésben biztosítja a hathavi fegyverpénz kifizetését 2026 elején a januári illetménnyel a rendvédelmi, honvédelmi és más hivatásrendek dolgozói részére. Ez nem csupán egy egyszerű juttatás és egy egyszerű anyagi elismerés, hanem egy egyértelmű üzenet, annak az üzenete, hogy megbecsüljük azokat, akik nap mint nap azon dolgoznak és az a szolgálatuk lényege, hogy biztosítsák a magyar emberek biztonságát.

Folytatjuk a Magyar Honvédség modernizációját. A haderőfejlesztés fókuszában a NATO-képességcélok szem előtt tartásával a kor követelményeinek megfelelő haditechnikai eszközök beszerzése, azok rendszerbe állítása és a megkezdett képességfejlesztési programok teljes körű megvalósítása áll. Hiszen egy képesség akkor igazán képesség, amikor nemcsak az eszköz áll rendelkezésre, hanem a jól képzett, kiképzett katona is, aki ezt az eszközt kezelni tudja. Ez így együtt jelenti a képességet.

2026-ban bővül a Gripen-flotta, beszerezzük az aktív 3D radarokat, folytatódik a Gidrán-program, a Lynx gyalogsági járművek és kézi páncéltörő fegyverek beszerzése. Megkezdődik a föld-levegő-föld rádióirányító rendszer fejlesztése, és mivel a legfőbb érték a katona, természetesen folytatódik a kiemelt figyelem a katonák egyéni felszerelésének korszerűsítésére és ezzel összefüggésben a lőszerkészletek bővítésére is. Ez nem csupán védelmi, hanem gazdasági és egyben iparfejlesztési kérdés is, hiszen hazánk hadiipari kapacitásának megerősítése munkahelyeket is teremt, tudást hoz Magyarországra és növeli szuverenitásunkat.

Ha visszatekintünk arra, hogy 2010-ben honnét indultunk, akkor vissza kell néznünk 2002-re, amikor az történt, amit már említettem, hogy az akkori kormányok úgy gondolták, hogy majd a NATO megvéd minket, és nem kell semmi mást csinálnia a Magyar Honvédségnek, mint készülni néhány külföldi misszióra, abban sikeresen részt venni. Ehhez nehéz eszközök, szinte szállíthatatlan nehéz eszközök nem kellenek. Ha jóindulatúak vagyunk, akkor azt gondoljuk, hogy ezeket eladták, de ha kicsit mélyebbre nézünk, akkor ez természetesen egy kótyavetye volt. Ezekkel a felelőtlen döntésekkel elherdálták a honvédség vagyonát, csökkentették a létszámát, méltatlanul bántak az állomány tagjaival és így aláásták a haderő tekintélyét és működőképességét is. Az akkori honvédelmi kiadások a GDP 1 százalékát is alig érték el. A lánctalpas harcjárműveket, mondván, hogy nincs rájuk szükség, eladták, a modernizált harckocsikat elajándékozták, és a haderő így a működésképtelenség határára került.

De 2010-ben lezárult ez az időszak. 2010 után én is sokszor kaptam meg azt a kérdést, hogy 2010-ben miért nem emeltük azonnal a GDP 2 százalékára a honvédelmi kiadásokat.

(16.50)

Hát, ugye, lépésenként kell haladni. 2010-ben óriási feladat volt ezt az országot visszarántani a szakadék széléről, de 2015-től elindult a Magyar Honvédség megújítása, folyamatosan nő a létszám, modernizáljuk a haditechnikát, és elmondhatjuk, hogy ma már egy olyan ütőképes hadserege, honvédsége van Magyarországnak, amely képes garantálni a biztonságot.

Sikeres toborzási kampányok eredményeként az elmúlt 35 év egyik legjobb feltöltöttségi adataival rendelkezünk, elég csak a több mint 5 ezer új önkéntes területvédelmi tartalékosra gondolni, akik szolgálatba álltak, és természetesen ezt a munkát is folytatjuk. A kadétprogram és a honvédelem tantárgy oktatása, a toborzás rendszerének fejlesztése mind-mind azt a célt szolgálja, hogy már fiatalon, 18 éves kor előtt, minél előbb, minél fiatalabb korban megerősödjön, kialakuljon és megerősödjön a fiatalokban a haza iránti elkötelezettség.

Tisztelet és köszönet tehát katonáinknak, akik ezt az emberpróbáló, nehéz feladatot, szolgálatot végzik.

Engedjék meg, hogy szóljak néhány szót a sportról is, hiszen a Honvédelmi Minisztérium költségvetésébe, illetve a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozik a Sport Államtitkárság és a sport. Stratégiai ágazatként kezeljük azzal a kettős céllal, hogy Magyarország ne csak sportnemzet legyen, hanem sportoló nemzetként is fejlődjön. A sportfeladatok ellátása érdekében a 2026. évre több mint 236 milliárd forint előirányzat áll rendelkezésre. Folytatódik a nemzeti versenysport-fejlesztési program, és ezzel párhuzamosan tovább működik a 2025-ben elindult „Los Angeles 10” program, amelynek célja, hogy a magyar csapat a 2028-as Los Angeles-i olimpián legalább tíz aranyérmet szerezzen vagy bekerüljön az éremtáblázat első tíz helyezettje közé.

Itt is meg kell említenünk, hogy a minket megelőző baloldali kormányok sportellenes politikát folytattak, mi azonban úgy gondoljuk, hogy a sport nem luxus, hanem egy befektetés a jövőbe. Nemcsak az élsport támogatása fontos, hanem az is, hogy minden magyar számára elérhető legyen a mindennapi mozgás, a sport öröme. Ezért kiemelt figyelmet fordítunk a magyar emberek rendszeres sportolásának ösztönzésére. A Sportoló Nemzet Program célja, hogy a rendszeres, szervezett testmozgás széles körben vonzó és elérhető legyen. És a költségvetés gondoskodik arról is, hogy senki ne maradjon ki a sport nyújtotta lehetőségekből és élményekből, sem a hátrányosabb helyzetű családok gyermekei, sem a fogyatékkal élő honfitársaink, sem pedig a jövő nemzedékét jelentő fiatalok.

Ez a költségvetés tehát nem pusztán számokról szól ‑ számokból áll természetesen ‑, hanem arról, hogy Magyarország erős, biztonságos és cselekvőképes országként néz szembe a jövő kihívásaival. Én azt kérem képviselőtársaimtól, hogy támogassuk együtt ezt a felelős, előrelátó, a biztonságunkat szolgáló költségvetést a szavazáskor is. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)