BARTOS MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának tagjaként és a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság volt tagjaként a 2026. évi központi költségvetésitörvény-javaslatnak elsőként egy olyan részletét szeretném kiemelni, amely nemzetközi szinten is figyelmet érdemel. Ez pedig nem más, mint a NATO-vállalásaink teljesítése.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat már a negyedik, amely biztosítja azt, hogy a védelmi kiadásaink meghaladják az éves GDP 2 százalékát. A 2023-as volt az első olyan költségvetésünk, amelyben a honvédelemre fordított források elérték ezt a szintet. Ezt az eredményt éveken át tartó tudatos építkezés előzte meg. Évről évre fokozatosan közelítettük meg ezt a ráfordítási szintet annak érdekében, hogy a költségvetés egyensúlyban maradjon.

2022-ben, amikor a 2023-as költségvetés tervezése zajlott, rajtunk kívül még csak kilenc ország tartozott bele abba a körbe, amelyek olyan költségvetést terveztek a maguk számára, amellyel teljesíthető volt ez a vállalás, ezen vállalás, amely irányában a tagországok a NATO 2014-es walesi csúcstalálkozóján kötelezték el magukat.

Azóta az Oroszország és Ukrajna közötti feszültségek nyílt háborúvá eszkalálódtak. A második világháború óta nem látott háborús pusztítás zajlik európai földön, a szomszédunkban. Ezt látva, tapasztalva a többi NATO-tagország is felébredt, és fokozatosan növelték a védelmi kiadásaikat. A legfrissebb rendelkezésre álló NATO-jelentés szerint már 23 tagország teljesíti a 2 százalékos vállalást.

(15.50)

A 2026-os költségvetés, mint már említettem, továbbra is stabilan fenntartja a védelmi kiadásokkal kapcsolatos szövetségi vállalás teljesítéséhez szükséges szintet, a korábbi évekhez képest ugyanakkor kissé változó struktúrában. A védelmi kiadások összesen 1919 milliárd 600 millió forintot tesznek ki. Ez az összeg közel 10 százalékkal, számszerűen 165,5 milliárd forinttal haladja meg az idei költségvetés védelmi kiadásait.

A korábbi években azt szoktuk meg, hogy a védelmi kiadások növekedésének súlypontját a haderőfejlesztési program beszerzései adják. A 2026-os költségvetési javaslat esetén sem más a helyzet. A honvédelmi ráfordítások emelkedésénél ebben az évben, illetve a jövő évi költségvetésre vonatkozóan más egy kicsit a helyzet, mert nem elsősorban az eszközbeszerzéseknek köszönhető ez az emelkedés, hanem a személyi kiadások nagyarányú növelésének.

Az idei 425 milliárd forintról jövőre 584 milliárd forintra emelkedik a honvédelmi ágazatban szolgálatot teljesítők juttatásaira szánt összeg. Ez jórészt a hathavi fegyverpénz megfizetésének köszönhető. Ezzel párhuzamosan emelkedik a Magyar Honvédség és a honvédelmi ágazat működési és fenntartási kiadása is.

A NATO védelmi kiadásokkal kapcsolatos ajánlásai közül nem csak a 2 százalékos GDP-arányos vállalás fontos. Van egy másik jelentős ajánlás is, ami a haderőfejlesztési célú beszerzések védelmi kiadásokon belüli arányára vonatkozik. Ennek az aránynak legalább 20 százaléknak kell lennie. A tagországok túlnyomó többsége teljesíti is ezt az ajánlást, a NATO összesített átlaga 30 százalék körül van, ám Lengyelország, Magyarország, Albánia és az egyik legújabb tagország, Finnország is kiemelkedő arányban költ a honvédelmi beszerzésekre.

Mi jelenleg a teljes védelmi kiadásaink közel 50 százalékát eszközök beszerzésére fordítjuk. Ez az arány csökken majd kismértékben 2026-ban, de ez nem a beszerzések kárára történik, hanem inkább a katonák örömére.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetközi béke és biztonság megteremtése kollektív felelősségünk, amit az ENSZ 1948 óta folyamatosan végez. Ehhez a misszióhoz számos nemzetközi szervezet csatlakozott azóta, és nemzetállami szinten is nagy az elköteleződés. Az elmúlt évtizedekben sok tapasztalattal lett gazdagabb a nemzetközi közösség. Vannak lezárt békefenntartó műveletek, és vannak olyanok, amelyek évtizedek óta zajlanak. Mindez és a békétlenség globális növekedése rávilágít arra, hogy fontosak a missziók fenntarthatósági kérdései a végső cél, a tartós béke elérése szempontjából.

A 2026. évi költségvetésitörvény-javaslatban előirányzott forrás része a már folyamatban lévő nemzetközi missziós szerepvállalásokban való magyar részvétel fenntartásának. A Magyar Honvédség megbecsült és megbízható szereplője a NATO, az Európai Unió vagy más nemzetközi együttműködések keretein belül megvalósuló katonai misszióknak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az utóbbi években az EUFOR-ALTHEA és a koszovói KFOR-misszió vezető tisztségeit is magyar parancsnokok látták el. Ehhez kapcsolódóan a missziók ideiglenes létszámbővítése is biztosítva volt a költségvetésben. Ehhez hasonlóan a 2026-os büdzsét is úgy tervezte meg a kormány, hogy a külföldi missziókban való részvétel és adott esetben annak szükségessé váló megerősítése is megvalósítható legyen.

Fontos szerepe van a honvédség vonzóbbá, élhetőbbé tételében a Honvédelmi Sportszövetség és a honvédelem érdekében tevékenykedő civil szervezetek támogatásának, az elesett bajtársak és hősök emléke ápolásának, valamint a hozzátartozók és a nyugállományú katonák iránti megbecsülés és gondoskodás erősítésének. Ezeknek a céloknak is megfelelő háttere a 2026-os költségvetési javaslat, amelyet támogatásra javaslok.

Ugyanakkor még egy gondolatot szeretnék hozzátenni a felszólalásomhoz, hiszen nagyon sokszor elhangzott az a kritika az ellenzék részéről, és megkérdőjelezték, hogy a mi költségvetésünk háborúellenes költségvetés, és ezt az állítást a honvédelemre fordított források miatt hozták elő.

Ha megnézzük a „felelősség” szót, amely angolul és latinul is responsibility, ennek a szónak a latin gyökere a responsio, ami választ jelent. Tehát amikor valaki, akár egy kormány felelősen gondolkozik, az azt jelenti, hogy válaszokat keres olyan kérdésekre, amelyek megoldást igényelnek, és válaszokat olyan problémákra, amelyek az emberek előtt állnak.

Az állampolgárok a kormányt bízták meg azzal, és várják is a kormány válaszait az őket sújtó krízisekre, problémákra, és nagyon is fontos, hogy a kormány ezekre a kérdésekre, problémákra válaszokat találjon, hiszen a Globális Békeindex legutóbbi dokumentuma szerint az elmúlt 16 évben mélypontjára jutott a békesség, tizenkétszer romlott az utóbbi 16 évben a békeindex, és azok a körülmények is sajnos léteznek, amelyek egy nagy, világméretű konfliktus kialakulását segítik elő. A kormánytól felelőtlenség lenne, ha ezekre a folyamatokra nem helyezne figyelmet és nem gondolna Magyarország lakosaira. Erre a kormánynak gondolnia kell, és felelőssége, hogy ezt meg is tegye. Véleményem szerint az a felelőtlenség, ha emiatt kritizálják a kormányt.

Ugyanakkor el kell mondanom, hogy remélem, és keresztényként imádkozom is azért, hogy a diplomáciai erőfeszítéseink, amelyeket akár nemzeti, akár pedig globális szinten teszünk, legyenek sikeresek, és azokat az eszközöket, amelyeket a honvédelmi beszerzések eredményeként megvásároltunk, soha, de soha ne kelljen használni. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti sorokban.)