DÚRÓ DÓRA (Mi Hazánk): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Növekvő szegénységet, a multik kitömését, megalázóan alacsony béreket és az állami humán alrendszerek elhanyagolását láthatjuk a 2026-os költségvetésben. Ezek azok a területek, amelyekről részletesebben is szeretnék beszélni, illetve arról, hogy számosságát tekintve a legsúlyosabb gyermekvédelmi problémáról, a három év alatti gyerekek kütyühasználatáról a kormány egész egyszerűen tudomást sem vesz, holott egészen elképesztő mértékben súlyosbítja azt a helyzetet, ami már így is érzékelhető az intézményrendszerben.

Ha megnézzük a bérek alakulását, azt látjuk, hogy több százezer, sőt, ha a nyugdíjasokat is idevesszük, akkor azt mondhatjuk, hogy több mint egymillió honfitársunk él megalázóan alacsony bérből, illetve nyugdíjból. 220 ezer fő azoknak a száma, akik minimálbérből, tehát bruttó 290 800 forintból kénytelenek megélni. 330 ezer fő azoknak a száma, akik a garantált bérminimumot kapják mindössze, és 200 ezer fő az, aki a kettő közti összegen éli mindennapjait, tehát nagyságrendileg 750 ezer fő van a minimumon. Ez tényleges szegénységet jelent. Ezenfelül még 450 ezer forint alatti kereseten van újabb nagyságrendileg egymillió ember Magyarországon, és ez az ő későbbi nyugdíjassorsukra is hatással lesz. Az ő nyugdíjassorsuk is predesztinált emiatt, és növelni fogják a ma körülbelül félmillió 200 ezer forint körüli vagy az alatti összegből nyomorgó idős emberek számát.

Az oktatás területén a pedagógusbér-emelésről nagyon sok szó esik, ugyanakkor a nevelést, oktatást közvetlenül segítőkre és a technikai dolgozókra nem figyelt a kormány e tekintetben, az ő keresetük akár húsz-harminc év munkaviszony után is a minimálbér összege csupán, vagy a garantált bérminimum. Ez egyébként feszültséget eredményez az intézményekben is.

A rendvédelem területén szintén olyan véleményekkel, illetve tényekkel találkozunk, miszerint egy tipikus rendőr írja, hogy bruttó 362 ezer forint a fizetése, ami nettó 255 ezer forint mindössze, és pár éve van hátra a nyugdíjig. A harmadik leginkább alulfizetett ágazat Magyarországon a rendvédelem.

A kulturális dolgozókról se feledkezzünk meg, hiszen a Kulturális Dolgozók Szakszervezetének saját belső felmérése alapján a szektor dolgozóinak a mediánbére bruttó 326 ezer forint. Az idén írt kétségbeesett levelükben felhívják a figyelmet, hogy alig akad olyan kulturális dolgozó, aki meg tudna élni egyáltalán a béréből. A teljes bérskála egyébként a bérminimumtól bruttó 450 ezer forintig terjed, és ez az utóbbi a tudományos fokozatú, harmincéves munkaviszonnyal rendelkező munkatársak fizetése, ami megalázóan alacsony.

Nagyon fontos beszélni az állami dolgozók bruttó mediánbéréről. Ha a legalulfizetettebb három ágazatot nézzük meg, 370 ezer körül van. A szociális és gyermekvédelmi intézményekben dolgozókat is ki kell emelnem. Náluk is egészen elképesztő problémák vannak, az ő béreik is nagyon alacsonyak, a kezdő diplomásbér akár 285 ezer forint is lehet mindössze. Ez mutatja, hogy az állami szektorokban igenis radikális béremelésre lenne szükség.

A multinacionális cégek támogatásában ugyanakkor a Gyurcsány-kormányokat is felülmúlja ez a kormányzat. Az új munkahelyek központi támogatása átlagosan duplájára emelkedett egy évtized alatt, és éves átlagban önök 51,8 milliárd forintot utaltak át a multiknak. Míg a baloldali kormányok 4,5 millió forinttal támogattak átlagosan egyetlen újonnan létrejövő munkahelyet a multiknál, addig önök 9,5 millió forintot fizettek ugyanezért, szintén a multiknál. Most már az új szabályozás szerint egyébként ahhoz, hogy ilyen támogatásokhoz jussanak, már új munkahelyet sem kellett létrehozniuk, és a legtöbb támogatást a multiknak éppen a Covid idején, 2021-ben juttatták, 250 milliárd forintot.

A Magyar Nemzeti Bank 2024-es anyaga alapján 6000 milliárd forint támogatást adott a kormány 2024 végéig akkumulátorgyárak építésére. Tehát az nem igaz, hogy önök a kis- és középvállalkozásokat támogatnák, sokkal nagyobb mértékben támogatják a multinacionális cégeket, mint az egyébként nyíltan globalista kormányok tették meg azt.

A szegénységi adatok tekintetében is rendkívül rosszul állunk, még a V4-ek összehasonlítását tekintve is. 2015-ről ’24-re az idős korcsoportokban a szegénységi adatok romlottak, különösen nagy a romlás a 75 év felettiek esetében. Egyébként ez, ahogyan említettem, például Csehországban nem jellemző, náluk a szegények aránya a 65-70 éves korcsoportban 8,6 százalék, míg Magyarországon ugyanez az adat az Eurostat adatai szerint 27,5 százalék.

Folyamatosan térvesztésben van a világgazdaságban elfoglalt helyünk is, miközben a térségben több ország, Lengyelország, Csehország és Románia is növelni tudta a részesedését.

Ha a GDP-arányos ágazati költéseket nézzük meg, akkor láthatjuk, hogy melyek azok a területek, amelyekre Magyarország a legkevesebbet költ. Nem meglepő, mindenki számára világos lesz, hogy az egészségügyre mindössze a GDP 4,1 százalékát fordítja Magyarország, ez pedig az Európai Unió legalacsonyabb értéke. Az idősek tekintetében a magyar a negyedik legalacsonyabb érték, a szociális ellátásra fordított összeg aránya a harmadik legalacsonyabb érték, és minden propaganda ellenére a tény az, hogy a családokra, gyermekekre szánt források a nyolcadik legalacsonyabbak az Európai Unióban. Az ágazaton belüli eltolódás is beszédes, az alapfokú oktatásra költ keveset a kormány, illetve a sport, tömegsport tekintetében. Erre nagyon nagy hangsúlyt szeretnék fektetni, mert ennek a kormánynak az egyik legnagyobb mulasztása az, hogy a sportra és a mozgásra, a szabadidősportra csak az ágazatra szánt források 2-5 százalékát költi, holott a megelőzhető halálesetek tekintetében az Európai Unióban a második legrosszabbak vagyunk, és Európa második legelhízottabb nemzete vagyunk. Tehát ezen a területen óriási előrelépést lehetne elérni.

(10.10)

Ehhez képest ez is egy olyan mutató, amelyben önök 2010-hez képest is rontottak, hiszen a saját bevallásuk szerint a soha vagy csak nagyon ritkán sportolók aránya Magyarországon 75 százalék, és folyamatosan romló tendenciát mutat. Elindították ugyan ezt a „sportoló nemzet” kezdeményezést erre vonatkozóan, azonban az ebben a programban kiküldött hírleveleknek nagyjából a 90 százaléka arról szól, hogy az emberek menjenek szurkolni, de sportolási lehetőségeket alig ajánlanak a figyelmükbe.

Az egészségügyön belül, bár, ahogy említettem, az egész ágazat tekintetében utolsók vagyunk GDP-arányos ráfordításban az Európai Unióban, kevesebbet költünk a rákos megbetegedések kapcsán, mint az uniós átlag, holott a rosszindulatú daganatok miatti halálozási arány Magyarországon a legmagasabb az Európai Unióban mind a teljes lakosság, mind pedig a 65 évnél fiatalabb lakosság körében. Egyébként a három leggyakoribb halálok is a mozgásszegény életmóddal függ össze Magyarországon, tehát e tekintetben már csak ezért is érdemes lenne az államnak külön erre a területre is sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnie.

És ha már a digitális gyermekvédelem kérdését említettem itt, akkor engedjék meg, hogy erről sokkal részletesebben beszéljek, mert ebben látom jelen pillanatban az önök egyik legnagyobb mulasztását. Számosságát tekintve Magyarország legsúlyosabb gyermekvédelmi problémájáról beszélünk. A KSH 2020-as adatai alapján a másfél éves gyerekek több mint 40 százaléka naponta több órát kütyüzik, holott az ő esetükben az ajánlás az, hogy egyáltalán ne kapjanak képernyőt. Már látjuk ennek az eredményeit, illetve következményeit óvodáskorban: iskolába készülő, iskolába menő gyerekek nem tanulnak meg beszélni, egyszerűen egy háromszavas mondatot nem tudnak elismételni, nemhogy maguktól nem tudnak ilyen mondatot alkotni iskolába készülő gyerekek, hanem nem tudják elismételni. Ez óriási probléma, mert ezek a gyerekek szeptemberben iskolába mennek, és nemhogy három-négy szóra kellene tudniuk figyelni, hanem 45 percen keresztül kellene tudniuk figyelni a tanítóra ‑ nyilvánvaló, hogy ezt nem tudják. Ez az egyik következménye, rendkívül súlyos következménye a Covid-időszak lezárásainak, hiszen abban az időszakban nőtt meg a képernyőidő rendkívüli mértékben, és erre az egész intézményrendszernek semmiféle válasza nincsen. És nemhogy önök nem tesznek semmit, hanem az általunk benyújtott javaslatot leszavazták a bizottságban.

A gyermekek kütyüztetése hároméves korukra ‑ korukra! ‑ visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodást okoz, visszafordíthatatlant. Ez azt jelenti, hogy mire ő az első pillanatban találkozik az állami oktatási-nevelési intézményrendszerrel, addigra eldől a sorsa, nem lehet behozni azt a lemaradást, amit ő elszenved. És önök ezzel a kérdéssel semmit nem kezdenek, sőt, ha érkezik egy olyan javaslat tőlünk, hogy például a cigaretta mintájára írjuk rá ezeknek az eszközöknek a dobozára, hogy hahó, szülő, a gyermeked visszafordíthatatlan károsodást fog szenvedni, akkor önök ezt leszavazzák. Nem tesznek semmit ebben az ügyben, és ez az önök rendkívül nagy bűne, hiszen, ahogy említettem, már a 2020-as felmérésben a gyerekek 40 százalékáról volt szó, és egyébként arról számolnak be az óvodapedagógusok, logopédusok, hogy országszerte nő azon óvodáskorú gyerekek aránya, akik egyszerűen beszélni sem tanultak meg.

Ráadásul e mögött az egész mögött egy tudatos gazdasági lobbi és manipuláció áll. Meg tudom nevezni azokat az embereket, akik pszichológusokat fizetnek azért, hogy a mi gyerekeinknek a fejletlen idegrendszerükből adódó gyengeségeit kihasználják, és függővé tegyék őket. Dr. Fogg az egyik ilyen, a Stanford Egyetem tanára, őt milliomosgyártónak is nevezik, hiszen sok BigTech cég sikeres vezetője nála tanult a Stanfordon. Ő maga mondja azt, hogy például az Instagram több mint 800 millió ember viselkedését tudta befolyásolni. Külön praktikákat alkalmaznak a lányokra, és külön praktikákat a fiúkra, hiszen tudják jól, hogy a lányoknál nagyon fontos, hogy elfogadják őket, és elkerüljék a társadalmi elutasítást, ezért olyan mechanizmusokat alkalmaznak, amelyek erre a gyengeségükre hatnak; a fiúknál pedig azokra a készségekre, amelyek a férfiak sikerének az alapját képezték, próbálnak meg mechanizmusokat alkotni. A másik a Fortnite-nak az igazgatója volt 2013-tól a játék 2017-es megjelenéséig, dr. Celia Hodent, aki szintén gyermekpszichológus, aki a kognitív fejlődésre és idegtudományokra specializálódott. A Fortnite-nak például az a lényege, hogy mindennap jutalmat kapsz, ha bejelentkezel ‑ ez indítja el a függőség kialakítását, ami ellen szintén semmilyen érdemi intézkedés nem történt ‑, a többszörös, rögzített időközönkénti jutalmazás az, amely ennek a hátterét adja meg.

Tehát egy tudatos gazdasági lobbi tönkreteszi a gyermekeinket, függővé teszi őket, és önöket ez nem zavarja, önök ölbe tett kézzel nézik mindezt. Ráadásul az amerikai kutatások azt is kimutatták, hogy kétévente 65 százalékkal nő a képernyőidő, tehát hogyha idén nem teszünk semmit, jövőre már egy sokkal nagyobb, két év múlva meg egy még nagyobb problémával fogunk szembesülni, de önök továbbra is ölbe tett kézzel nézik, hogy a hároméves kor alatti gyerekekkel és a szüleikkel, akiknek a nagy része egyébként nem tudja, hogy milyen károkat okoz a képernyőzés a gyerekek esetében, velük mi lesz.

S ha már a gyermekvédelemről beszéltem, a szociális szektor esetében azért nagyon fontos megemlíteni, hogy arról számolnak be a családsegítő szolgálatok vezetői, hogy egész egyszerűen elfogynak a jelentkezők. Egyre több problémával, egyre nagyobb problémákkal kell nekik megküzdeniük, és a fizetésük ehhez képest rendkívül alacsony, semmiféle veszélyességi pótlék nem jár nekik, kafetéria sem jár nekik, tehát egy diplomás szociális munkás ágazati pótlékkal kiegészített minimálbért kap, ami bruttó 428 900 forint, ami nettó 285 ezer forint. Ez annyira elképesztően megalázó, pláne ahhoz a munkához képest, amit ők végeznek, ami egyrészt lelkileg megterhelő, másrészt sokszor fizikailag is veszélyben vannak, hogy ne csodálkozzanak, hogyha ez a szektor is ki fog ürülni.

Szeretnék rátérni a családpolitikára is, amelyre vonatkozóan említettem önöknek, hogy minden kormányzati propaganda ellenére Magyarország a nyolcadik legkevesebbet költi családpolitikára, hiszen a korábban bevezetett családpolitikai intézkedések elinflálódtak. Ennek is a következménye, hogy a termékenység, a KSH által legfrissebben nyilvánosságra hozott termékenységi arányszám hajszálpontosan ugyanannyi, mint amennyi a Bajnai-kormány idején volt. Ugyanarra a szintre estünk vissza, mint ahol 2010-ben voltunk, mert az elmúlt években, 2021-től kezdődően önök egyrészt megszüntettek családtámogatási formákat, mint például a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezményét, illetve az összes rendszeres családtámogatást elinflálták.

Ugyanakkor arra is fel kell hívnom a figyelmet, hogy a Magyar Közgazdasági Társaság a minap tartott egy konferenciát, amelynek keretében a civilizációs összetevőket is vizsgálták. A termékenység csökkenése és a népességfogyás nemcsak magyarországi probléma, hanem civilizációs probléma, és az erre adott válaszok nem merülhetnek ki csupán anyagi támogatásokban, hanem sokkal inkább szemléletformálásra van szükség, hiszen világszerte azt láthatjuk, és Magyarországon belül is azt láthatjuk, hogy minél magasabb az életszínvonal, annál alacsonyabb a termékenység. Nem lehet tehát csupán a pénzügyi ösztönzőktől várni a népességcsökkenés megfordítását, de ezek fontosak, azért, hogy egy kiszámítható, biztonságos jövőképet adjunk a családoknak, és hogy az adott társadalmon belül ne érezzék azt, hogy a gyermekvállalás anyagilag hátrányba hozza őket. Ugye, nagycsaládosnak lenni Magyarországon néhány évvel ezelőtt még nagyobb szegénységi kockázatot jelentett, mint nyugdíjasnak lenni. Ez mindenképpen egy elfogadhatatlan eredmény.

(10.20)

Szeretnék azokról a településekről is beszélni, amelyek Tolna vármegye 2. számú választókerületébe, a dombóvári, bonyhádi térség választókerületébe tartoznak, hiszen olyan alapvető problémákkal küzdenek a települések, főleg a kistelepülések, amelyek egyszerűen méltatlanok, hogy 2025 Magyarországán még arról kell beszélnünk, hogy például Alsónánán nem megoldott a csapadékvíz-elvezetés, vagy a járdák, utak állapota olyan, amilyen. Az én falumban, Döbröközön a templom felújítása most már nem tűr halasztást, egész egyszerűen a torony elkezdett dőlni a hajótesttől. Tehát, ha nem sikerül sürgősen ezt a gyönyörű templomot felújítani, akkor ez nagyon hamar életveszélyessé is válhat.

Nagymányokon szükség lenne csatorna-, út-, járda- és templomfelújításra szintén, Aparhanton a szennyvízszállítás finanszírozása feladata nem megoldott, illetve a közfoglalkoztatottak bérrendezése is sürgető. Erre is települési polgármesterek hívták fel a figyelmemet, mert az ilyen kistelepülések működése egész egyszerűen nem képzelhető el a közfoglalkoztatottak munkája nélkül, illetve a kistelepüléseken főleg rendkívül alacsony a kulturális feladatokra jutó állami forrás, ennek a megemelését is szorgalmazom.

Összességében az általam elmondottak miatt a Mi Hazánk a költségvetést nem tudja támogatni. Alapvető gazdaságszerkezeti váltásra lenne szükség, a multik támogatása helyett a hazai vállalkozások támogatására, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság nemzetstratégiai ágazatként történő kezelésére, illetve arra, hogy az élelmiszer-kereskedelem nagyságrendileg évi 6000 milliárd forintos összegéből ne vihessék külföldre ennek a 90 százalékát a multinacionális cégek. Ez csak politikai döntés kérdése lenne.

Mi ellenzékből is elkezdtük a hazai vásárok létrehozásával, illetve minden hónapban való megrendezésével azt, hogy a helyi termelőket, a helyi kézműveseket összekössük a fogyasztókkal, hogy közvetlenül tőlük tudják megvásárolni a termékeiket. Ezzel egészséges, megbízható élelmiszerhez is jutnak a magyar családok, illetve ez a pénz a helyi gazdaságot erősíti. Ez lenne az a gazdaságstratégiai út, amit Magyarországnak követnie kellene a multik támogatása helyett. Köszönöm a figyelmet. (Szabadi István tapsol.)