DR. LATORCAI CSABA közigazgatási és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Szabó Képviselő Úr! Mindenekelőtt szeretném megköszönni Szabó képviselő úrnak a hozzászólását. Varju Lászlóval ellentétben az ön felszólalása nyomokban azért tényeket és számokat is tartalmazott, néhány kérdésben viszont szeretnék vitába szállni önnel.

(9.30)

Az első ilyen kérdés pedig a családtámogatások kérdése. A képviselő úr fölsorolt jó néhány családtámogatást, és abból azt a következtetést vonta le, hogy csökkennének a családtámogatások, de a legnagyobb volumenű családtámogatásról, a családi adókedvezmény mértékéről és annak érvényesítési lehetőségéről nem ejtett szót. Pedig hát igazán úgy kerek a kép, és a közvetett támogatások is éppúgy támogatásnak minősülnek, így az adókedvezmények is éppúgy támogatásnak minősülnek, mint a különböző direkt támogatások. Ha egyben tekintjük a képet, akkor azt látjuk ‑ figyelembe véve a közvetlen és közvetett támogatásokat ‑, hogy bizony évről évre növekednek a családoknak a lehetőségei.

És ha már családtámogatásról beszélünk, akkor egyszerűen megkerülhetetlen arról a kérdésről is szót ejteni itt az Országgyűlés falai között, hogy már ez évben megkezdődik a háromgyermekes anyáknak az élethosszig tartó adókedvezmény biztosítása, és a következő évtől kezdődően, ha már a 2026-os költségvetésről beszélünk, tehát a 2026. évtől kezdődően pedig elindul a kétgyermekes anyukák élethosszig történő személyijövedelemadó-mentességének a biztosítása. Mi ez, ha nem családtámogatás? A képviselő úr jó néhány családtámogatási formát felemlegetett, de ez a legnagyobb volumenű és legnagyobb családtámogatási forma.

Azt is látjuk, ahogy az előző hozzászólásomban elmondtam, hogy hogyan növekednek folyamatosan a bruttó és nettó bérek, a minimálbértől kezdődően minden család számára növekednek a bérek, ennélfogva a megélhetéshez kapcsolódó bevételek is minden családnál növekszenek. Ilyen módon tehát összességében a családoknak a megélhetése 2026-ban még 2025-höz képest is hatványozottan javulni fog.

Ami a béremeléseket illeti, ha már a béreket is felemlegettük, valóban, a miniszterelnök úr ígéretet tett arra, hogy a következő nagy béremelési körben a szociális szektorban dolgozók bérét kívánja a kormány rendezni. Ne feledjük el, hogy a kormány az elmúlt 15 évben mindig hivatásrendek bérét, bértömegét emelte. Így indult a köznevelésben dolgozókkal, utána az egészségügyi dolgozók, majd a kormánytisztviselők következtek, és egy körben már voltak a szociális dolgozók, majd utána második körben megkezdődött az egészségügyben dolgozók bérének a növelése, soha nem látott mértékű orvosbéremelés, egészségügyi szakdolgozói béremelés; és most ebben az évben a tanárok és az óvónők bére is olyan mértékben került megemelésre, mint a magyar történelem során még soha. És a kormány garanciát vállalt arra, hogy ezt az emelt bért folyamatosan szinten is tartja, arra vállaltunk kötelezettséget, hogy az átlagbérhez viszonyítva évről évre biztosítjuk a bérnövekedést.

Szeretném a Ház falai között jelezni azt is, hogy tegnap este a Magyar Közlönyben az is megjelent, hogy az önkormányzati dolgozók bérét kétszer 15 százalék nagyságrendben emeljük, ez év július 1-jétől 15 százalékos mértékben, majd januártól ismét 15 százalékos mértékben, ugyanúgy, ahogy a szociális dolgozók bérének a nagyarányú növelésén is dolgozik a kormány, és nagyon bizakodóak vagyunk, hogy ez valóban minél előbb meg fog tudni valósulni. Ugyanígy a kormánytisztviselők bére is hasonlóan napirenden van a kormány asztalán.

Ami pedig a szociális ellátásokat illeti, ott igazából, ha már költségvetésről beszélünk, akkor a számok kapcsán lehet vitatkozni. Én azt látom, képviselő úr, ha megnézzük, hogy a szociális ágazatban milyen volumenű kiadásokat tervezünk, hogy 2025-ben 490 milliárd kiadás került tervezésre, 2026-ban pedig 519 milliárd.

Ha belemegyünk a részletekbe ‑ miért ne menjünk bele a részletekbe? ‑, akkor azt látjuk, hogy míg a települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatására 2025-ben 307 milliárdot fordít Magyarország Kormánya, addig 2026-ban már 322 milliárd ez az összeg. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása terén, azt hiszem, abban mindannyian egyetértünk, hogy ez egy kiemelt szociális szempontú szolgáltatás, hogy minden gyermeknek legyen meleg étel az asztalán legalább naponta egyszer, ennek a biztosítása céljából 2025-ben 145,8 milliárd forint áll rendelkezésre, míg 2026-ban ezt az összeget 159,6 milliárd forintra kívánjuk emelni.

De ha már önkormányzatok, hiszen ezeket a szolgáltatásokat az önkormányzatok nyújtják, és az önkormányzatoknak nyújt támogatást a kormány, tehát ezek direkt támogatások. Ha azt nézzük, hogy az önkormányzatok 2026-ban milyen volumenű forráshoz jutnak csak a költségvetésből, nem számolva ide a saját iparűzési adót és egyéb más helyiadó-bevételeiket, akkor azt látjuk, hogy 2026-ban 1419 milliárd forintnyi forrást biztosítunk a magyar önkormányzatoknak. Ebből csak a saját működésükre, hogy összehasonlító adatokat hozzak, míg 2025-ben csak az önkormányzati működésre 381 milliárd forintot fordíthattak, addig ez az összeg 2026-ra már 416 milliárd forintra növekszik. Ennyit arról, hogy mi az elvonás.

Én úgy emlékszem a tanulmányaimra, hogy amikor növekszik a felhasználható összeg nagyságrendje, azt nem elvonásnak hívják, hanem forrásnövelésnek. Azt a szót pedig az Orbán Viktor által vezetett kormány nem ismeri, amit a képviselő úr említett, a megszorítást. Ez a baloldal szótárában szereplő kifejezés, a baloldalnak, így az MSZP egykori kormányának is többszörösen alkalmazott, népnyúzó és önkormányzatokat nyúzó intézkedése volt. Mi nem teszünk ilyet.

Abban viszont nem látunk problémát, hogy a jobb anyagi helyzetben lévő, tehetősebb települések, önkormányzatok segítsék a nehezebb vagy szerényebb anyagi lehetőséggel rendelkező települések önkormányzatait. Ezt nevezzük szolidaritásnak, és mi ebben nem látunk problémát, mi ezt méltónak és igazságosnak tartjuk.

Ne feledjük el, hogy a jó anyagi lehetőségekkel rendelkező települések és önkormányzatok sem azért vannak jobb anyagi lehetőségek között, mert annyira tehetségesek a polgármestereik. Szegedre a BYD nem Botka László polgármester úr két szép szeméért jött. Nem úgy történt, hogy a BYD sencseni központjában kitalálták, hogy akkor milyen jó volna, ha Szegedre mennénk. Nem, Magyarország Kormánya dolgozott azon, hogy ezek a nagyberuházások Magyarországra jöjjenek, és Magyarország Kormánya dolgozott azon, hogy például a BYD Szegedre jöjjön.

Ez is bizonyítja azt, hogy az ellenzék állításaival ellentétben minket soha nem befolyásolt egy-egy kormányzati döntésnél, legyen az gazdaságpolitikai vagy társadalompolitikai döntés, hogy az adott települést milyen párti, milyen politikai beállítottságú polgármester vezeti, mert mi tízmillió magyarországi magyar ember megélhetésén kívánunk folyamatosan segíteni, továbbá a határon túli ötmilliót is ideértve. Tehát tízmillió magyarországi magyar és ötmillió határon túli magyar, ők állnak a mi politikánk fókuszában.

És igen, fontos, hogy a tehetősebb önkormányzatok segítsék a nehezebb anyagi lehetőségek között lévő önkormányzatokat azokból a forrásokból, amit a kormány biztosított a tehetősebb önkormányzatoknak, azokból a fejlesztésekből, amelyeket a kormány biztosított a tehetősebb önkormányzatoknak. Arról nem is beszélve, hogy a nagyvárosok javainak megtermelésében nemcsak a nagyvárosokban élők vesznek részt, hanem a nagyvárosok agglomerációjából, térségéből is számos személy megy oda és vesz részt a javaknak a megtermelésében.

(9.40)

Méltó és igazságos tehát, hogy ezeket a javakat ezek a tehetősebb önkormányzatok megosszák azokkal az önkormányzatokkal, amelyeknek a polgárai szintén részt vettek a javaknak a megtermelésében.

Ami a láthatóságot illeti, képviselő úr, ebben maximálisan egyetértünk, és a kormány dolgozik azon, hogy valóban váljék láthatóvá az, hogy a szolidaritási hozzájárulásból, amit a tehetősebb önkormányzatok fizetnek, melyik konkrét település részesedik. Úgy gondolom, ez a bizalomépítéshez valóban elengedhetetlen, mi dolgozunk ezen. Köszönjük a felvetést. Én úgy gondolom, valóban minden önkormányzat számára nagyobb megnyugvást jelentene, ha konkrétan látná azt, például Szeged esetében, hogy melyik, Szeged agglomerációjába vagy Szeged gazdasági térségébe tartozó szerényebb anyagi lehetőségű önkormányzatot segítik meg ezekből a javakból. A javaslat tehát a kormány asztalán van, mi magunk is dolgozunk ezen a megoldáson.

Ami a célunk, hogy a települések együttgondolkodjanak a jövőjüket illetően. Erősebb anyagi kondíciókkal rendelkező települések és szerényebb anyagi kondíciókkal rendelkező települések közösen találják meg, hogy mi jelent valódi versenyképesség-növekedést az ott élő emberek számára, és ezt a fajta együttgondolkodást segíti a „Versenyképes járások” program, és ennek keretében a helyben élők dönthetik el, hogy milyen fejlesztésekre van szükség. Úgy gondolom tehát, képviselő úr, hogy nincs szükség arra az alapra, amit felvetett és módosító indítványként ismertetett itt az Országgyűlés ülésén, amiből akár útfelújítást finanszírozhatnának, hiszen a „Versenyképes járások” programon keresztül a Területfejlesztési Alapból ez a lehetőség biztosított.

Ráadásul úgy biztosított, hogy az MSZP javaslatával ellentétben nem Budapestről határozzák meg, hogy a helyben élőknek, az adott településen élőknek mire van szüksége a Területfejlesztési Alapból, hanem mi ezt rábízzuk a polgármesterekre, a polgármesterek együttgondolkodására, hogy milyen támogatáson keresztül milyen fejlesztés valósuljon meg. Ha tehát a képviselő úr által felvetettek alapján a helyiek utat akarnak felújítani Szeged környékén, akkor a „Versenyképes járások” programon keresztül a Területfejlesztési Alapból utat fognak felújítani.

Mi azt javasoljuk ‑ az MSZP-vel ellentétben ‑, hogy ezeket a döntéseket, hogy hogyan szépüljön és fejlődjön egy település, ne Budapestről, hanem helyben határozzák meg. Úgyhogy nagy tisztelettel kérném képviselő urat, hogy támogassa az ezirányú törekvéseinket és támogassa a Területfejlesztési Alapot is. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)