DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mind az uniós szabályozás, mind a hazai alkotmányjogi gyakorlat alapján kimutatható, hogy rendkívül szoros kapcsolat áll fenn a nyilvánosság elve, a demokrácia és az alapjogok védelme között. A közérdekű, valamint a közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságának pontosan az a célja, hogy biztosítsa az államműködés átláthatóságát és a polgárok által történő ellenőrizhetőségét. Az ilyen adatok nyilvánosságát nem lehet önkényesen, kellően súlyos és alkotmányosan elismerhető indokok nélkül korlátozni, hiszen pontosan az a célunk, hogy átláthatóak legyenek.
Az egyik hatalmi ágat megszemélyesítő parlamenti képviselők ‑ legyenek ők tagállami törvényhozó testületek vagy az Európai Parlament tagjai ‑ tevékenységének ellenőrizhetőségét, a hatalomgyakorlás demokratikus kontrollját hivatott biztosítani a képviselői vagyonnyilatkozati rendszer.
Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenlegi magyar szabályozás kapcsán fontos kiemelni, hogy a transzparenciára vonatkozó követelményeket illetően a magyar parlamenti képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozati rendszer az egyik legszigorúbb mechanizmusok közé tartozik az Európai Unióban. (Csárdi Antal nevet.) A 2024 decemberében elfogadott módosítások az összeférhetetlenségi szabályozás keretében… (Csárdi Antal felé:) Majd ha végighallgatta a felszólalásomat, képviselőtársam, akkor nevessen! Szabályozás keretében, amely szoros összefüggésben áll a vagyonnyilatkozati eljárással, lehetővé tették, hogy az összeférhetetlenség megállapítása esetén a képviselői megbízatás megszűnjön. Garanciális és az országgyűlési törvény által meghatározott követelmény, hogy a képviselői megbízatás jogszabályban meghatározott kivételekkel összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, gazdasági tisztséggel vagy megbízatással. Ezen túlmenően a képviselő a tudományos, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért ‑ ugyancsak a tudományos tevékenységet leszámítva ‑ díjazást nem fogadhat el.
A transzparenciára vonatkozó követelményeknek az Európai Parlamentben is érvényre kellene jutniuk. A jogállamiság nagy őre ‑ ugye, papíron, mint tudjuk ‑, a jogállamiságra menetrendszerűen érzékeny uniós társjogalkotó saját magával összefüggésben azonban valahogyan sokkal megengedőbb. Mit értek ezalatt? Már maga a körülmény is figyelemre méltó, hogy míg az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatának szabályait az Európai Parlament eljárási szabályzatának a melléklete tartalmazza, Magyarországon erről sarkalatos törvény rendelkezik. A jogforrási hierarchiában tükröződő eltérés több mint szembetűnő. Az Európai Parlament képviselői magatartási kódexének 5. cikke általánosságban, ha szabad így fogalmaznom, meglehetősen sovány szabályozást tartalmaz a vagyonnyilatkozatok vonatkozásában. A dokumentum a kötelezettség teljesítésének időbeli hatályát illetően például úgy fogalmaz, hogy a képviselők minden megbízatási idő kezdetén és végén nyilatkozatot tesznek vagyoni eszközeikről és kötelezettségeikről. A magyar jog ennél sokkal szigorúbb, hiszen nálunk nem csupán a képviselői eskütételt, illetve a képviselői megbízatás megszűnését követő 30 napon belül, hanem minden év január 31-éig nyilatkoznunk kell. Az Európai Parlament magatartási kódexe ‑ ez is egy fontos különbség ‑ csak a képviselők részére írja elő a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, míg a magyar jogszabály, ahogyan ezt láttuk, kiterjeszti a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettárs, továbbá gyermek vagyonnyilatkozatára is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Alapvetés, hogy az összeférhetetlenség jogintézménye és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség a képviselői függetlenség biztosítását szolgálják. Ezzel összefüggésben emelhető ki talán a legmarkánsabb különbség az Európai Parlament és a magyar országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozati szabályozását érintően. Ugyanis az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatai főszabály szerint nem nyilvánosak, képviselőtársam. Azokat kizárólag az illetékes bűnüldöző és igazságügyi hatóságok számára lehet hozzáférhetővé tenni, az érintett képviselőt érintő, folyamatban lévő vizsgálatokhoz kapcsolódó bírósági eljárás részeként, az Európai Parlament elnökéhez intézett, megfelelő indoklással ellátott kérelem kézhezvételét követően. Azon túl, hogy az európai választók számára alapesetben ezek a dokumentumok egyáltalán nem hozzáférhetőek és nem is átláthatók ebből adódóan, a magatartási kódex grammatikai értelmezéséből következik, hogy azokat az illetékes hatóságok számára is csak hozzáférhetővé lehet tenni, azt is csak akkor, ha azok megfelelő indoklással ellátott kérelmet nyújtanak be. Csupán kontraszt gyanánt szeretném ideidézni a magyar törvényt, mely szerint a családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát a családtag személyes adatai kivételével az Országgyűlés honlapján kötelező közzétenni.
És még azt szeretném ennek kapcsán hangsúlyozni, és Barkóczi képviselőtársam, engedje meg, engedd meg, hogy reagáljak a Katar-gate és a különböző korrupciós botrányok kapcsán, hogy miért tartjuk fontosnak ezeket felhozni. Ugye, itt képviselőtársam, államtitkár úr is 2022. decemberi híradásokra hivatkozott, a Katar-gate néven elhíresült, Európa politikai története során… ‑ oldalaira, amikor is a belga hatóságok rajtaütéseket és letartóztatásokat hajtottak végre európai parlamenti képviselők szerteágazó korrupciós botrányaiban. Még idén januárban is történtek vádemelések a visszaélések feltételezett politikai elkövetőivel szemben. 2023 áprilisában több civil szervezet nyújtott be panaszt az Európai Parlament elnökének a képviselői összeférhetetlenségek kockázatával kapcsolatban.
(15.50)
Tisztelt Ház! Ezt azért tartom fontosnak elmondani, képviselőtársam, mert ezt nemcsak mi gondoljuk problémának, hanem az európai ombudsman, Emily O'Reilly is, aki az említett európai parlamenti korrupciós botrányok súlyát jól érzékeltetvén, 2023 januárjában az alapjogok európai őreként levélben fordult Roberta Metsolához, az Európai Parlament elnökéhez, amelyben az uniós alapjogi biztos kritikus fontosságúnak ítélte és szorgalmazta a meglévő etikai szabályok gondos és független felügyeletét és érvényesítését, valamint úgy vélte, szükséges lehet átgondolni az európai parlamenti képviselők érdekeltségi nyilatkozatainak ellenőrzésére szolgáló módszertant.
Még egy dolgot hadd emeljek ide. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, amelynek én is tagja vagyok, 2017-ben elfogadott egy határozatot, amely szintén arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a közélet integritásának és átláthatóságának előmozdítása érdekében fogadjanak el megfelelő szabályokat a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatára, jövedelmére, pénzügyi és egyéb érdekeltségeire vonatkozóan.
A fentiekre tekintettel kiemelten fontosnak tartom, és a KDNP támogatja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)