HIDVÉGHI BALÁZS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy ismertessem a benyújtott törvényjavaslat tartalmát és az azt megalapozó indokokat. Az elmúlt időszakban napvilágra került korrupciós botrányok, amelyek európai parlamenti képviselőket és magas rangú brüsszeli tisztségviselőket érintettek, rávilágítottak arra, hogy elengedhetetlen egy szigorú, átlátható vagyonnyilatkozati rendszer kialakítása immár a brüsszeli képviselők esetében is.
A Fidesz-frakció elkötelezett a demokratikus intézmények iránti közbizalom megerősítése és az átláthatóság fokozása mellett, különös tekintettel a választott tisztségviselőkre. Az ellenzéki képviselők ‑ néhányan itt is vannak a teremben ‑ szintén gyakran hivatkoznak ezekre az értékekre, ám úgy tűnik, hogy ez az elköteleződés csak akkor kerül elő, ha Brüsszelből érkezik a politikai nyomás, és azzal hazánkat lehet támadni; ez kétségessé teszi némileg az őszinteségüket.
A képviselők elszámoltathatósága kizárólag egy részletes és szigorú vagyonnyilatkozati rendszerrel biztosítható, mint amilyen a magyar rendszer is. Ez a kötelezettség eddig nem vonatkozott az európai parlamenti képviselőkre, holott őket is itthon választják ugyanazok a magyar választópolgárok, hazánkat képviselik az Európai Parlamentben, és közvetlenül a magyar választók bizalmából vannak ott. A választóknak joguk van tudni, miként alakul képviselőik vagyoni helyzete megbízatásuk ideje alatt, s az a minimum, hogy ne legyen ebben a kérdésben kettős mérce.
Felhívom ellenzéki képviselőtársaim figyelmét, hogy mielőtt alaptalan vádakat fogalmaznak meg, tájékozódjanak egy kicsit. Nincs olyan uniós szabály, amely megtiltaná, hogy egy tagállam saját jogrendszere alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget írjon elő a megválasztott európai parlamenti képviselőik számára, sőt az Európai Unió tizenegy tagállamában egyébként már jelenleg is léteznek hasonló szabályozások. Külön beszédet is lehetne róla tartani, azonban most csak röviden felelevenítem a brüsszeli elit néhány évének elmúlt korrupciós ügyeit és botrányait. Ezek is hozzájárulnak ahhoz egyébként, hogy szükséges emelni a közbizalmat az intézményekben, például a brüsszeli intézményekben is, akár a Parlamentben.
Példának okáért említsük meg rögtön Európa legsúlyosabb korrupciós ügyét, amelyet szoktak Katar-gate-ként is emlegetni, ennek a főszereplője Eva Kaili, az EP korábbi szocialista alelnöke volt; nekem képviselőtársam volt korábban. A gyanú szerint a házkutatásokban előkerült bőröndökben, táskákban, zacskókban talált 600 millió forintnak megfelelő készpénz kenőpénz volt, amit azért kapott a szocialista politikus, hogy kedvezőbb színben tüntesse fel az arab országot az európai parlamenti vitákban. Az ügyben további képviselőket is meggyanúsítottak: Marie Arena, Marc Tarabella, Andrea Cozzolino, valamint a korábbi képviselőt, Pier Antonio Panzerit is. Ők mindannyian szerepeltek a vádlottak listáján, és rendőrségi eljárás alatt voltak, illetve vannak.
Eva Kaili férjének otthonában zsákokban állt a készpénz, és a vádlott édesapja a pénzt bőröndökbe gyömöszölve igyekezett menekülni a rendőrségi rajtaütéskor. De mégis a legabszurdabb része ennek a történetnek talán a vége, hiszen Eva Kailit egy idő után kiengedték az előzetesből, ekkor visszatért az Európai Parlamentbe, pont két nappal azelőtt, hogy az Európai Unió etikai testületének állásfoglalásáról szavazott a testület. Ráadásul nem ő az egyetlen a vádlottak közül. Marc Tarabella már korábban visszatért, egyébként ott ült srégvizavi előttem két sorral az Európai Parlamentben, és lelkesen szavazott a Magyarországot korrupció és jogállamiság miatt elítélő különböző jelentésekre, miközben rendőrségi vizsgálat alatt állt továbbra is.
De nem ez az egyetlen eset, hogy a hazánkat kioktató brüsszeli elit tagjairól kiderül, hogy bizony van takargatnivalójuk. Lépjünk tovább a Parlamentből most az Európai Bizottság területére vagy a Bizottsághoz. Didier Reynders 2019-2024 között volt igazságügyi biztos. Én számos alkalommal hallgattam végig, ahogy a plenáris ülésen vagy a bizottsági ülésen minket kioktatott, és bírálta Magyarországot az állítólagos korrupció és a jogállamisági problémák miatt, ahogy ő fogalmazott. Nos, mint nemrég kiderült, ez a kiváló Didier Reynders a belga ügyészség pénzmosás elleni nyomozásának a középpontjában van. Már 2023 óta nyomoztak ellene, de a szövetségi rendőrség Belgiumban megvárta, amíg 2024. december 1-jén lejárt a hivatali megbízatása Didier Reyndersnek mint európai biztos, és csak ezt követően két nappal, december 3-án tekerték fel a nyomozást abból a szempontból, hogy egyszer csak házkutatásokat tartottak több ingatlanjában is, sőt ki is hallgatták Reynderst.
Reynders korábban az általa felügyelt nemzeti lottótársaságon keresztül egy évtizeden át mosott tisztára eddig tisztázatlan eredetű pénzeket; ezt vizsgálja a rendőrség Belgiumban. A lottótársaság már 2022-ben jelezte a pénzmosás gyanúját vele kapcsolatban a hatóságoknak, s a belga közmédia információi szerint Reyndersnek összesen mintegy egymillió eurónyi gyanús tranzakcióról kellene most számot adnia. Érdeklődve várjuk a vizsgálat eredményét.
De menjünk tovább! Ott van Ursula von der Leyen is, az Európai Bizottság elnökének az esete ‑ ő most is ebben a pozícióban van ‑, aki mobilüzenetek, sms-ek segítségével egyezett meg a Pfizer vezérigazgatójával, Albert Bourlával 1,8 milliárd adag vakcina vásárlásáról a Covid-járvány alatt. Kiderült, hogy Von der Leyen férje, Heiko von der Leyen, egy Pfizerrel szorosan együttműködő gyógyszercég igazgatója volt a megállapodás időszakában. Amikor később kérdezték Von der Leyent erről az egész ügyről, és kérték, hogy mutassa meg az üzeneteket, akkor érdekes módon ezek az sms-ek mind egy szálig eltűntek a telefonjáról, mindegyik másik megvan, de pont ezek nincsenek meg.
De említhetünk egy másik szocialista politikushoz, az Európai Bizottság volt alelnökéhez, Frans Timmermanshoz kötődő korrupciós botrányt is. Ő a klímavédelemért és zöldpolitikáért volt felelős biztos, és mint most kiderült, uniós közpénzből rendelt meg és fizetett ki politikailag teljes mértékben elfogult áljelentéseket, elemzéseket. Úgy általában véve politikai nyomásgyakorlást vásárolt a saját céljainak a támogatására, mindezt olyan, magukat függetlennek hazudó szervezeteken keresztül, amelyek tehát a Bizottságtól kaptak pénzt, hogy a Bizottság álláspontját támasszák alá különböző írásos anyagokban vagy politikai akciókban. A visszaéléseket most már maga az Európai Bizottság is elismerte, legutóbb éppen egy április elsejei közleményükben.
Ezek az ügyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy az állampolgárok elveszítsék az intézményekbe vetett bizalmukat. De hogyan is ne veszne el ez a bizalom, amikor az európai adófizetők azt látják, hogy a magyar és más uniós állampolgároknál is jelentősen többet keresnek az európai parlamenti képviselők és a brüsszeli tisztségviselők, és mégis ilyen korrupciós ügyekbe keverednek.
A következőkben szeretném bemutatni a törvényjavaslat rendelkezéseit. Eszerint az európai parlamenti képviselők jogállásával kapcsolatos tagállami kérdésekben az illetékes szerv a Nemzeti Választási Bizottság; a továbbiakban NVB. A képviselőnek az európai parlamenti választásokat követően, legkésőbb az első plenáris ülés végéig vagy a mandátum megállapítását követő 30 napon belül vagyonnyilatkozatot kell tennie. Ezt követően minden év január 31-éig, illetve a megbízás megszűnését követő 30 napon belül újból nyilatkoznia kell a vagyoni helyzetéről. A vagyonnyilatkozat tartalma megegyezik az Országgyűlés képviselőire vonatkozó hazai előírásokkal, a családtagokra vonatkozó részek kivételével pedig nyilvánosan elérhető is lesz a Bizottság adminisztrációs feladatait ellátó NVB-honlapon.
A kötelezettség betartását is az NVB ellenőrzi. Amennyiben a képviselő elmulasztotta megtenni a vagyonnyilatkozatot, vagy vitatja, hogy erre szándékosan került sor, lehetősége van pótlásra, illetve jogorvoslatra. Ezek hiányában az NVB dönt a képviselő mandátumának megszűnéséről. Bárki kezdeményezhet eljárást, ha vitatja a vagyonnyilatkozat tartalmát, és ha a kifogás megalapozott, a képviselő kijavíthatja a hibát. Az NVB esetleges mandátummegszüntető döntésével szemben pedig a képviselőnek joga van jogorvoslatot kérni a Kúriától.
Több alkalommal elhangzott ellenzéki részről az a vád, hogy az uniós jogot sérti, ha egy nem uniós szerv dönt egy képviselői mandátum sorsáról. Azonban az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány 13. cikkének (3) bekezdése alapján tagállami hatáskörben megállapítható az európai parlamenti képviselő visszahívása. A javaslat átmeneti rendelkezése értelmében a jelenlegi képviselőknek is a törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül nyilatkozniuk kell a vagyoni helyzetükről a magyar parlamenti képviselőkével azonos tartalommal.
(15.20)
Szeretném emlékeztetni azokat is, akik az Igazságügyi Bizottságban élesen támadták ezt a kezdeményezést, hogy korábban brüsszeli gazdáik politikai támadásai miatt átvettük az Európai Parlament számára előírt vagyonnyilatkozati rendszert, azonban mivel az körülbelül annyira volt informatív, mint mondjuk, egy üres térkép, amin csak az olvasható, hogy jelenleg itt állsz, végül visszavezettük a magyar változatot. Tettük ezt nem utolsósorban azért is, mert Brüsszel észbe kapott, és közölte, hogy a brüsszeli szabályozás nem elég szigorú. Nocsak, nocsak! Ezért aztán visszahoztuk a valódi nyilatkozattételt jelentő magyar szabályozást. Ezt szeretnénk most kiterjeszteni az EP-képviselőinkre is.
Most tehát az ellenzék előtt a választás lehetősége: a magyar emberek oldalára állnak, vagy továbbra is a brüsszeli érdekeknek megfelelni igyekvő, vagyonukat rejtegető globalista elitet szolgálják. Ne falazzanak, valljanak színt! Itt a lehetőség! Itt a lehetőség, hogy valóban tegyenek valamit a korrupció ellen, ne csak beszéljenek erről. Szavazzák meg a törvényt, és tegyenek azért, hogy minden magyar állampolgár megismerhesse az általa megválasztott európai parlamenti képviselők valós vagyoni helyzetét! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)