GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm az értékes és a kevésbé értékes hozzászólásokat is képviselőtársaimtól. Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony jelezte ‑ és ha jól értelmezem, akkor legalábbis a patkóban ülő frakciók közül egyedüliként ‑, hogy a Demokratikus Koalíció nem támogatja a javaslatot, amiben semmi meglepő nincsen, hiszen a Demokratikus Koalíció tagjai nemcsak ma, hanem amióta léteznek, sőt már azt megelőzően is, még az MSZP-s időszakukban is, gyakorlatilag kimondhatjuk, hogy gyűlölték a vidéket, gyűlölték a falvakat. (Gy. Németh Erzsébet: Ez nem igaz, képviselő úr!) Nem véletlen, hogy a falvakban a Demokratikus Koalíció népszerűsége nagyjából a nullához konvergál. És tudja, hogy miért van ez, képviselő asszony? Azért, mert a falusi ember nem felejt, a falusi ember nem felejti el azt, amit önök műveltek a falvakkal. (Gréczy Zsolt: Tolna 2-n tetszett járni mostanában?) Amikor önök százszámra zártak be falusi óvodákat és iskolákat, ezres nagyságrendben kerültek óvodapedagógusok és iskolapedagógusok az utcára, amikor önök vasúti szárnyvonalakat szüntettek meg, hovatovább már ott tartottak, hogy a síneket szedték fel a vidéken. (Gréczy Zsolt: És ti hányat nyitottatok? ‑ Dr. Fónagy János: 11-et!)
Emlékeztetném képviselőtársaimat arra, hogy azzal szemben, hogy ma rekordalacsony a munkanélküliség Magyarországon, az önök kormányzásának utolsó évében országos szinten 12 százalék volt a munkanélküliség. A falvakban ez jellemzően 20-30 százalék volt, de nem volt ritka egyáltalán, hogy egy településen minden második ember tartósan munkanélküli volt. Ez az önök kormányzásának az eredménye a falvakban, tisztelt képviselő asszony, és ezért egyáltalán nem meglepő, hogy önök nem támogatják ezt a javaslatot sem. És ehhez képest képviselő asszony azt kéri tőlünk, hogy a „Magyar falu” program keretében oldjunk meg egy pestszentimrei problémát. (Gy. Németh Erzsébet: Nem ezt kértem.) A válaszom erre az, képviselő asszony, hogy bármennyire is szeretnék, a „Magyar falu” program az 5 ezer lélekszám alatti települések programja, úgyhogy ezen a kérésen sajnos segíteni nem fogunk tudni.
Több képviselőtársam emlegeti az ingyenes készpénzfizetés felső korlátjának… (Gy. Németh Erzsébet: Készpénzfelvét!) a készpénzfelvétel felső korlátjának a kérdését, ami egy legitim vita, ami egy abszolút legitim vita, és ha jól értem, hiszen itt konkrét számok is elhangzanak frakciónként, és én maximálisan támogatom azt, hogy ezt a vitát folytassa le az érintett bizottság, amikor ennek a törvényjavaslatnak… (Gy. Németh Erzsébet: Már lefolytatták, döntött róla!) Nem, nem, képviselő asszony! Képviselő asszony, nem, nem! (Gréczy Zsolt: Nézz már utána!) Szóval, ennek a törvénymódosító javaslatnak a tárgysorozatba vételéről folyt a vita a Gazdasági Bizottságban, ahol a Gazdasági Bizottság elnökétől és DK-s alelnökétől hangzott el az a … (Gy. Németh Erzsébet: Az albizottságban!) Nem, nem, a Gazdasági Bizottság elnökétől és alelnökétől hangzott el, hogy ezt a témát napirendre fogja venni, amit én maximálisan támogatok, mert ez egy legitim vita. Ezt folytassák le, ezt folytassák le a Gazdasági Bizottságban, és kíváncsian várom, milyen döntés születhet meg ebben az ügyben. (Gréczy Zsolt: Küldjetek már valakit, aki érti ezt! ‑ Gy. Németh Erzsébet: Megszületett! ‑ Gréczy Zsolt: Megszavaztátok!)
Novák Előd képviselő úr három konkrét témát érintett, amelyet mások nem. Az egyik a leszerelés tilalma volt. Itt csak szeretném tisztázni, mert képviselő úr azt kérdezte, hogy évszázadokig fog‑e ott állni ez a bizonyos ATM. A tilalom nyilvánvalóan arról szól, hogy amennyiben az ATM meghibásodik, akkor annak a cseréjére természetesen lehetőség van, hiszen a pénzügyi szolgáltatónak kötelezettsége, hogy ezeket az automatákat üzemeltesse, illetve tilalma, hogy ne szerelhesse le. De természetesen, amennyiben karban kell tartani az automatát, vagy amennyiben az úgy meghibásodik, hogy cserére szorul, akkor az természetesen nemcsak hogy lehetősége, hanem kötelezettsége, hogy meg is tegye azt a cserét.
A másik megjegyzése volt, amit nem biztos, hogy jól értettem, de ha jól értettem, akkor érdemes sürgősen tisztázni: képviselő úr azt mondta, hogy az önkormányzatok ne háríthassák át a telepítés költségét a számlatulajdonosokra. Ezt érdemes tisztázni, hogy az önkormányzatokat nem terhelheti költség ezzel a telepítéssel kapcsolatban. A pénzügyi szolgáltatót terhelheti a költség. Az önkormányzatoknak helyet kell biztosítaniuk, amennyiben egyetértenek ennek az ATM-nek a telepítésével. És ez nagyon helyes, hogy nem a pénzügyi szolgáltató dönti el, hogy hol van ez az ATM, hanem a helyi közösségek dönthetik el, hogy hova kerüljön az a készpénzkifizető automata, az önkormányzatokat azonban költségek nem terhelhetik.
A képviselő úr harmadik felvetése a cashback-terminálokkal kapcsolatos volt, illetve ott a limitnek a megemelése, és a képviselő úr azt javasolta, hogy itt a falusi kisboltokra kellene hárítani ezt a lehetőséget, vagyis ‑ ahogy az ő szavait értelmeztem ‑ inkább kötelezettséget. Ezt a legmesszebbmenőkig nem tudom támogatni, merthogy a falusi kisboltok amúgy is nagyon komoly versenyhátrányban vannak a tőkeszegénységük okán a kiskereskedelmi láncokkal szemben. Ha újabb és újabb kötelezettségeket hárítunk rájuk ‑ márpedig itt ez egy olyan terhet jelentene számukra, miszerint nagyobb mennyiségben kellene készpénzt biztonságosan tárolniuk, kiadniuk ‑, akkor ez még tovább növelné az ő versenyhátrányukat. Éppen ezért kínál egy kiváló megoldást az ATM-ek telepítése pontosan erre a kérdésre.
Harangozó képviselő úr hozzászólása számomra rendkívül meglepő volt, bevallom őszintén, hiszen ő egy Tolna megyei képviselőtársunk, ami az egyik aprófalvas vármegyénk. Ehhez képest olyan szürreális hozzászólása volt a képviselő úrnak, amit érdemes egy kicsit visszaidéznem. Leginkább azt az önellentmondást, ami arról szólt, hogy képviselő úr felemlegeti, hogy nem szabad hagyni, hogy a nyugdíjakat megsarcoljuk. Majd talán ő maga is jelezte, hogy egyébként a nyugdíjak folyósítását a Magyar Postán keresztül készpénzben lehet igényelni, majd ezután ő azt állítja, hogy a kisvárosba buszoznak a falvakból a nyugdíjasok, hogy az ATM-en keresztül hozzájussanak a készpénzhez; ami nyilván igaz lehet, hiszen, ha valaki nem készpénzben kéri a folyósítást, hanem bankszámlára kéri utalni, és nincs a falujában ATM, akkor kénytelen a legközelebbi település ATM-jét felkeresni. Majd ezek után lekicsinyli annak a lehetőségét, hogy a legkisebb településekre is ATM-eket telepítsünk. Hát, akkor nekik nincsen, azoknak a nyugdíjasoknak, akik a legkisebb településen élnek, és egyébként folyószámlára utaltatják a nyugdíjakat, nekik kevesebb joguk van az ATM-ekhez való hozzáféréshez, mint a nagyobb községekben vagy a városokban élőknek? (Gy. Németh Erzsébet: A telepítés költségeit ki viseli?) A válasz nyilvánvalóan nem. Ezt az önellentmondást az MSZP-nek érdemes lenne feloldania. Gyakorlatilag tartalmi értelemben… (Közbeszólás a DK soraiból.) Nagyon örülök ennek a párhuzamos vitának.
A vita zárásaként még Harangozó képviselő úrnak egy megjegyzését szeretném kiigazítani. Képviselő úr azt mondja, hogy nem jó falun élni. Na most, ehhez képest 2024-ben és várhatóan az idei évben is a falu az egyetlen településtípus, ahol növekszik a népességszám. A megyei jogú városokban sajnálatos módon csökken a népességszám, a városokban sajnálatos módon csökken a népességszám, Budapestről egyenesen menekülnek az emberek, mert Budapest egyre inkább élhetetlen, kedves képviselő asszony! A falvak összlakosságszáma azonban 2024-ben is és várhatóan 2025-ben is emelkedő tendenciát mutat. Képviselő asszony, 2019-et megelőzően Budapesten a 10 év alatti gyermekek aránya magasabb volt, mint a falvakban, 2019-ben Budapesten a 10 év alatti gyerekek aránya az összlakosság számához képest 9 százalék volt, ugyanennyi volt a falvakban, ma Budapesten 8 százalék a 10 év alatti gyermekek aránya, a falvakban meg 11. Falun jó élni. Bízom a támogatásukban a szavazáson is. Köszönöm szépen, tisztelt képviselő asszony és képviselő urak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)