BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy megszokhatták már, minden évben igyekszem valami találó mondással, szólással indítani a költségvetés vitájához fűzött gondolataimat. Idén sportolót választottam, méghozzá a világ labdarúgásának egyik legkiemelkedőbb alakját, Cristiano Ronaldót. Cristiano Ronaldo a következőt mondta, amikor az utolsó fennálló rekordot is megdöntötte, azt, amire soha senki nem számított: nem én hajszolom a rekordokat, hanem a rekordok követnek engem.
Nagyon találó mondás, tisztelt képviselőtársaim! Valahogy így volt ezzel Magyarország Kormánya is a 2010-es évek elején, amikor ‑ ahogy miniszter úr is fogalmazott az expozéjában ‑ egy gyakorlatilag államcsődben lévő országot vettünk át, amely az IMF hiteleiből tudta csak fenntartani magát; és bár az európai héják akkor is fölöttünk köröztek, és minden alkalommal megerősítették, hogy az a gazdaságpolitika, amelyet a magyar kormány ‑ a magyar kormánypártok, a Fidesz és a KDNP támogatásával ‑ célul tűzött ki és megfogalmazott, nem vezethet sikerre, mégis bebizonyítottuk a világnak, hogy a magyar út egy külön út, egy olyan különutas politika, amely járható, sőt kifejezetten sikeres. 2013 és 2019 között ennek a gazdaságpolitikának köszönhetően sorra döntöttük a rekordokat. Közel egymillió új munkahelyet teremtettünk. Annak ellenére ‑ soha nem felejtem el, országgyűlési képviselőként itt ültem ‑, hogy amikor 2010-ben a székfoglaló beszédében a miniszterelnök úr azt mondta, hogy a következő tíz évben egymillió új munkahelyet fogunk teremteni Magyarországon, az ellenzék padsoraiban ülő képviselők hangos nevetéssel fogadták a miniszterelnök úr bejelentését. Ami nemcsak azért volt szánalmas, mert egy határozott kormányzati politikát, egy szándékot gúnyoltak ki, hanem azért is, mert az emberek számára a legfontosabb dolgot, hogy munkahelyük legyen és ebből megélhetésük legyen, azt gúnyolták ki az ellenzéki képviselők. Minket ez a legkevésbé sem zavart, mert amit ígértünk, azt megtartottuk, és mára már több mint egymillió új munkahelyet sikerült teremtenünk.
De a rekorddöntésekkel nem álltunk le, hiszen évről évre az Európai Unió gazdasági növekedési átlagának a kétszeresével nőtt a magyar gazdaság. Úgy is szoktunk fogalmazni, hogy a 2013 és 2019 közötti korszak a magyar gazdaságtörténet aranykora.
Aztán tovább döntöttük a rekordokat. A működőtőke-beáramlás is évről évre nőtt, sőt elértük azt 2016-ot követően, hogy azóta minden évben az európai uniós tagországok közül a két legjobban teljesítő ország között vagyunk ezen a téren, hiszen minden évben az első vagy második helyen voltunk a működőtőke-beáramlás nagyságrendjét tekintve.
Végül exportteljesítményünk is a gazdasági növekedésnek és a szerkezetváltásnak köszönhetően folyamatosan nőtt, itt is évről évre rekordokat tudtunk dönteni.
Aztán 2020-ban jött a Covid-világjárvány, amely leállított mindent, de ebből a krízisből is győztesen tudtunk kikerülni, sőt kilőni. De aztán szembejött velünk az orosz-ukrán háború 2022-ben, amely nemcsak Magyarországot, hanem az egész európai gazdaságot megbénította. Mindeközben, ahogy a miniszter úr fogalmazott, elérte Európát a gazdasági hidegháború szele. Ebben a helyzetben pedig különösen fontos az, hogy a magyar gazdaság hatékony és sikeres válaszokat tudjon adni ebben az érzékeny, mondhatni, kritikus időszakban.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezeket a válaszokat foglalja magában a tisztelt Ház előtt lévő, vitát képező költségvetésitörvény-tervezet, melynek elfogadásával újra sikeressé tehetjük Magyarországot. A tisztelt Ház asztalán lévő 2025. évi költségvetés az új gazdaságpolitika költségvetése, mely megteremti a lehetőséget arra, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a járvány előtti dinamikus és fenntartható növekedési pályára.
A növekedés alapja a munka. Ezen a téren történelmi előrelépést hajtottunk végre, hiszen ahogy említettem, 2010 óta több mint egymillió új munkahelyet tudtunk teremteni Magyarországon.
A 2011-ben meghirdetett és egyébként az ellenzék által akkor is kigúnyolt keleti nyitás politikája pedig szintén egy nagyon jelentős lépés volt. Különösen ma láthatjuk ezt; ha akkor nem kezdte volna el a kormány ezt a fajta, egyébként a gazdasági semlegességre épülő politikát kiépíteni, és a keleti nyitással nem tudott volna Ázsiában olyan stratégiai partnereket szerezni magának, akik bíznak bennünk, és akiknek köszönhetően az elmúlt három évben a legnagyobb működőtőke-beáramlás Kínából, Japánból és Dél-Koreából érkezett, akkor ma súlyos gondokkal kellene küzdenie a magyar gazdaságnak.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A munkaalapú gazdaság a válságok idején is megvédte Magyarországot, hiszen meg tudtuk tartani a munkahelyeket. Mindeközben 2010 óta 60 százalék fölötti reálbér-növekedést tudtunk elérni. Több mint háromszorosára emeltük a magyar gazdaság teljesítményét. Mindemellett alacsonyan tartottuk a munkanélküliséget. Európa gazdasági válsága ellenére is immár egy éve a reálbérek újra emelkednek Magyarországon, a magyar családok újra több pénzből tudnak gazdálkodni. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 szeptemberében a bruttó átlagkereset Magyarországon 627 400 forintot tett ki. Ez pedig azt jelenti, hogy ez közel 70 ezer forinttal, azaz 12,5 százalékkal emelkedett egyetlen év alatt.
Tisztelt Ház! A gazdasági semlegesség alapjaira építjük új gazdaságpolitikánkat. Az új gazdaságpolitikai akcióterv a jövő évi költségvetés alapja is egyben. A gazdaság újbóli lendületbe hozása érdekében elfogadott új gazdaságpolitikai akcióterv a gazdaság fellendítését és fenntartható növekedési pályára állítását tűzi ki a legfontosabb céljai között. Az akcióterv három legfontosabb eleme: a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás biztosítása, valamint a hazai vállalkozások erősítésének növelése, amelyek hozzájárulnak a háztartások fogyasztásának, valamint a beruházások nagyságának bővüléséhez. Az exportlehetőségek jobb kihasználásával pedig még tovább tudjuk javítani a költségvetésünk egyenlegét.
Jövőre is kiemelt terület lesz hazánk biztonságának megőrzése. Ahogy miniszter úr is mondta, ragaszkodunk ahhoz, hogy tartsuk magunkat a NATO előírásaihoz és elvárásaihoz, tehát a honvédelem költségvetését a GDP, a bruttó hazai össztermék legalább 2 százalékában finanszírozzuk. Ez a jövő évi költségvetésben is benne van, így 1750 milliárd forintot fognak kitenni a katonai kiadások, a rendvédelmi kiadások pedig meghaladják az 1400 milliárd forintot.
Tisztelt Országgyűlés! A gazdaságpolitikai akcióterv egyik legfontosabb területe a jövedelmek vásárlóerejének növelése. Ennek elemei: a minimálbér jelentős emelése; a családi adókedvezmények két lépcsőben történő megduplázása; valamint a munkáshitelprogram útjára indítása, melynek köszönhetően 308 ezer 17-25 év közötti fiatal munkavállaló és vállalkozó pályakezdéséhez tudunk segítséget nyújtani a következő két évben. A szabadon felhasználható, tízéves futamidejű, kamatmentes munkáshitel maximális összege 4 millió forint lesz.
A 2016-os, mondhatni, történelmi jelentőségű hatéves béremelési megállapodást követően idén újabb, ezúttal hároméves megállapodás került aláírásra, méghozzá ezen a héten, éppen a hétfői napon.
(10.50)
Ennek köszönhetően jövőre 9, két év múlva 13, három év múlva pedig 14 százalékkal nő a minimálbér Magyarországon, így a három év alatt átlagosan 12 százalékos növekedést fogunk tudni elérni. A dinamikus béremelésekkel az a célunk, hogy 2027-re a minimálbér elérje az akkori átlagbér 50 százalékát. Fontos megjegyezni, hogy a garantált bérminimum is megmarad mindemellett, az jövőre 7 százalékkal fog emelkedni. A bérmegállapodás megadja tehát a lehetőséget arra, hogy 2028-ra a minimálbér összege meghaladja a 400 ezer forintot, az átlagbér pedig elérje az 1 millió forintos szintet.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az új gazdaságpolitikai akcióterv másik kiemelt területe a lakhatási helyzet jelentős javítása. Kiemelt céljaink között szerepel az olcsó lakáshitel, ez ügyben a bankokkal sikerült megállapodnunk egy maximum 5 százalékos kamatozású hitelkonstrukció indításáról, illetve annak ösztönzése, hogy hazánkban évente legalább 25 ezer új lakás tudjon megépülni.
Lényeges és fontos intézkedés a jövő évi költségvetés soraiban, hogy 150 ezer forintos összeghatárral a SZÉP-kártyával azonos adózású, tehát kedvezményes adózású lakhatási támogatást adhat minden munkáltató a 35 év alatti korú munkavállalóinak. Mindez azt jelenti, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a jelenlegi éves 450 ezer forintos munkáltatói támogatás megmarad, azon felül kaphatja a havi 150 ezer forint, azaz éves szinten 1 millió 800 ezer forintnyi kedvezményes adózású, 18,5 százalékos adó- és járulékterhet viselő bér feletti vagy bérjellegű juttatást minden 35 év alatti munkavállaló. Ez egy óriási segítség a lakhatási program részeként.
A megfizethető lakhatást segíti elő többek között a vidéki otthonfelújítási program és a fiataloknak szóló lakhatási program is. Lehetővé válik a Széchenyi-pihenőkártyára érkező juttatások 50 százalékának és az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításoknak az egyéni döntésen alapuló, átmeneti lakáscélú felhasználása. Fennmarad az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs is.
A gazdaságpolitikai akcióterv harmadik kiemelt területe a Demján Sándor-program. Ennek a programnak a keretében eddig nem látott eszközökkel és soha nem látott mértékben tudjuk segíteni a magyar kis- és közepes vállalkozásokat. A program egy jelentős tőkejuttatást foglal magában, illetve az export növelését célzó hitelkonstrukciót, tartalmaz vissza nem térítendő támogatásokat, visszatérítendő támogatásokat, illetve a digitalizáció ösztönzését célzó forrásokat. Kiemelendő az „1+1” kkv-élénkítő támogatási program, ahol a kormány minden egyes forint mellé, amelyet a vállalkozások beruházásra, fejlesztésre fordítanak, 1 forintnyi támogatást is ad.
Az új gazdaságpolitikai akcióterv 21 intézkedése hozzájárul ahhoz, hogy a magyar GDP bővülése az Európai Unió átlagos növekedését meghaladva fenntartható módon növekedjen a következő években is.
Tisztelt Országgyűlés! A jövő évi költségvetésben is kiemelt célunk a magyar családok további erősítése, támogatása, valamint az egyedülállóan széles körű családtámogatási rendszer további bővítése. A jövő évi költségvetésben a családok támogatására több mint 3750 milliárd forintot fordítunk, 447 milliárd forinttal többet, mint ebben az évben. Ezzel nemcsak megőrizzük Európa legerősebb, legszélesebb családvédelmi támogatását, hanem még növeljük is az erre jutó forrásokat. Ez, tisztelt képviselőtársaim, pontosan 2800 milliárd forinttal több annál, mint amit a baloldali kormányok a legutolsó költségvetésükben a családtámogatásokra kívántak fordítani. Azt gondolom, hogy erre méltán lehetünk büszkék valamennyien.
A családokat érintő adó- és járulékkedvezmény az első házasok kedvezményével együtt 2025-ben meghaladja a 440 milliárd forintot. A támogatási rendszer bevezetése, tehát 2011 óta a 2025. év végéig, a jövő év végéig számítva ez összesen 4400 milliárd forintot jelent. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez azt jelenti, hogy 4400 milliárd forint maradt az elmúlt években a magyar családoknál.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy Sándor világhódító macedón király a következőket mondta azoknak, akik arról faggatták, hogy vajon hogy érte el sikereit. Nagyon egyszerű magyarázatot adott erre: aki igazán magasra akar törni, annak a legnehezebb utat kell választania. Hasonló helyzetben vagyunk mi is, hiszen ahogy miniszter úr is fogalmazott, nem elég baj nekünk az orosz-ukrán háború, nem elég probléma nekünk az Európai Unió számos elhibázott szankciós intézkedése, de még az amerikai-kínai gazdasági hidegháború is begyűrűzik Európába. Ilyen nehéz körülmények között, ilyen viharos időkben kell Magyarország hajóját sikeresen és eredményesen kormányozni. Ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha világosak a céljaink, tudjuk, hogy melyik kikötőbe tartunk, és azt is tudjuk, hogy azt a szelet, ami velünk szembe jön, hogyan tudjuk úgy a vitorlánkba fogni, hogy az ne hátráltasson, hanem segítsen bennünket.
Ez nagyon komoly kihívás, de a kormány készen áll arra, hogy ezeknek a kihívásoknak megfeleljen. A jövő évi költségvetés tartalmazza azokat a forrásokat, amelyek az általam említett kiemelt célok megvalósításához szükségesek, azt a gazdasági növekedési várakozást pedig, amely 3 százalék fölötti, a költségvetési törvény tervezete szerint 3,4 százalékos gazdasági növekedést jelent, nemcsak Magyarország, nemcsak Magyarország Kormánya, hanem az Európai Bizottság, az IMF és a nagy nemzetközi elemző intézetek is alátámasztják.
Arra kérem tehát képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a költségvetésitörvény-tervezetet, mert ez valamennyi magyar család, valamennyi magyar polgár jólétének és életminőségének a javítását célozza. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokban.)