BENCZE JÁNOS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Én ígéretemhez híven járom az országot, látogatom a gazdákat, és nagyon sokan fordulnak hozzám olyan ügyekkel, amelyekről úgy ítélik meg, hogy a parlament színe elé kell tárni. Én ennek eleget teszek, hiszen választott képviselőként egy úgymond kutya kötelességem.

Akiknél az elmúlt napokban jártam, azt mondták, hogy messze nem rózsás a helyzet, és sokkal sanyarúbb a sorsuk, sokkal nagyobb gondokkal küzdenek, mint ami megjelenik a médiában vagy akár a parlament színe előtt a kormánypártok részéről. Nagyon-nagyon sokan azt fontolgatják, hogy feladják, és a gyerekeiket lebeszélik róla. Azt mondják, hogy nem lesz generációváltás, mert az oligarchák el fogják vinni a földeket, el fogják vinni az integrátorok, akik földalapú fedezet ellenében adtak ki bármit is. Továbbra is ott tartunk, hogy a magyar gabonaárak mélyen a termelési költségek alatt vannak, tehát a magyar föld nettó veszteséget termel.

Ez részben köszönhető a rossz brüsszeli döntéseknek ‑ ezek ellen, nagyon helyesen, fel kell lépni ‑, és köszönhető egy olyan rossz döntésnek, hogy anno Magyarország elrendelte a terménykiviteli stopot. A hétvégén beszélgettem nagyon sok gazdával, akik emiatt vesztették el a piacukat, hiszen nem tudtak időben szállítani, nem tudtak megbízható szállítópartnerként működni, és a másik partner, a külföldi partner ‑ jellemzően német, osztrák, olasz ‑ megbízhatóbb piacok felé fordult, és ebben ott van az ukrán gabona is, akik nagy mennyiséget biztosan tudnak szállítani.

Ők azt várnák el, hogy Magyarország megtesz mindent azért, hogy a külföldi piacok újra jöjjenek, hogy újra lehessen rájuk számítani. Ők nagyon szeretnének visszatérni erre a piacra, hiszen a magyar föld által, a magyar agrárium által a magyar vidék megélhetésének egy jó része múlik ezen.

Ami még különösen aggasztja őket, az az, hogy belföldön, a magyar belpiacon sem tudnak normális áron gabonát értékesíteni. Mondjuk ki, hogy a gabonakereskedők és azoknak is a legalja, a gabonanepperek olyan árakat ajánlanak, ami egyszerűen csak a nevetséges szintet üti meg. Ők nem szeretnének 100-300 ezer forint közti veszteséget termelni hektáronként, mert a mínuszért senki sem akar termelni.

Fölvetődött bennük az a kérdés, hogy miért nem történik Magyarországon felvásárlás. Ők azt mondták, hogy nagyon jó a gabonabehozatali tilalom, ez dicséretes. De mi az eredménye? Az a konkrét kérdésük, amire választ szeretnének kapni, hogy azok a szerződések, amik pár nappal azelőtt köttettek, mielőtt életbe lépett a tilalom, és a magyar partner, jellemzően olyan partner, aki uniós pénzből és magyar állami támogatásból bővítette a feldolgozókapacitását ‑ az indoklás szerint a magyar gazdák érdekében ‑, nos, ha egy ilyen partner megkötött egy éves szerződést előre, ki is fizette a pénzt, ő juthat‑e ukrán gabonához, behozhatja‑e az ukrán gabonát az országba, hiszen előre ki van fizetve, előre meg van kötve a szerződés, illetve ha nem hozhatja be, akkor ezekkel a cégekkel és ezekkel a szerződésekkel mi történt. Kártalanította őket valaki, vagy az első verzió az érvényes, mivel meg volt kötve, üzleti hátrány nem érheti őket, visszamenőleges joghatálya nincs ennek, tehát ugyanúgy hozhatják be. Ez annak az oka, hangsúlyozom, hogy ezek az uniós és magyar pénzből kibővített feldolgozó cégek olyan gabonához jutnak, ami ukrán eredetű. Köszönöm szépen.