DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat hat törvény módosítását foglalja magában, amelynek célja az eljárások egyszerűsítése, az ingatlan-nyilvántartás által nyújtott szolgáltatások körének bővítése, valamint az informatikai fejlesztések jogi hátterének megteremtése.
A törvényjavaslat hozzájárul a közigazgatás akár határokon is átívelő, korszerű és állampolgári igényekhez igazodó fejlesztéséhez is. A kormány a módosítások többségénél az elektronikus ingatlan-nyilvántartási eljárás bevezetésével összefüggésben indítványozza egyes ingatlan-nyilvántartási és térképészeti tárgyú törvények módosítását; másrészt pedig a hatályban lévő ingatlan-nyilvántartással és térképészettel összefüggő egyes jogszabályokat pontosítja a napi gyakorlatban felmerült jogszabály-értelmezési kérdések mentén.
Tisztelt Ház! Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosításának elsődleges célja, hogy pontosítsa a jogszabály személyes díjmentességre vonatkozó rendelkezését, ami azt jelenti, hogy a magyar államot és a költségvetési szerveket csak elektronikusan szolgáltatott tulajdonilap-másolat esetén illeti meg a személyes díjmentesség.
(10.20)
Továbbá a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 30. § (2) bekezdésének történő megfelelést szolgálja azon módosítás, amely kimondja, hogy fizetési kötelezettségből származó bevétel államháztartáson kívüli szervezetet közvetlenül kizárólag törvény, igazgatási szolgáltatási pótdíj esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet kifejezett rendelkezése alapján illethet meg. A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi a díjtörvény egyes rendelkezéseit is, amelyek 2024. január 1-jétől állami szinten kerülnek ugyanígy, ahogy az előbb elmondtam, szabályozásra.
Tisztelt Országgyűlés! Egyre nagyobb számban fordulnak elő azok az esetek, amikor olyan örökhagyó után marad belföldi ingatlan, akinek szokásos tartózkodási helye az Európai Unió valamely más tagállamában volt elhunytakor. A külföldi öröklési eljárást lefolytató közjegyzőnek, hagyatéki bíróságnak vagy a külföldön kirendelt hagyatéki gondnoknak ilyen esetekben vizsgálnia kell az örökhagyó után maradt magyarországi ingatlan meglétét és hagyatékhoz tartozását.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításának célja egyrészt annak lehetővé tétele, hogy a magyarországi közjegyzők számára megteremtse annak lehetőségét, hogy vizsgálhassák az örökhagyó után maradt magyarországi ingatlan meglétét, hagyatékhoz tartozását, illetve a vizsgálat eredményének az eljáró külföldi közjegyzőhöz, hagyatéki bírósághoz, hagyatéki gondnokhoz történő továbbítását. A javaslat tehát a külföldön induló hagyatéki eljárás céljára is lehetővé teszi azt, hogy a közjegyző az örökhagyó természetes személyazonosító adatai alapján végezzen el lekérdezést, és amennyiben azt állapítja meg, hogy az örökhagyó után maradt belföldi ingatlan, a tulajdoni lap tartalmát a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben foglaltaknak megfelelően tanúsíthatja.
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény ‑ a továbbiakban Fttv. ‑ módosítása a már említett e-ingatlan-nyilvántartás című projekttel összefüggésben tesz javaslatot egyes térképészeti tárgyú törvények módosítására. Ez lehetővé teszi az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető és természetben vagy területi mértékben meghatározott jogok, tények állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban történő megjelenítését, azaz a tulajdoni lapra bejegyzett jog vagy tény térképi ábrázolását. A térképi megjelenítésre pedig az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer biztosít majd technikai lehetőséget a későbbiekben.
Fontos megjegyezni, hogy az elektronikus ügyintézés természetes személyek számára a földmérési és térképészeti eljárásokban nem lesz kötelező. Amennyiben nem kívánnak élni az elektronikus ügyintézés adta lehetőséggel, abban az esetben hagyományos úton, postai küldeményként vagy kormányablakban is benyújthatják kérelmüket. Ebben az esetben a hatóság alakítja át a kérelmet és mellékleteit elektronikus irattá.
Ugyanez nem lesz igaz az ingatlan-nyilvántartási eljárásokban, ott az ügyvédkényszer mellett csak elektronikus ügyintézésre lesz majd lehetőség.
Az Fttv. módosításának további célja, hogy biztosítsa a honvédelmi miniszter és a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv feladatainak ellátásához szükséges térképészeti adatok díjmentes szolgáltatását.
Tehát a módosítás meghatározza azt is, hogy az egyes térképészeti adatokat mely hatóság szolgáltathatja. Ebből adódóan az adatszolgáltató szervek egyértelműen beazonosíthatóak, ami az ügyfelek és más hatóságok ügyintézésének egyszerűbbé tételét is szolgálja.
Tisztelt Ház! Összegezve: a törvényjavaslatban foglalt módosítások célja tehát az eljárások egyszerűsítése, a jogértelmezés egységesítése, az ingatlan-nyilvántartás által nyújtott szolgáltatások körének bővítése, valamint az informatikai fejlesztések jogi hátterének megteremtése, amely elősegíti a közigazgatás korszerű és állampolgári igényekhez igazodó fejlesztését. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)