DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! E határozati javaslat kapcsán és a vitában is messze országos jelentőségű ügyekről beszélünk, de ami közvetlenül a határozati javaslat témája, a kiégett nagy aktivitású nukleáris hulladékok végleges elhelyezésének a programja, az szűkebb hazámat, Pécset és Baranyát érinti, így amellett, hogy nyilván az országos ügyekben is ki fogom fejteni a véleményemet, illetve frakcióm véleményét, én alapvetően Pécs és Baranya érdekeinek megfelelően fogok szólni.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ismét láthatjuk, hogy egy fontos előterjesztésnél nincs itt a miniszter úr. Azt respektálnom, hogy ön itt van, viszont szeretném a vita ezen szakaszában leszögezni, hogy nagyon világos válaszokat, világos beszédet várok a kormánytól. Pécs és Baranya lakossága követi ezt a vitát, és én azt gondolom, hogy joguk van az ott élő embereknek ahhoz, hogy tisztességes, vagyis világos, egyenes válaszokat kapjon a minisztériumtól.

Tisztelt Ellenzéki Képviselőtársak! Az nem lep meg, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői semmibe veszik egy térségnek, egy magyar térségnek, a szívemhez legközelebb álló térségnek az érdekeit, az már önmagában egy kicsit megdöbbent, hogy Bánki Erik baranyai képviselőként lelkesen és vidáman támogatja azt, hogy egy ilyen atomtemető épüljön a Dunántúl legnagyobb városának a szomszédságában. Az pláne meglep, hogy a Jobbik is lelkesen támogatja ezt a javaslatot, főleg azért, hiszen tudjuk ‑ ez 2013 óta futó projekt ‑, hogy semmibe veszik Pécs és térsége érdekeit. A mi indítványunkra Pécs város kifejezte, hogy nem tudja elfogadni a nyugat-baranyai térségben, Boda térségében egy atomtemető létrehozását, és ezt akkor még a szebb napokat látott Jobbik is támogatta. Most megdöbbenéssel látom, képviselő úr, hogy a Jobbik meg fogja szavazni ezt az indítványt. Nem tudom, hogy létezik‑e még Pécsen a Jobbik, és ott mit szólnak hozzá.

Tisztelt Tordai Képviselő Úr! A Párbeszéd indítványát is vissza kell hogy utasítsam, tehát ha arra nyújtanak be módosító javaslatot, hogy úgymond az adminisztratív hatásterületet terjesszék ki Pécsre, ha már oda akarnak építeni atomtemetőt, ezt vissza kell hogy utasítsam a Pécsett és Baranyában élő emberek nevében. Pécs soha nem fogja ezt elfogadni, és hozzáteszem egyébként, hogy a kutatásban részt vevő cég munkatársai és az úgynevezett tájékoztatási társulás települései is pontosan tudják azt, hogy ez elfogadhatatlan.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan ügyről beszélünk, aminek megoldása sehol a világon nem született még meg. Tehát sehol a világon nem nyílt még olyan végleges, a nagy aktivitású radioaktív hulladékok tárolására szolgáló tároló ‑ mondjuk úgy, hogy atomtemető ‑, amely minden paraméternek, minden feltételnek, minden biztonsági szempontnak megfelelne. De azt is el kell mondanunk, hogy sehol nincs arra példa a világon, hogy egy ilyen nagyvárosi agglomerációhoz ennyire közel akarnának egy ilyen atomtemetőt megépíteni. Ez elfogadhatatlan számunkra, és ezt már, ismétlem, kimondta Pécs városa hivatalosan is.

Ennek az indítványnak az egyik módosítása azt tartalmazza ‑ eddig szerepelt benne, hogy az érintett lakosság támogatja ezt a programot, az kikerült belőle, hogy támogatja, hiszen ez nincs így, nem támogatja. Pécs és térsége nem támogatja, hogy ott, egy ilyen sűrűn lakott agglomeráció közelében egy ilyet megvalósítanak, tisztelt államtitkár úr.

(16.40)

És akkor nézzük a részleteket! Én úgy érzem egyébként az eddigi felszólalások alapján, hogy szüksége van mindenkinek arra ‑ nemcsak a kormánypárti képviselőtársaimnak, hanem az ellenzéki képviselőtársaimnak is ‑, hogy tájékozódjanak ez ügyben, hogy mi történik pontosan.

Ugye, 2013 környékén futott fel a nagy aktivitású hulladékok kezelésének a projektje, miután megépült Bátaapátiban a kis és közepes aktivitású tároló, és ugyanakkor az LHK nevű cég kapacitásai úgymond átvonultak erre a bodai kutatási területre.

Társadalmi egyeztetés. Akkor néhány településre kiterjedően létrehoztak egy tájékoztatási társulást. Rendszeresen, éves szinten jelentős összegekkel támogatják ezeket a településeket, az ott lévő önkormányzatok munkáját, hogy úgymond elfogadják ezt a kutatást, de azt helyesen mondta Tordai képviselő úr, hogy a Dunántúl legnagyobb városát, Pécs városát, amelynek a nyugati határaitól mindössze néhány kilométerre található ennek a kutatási területnek a központja, kihagyták. És hozzáteszem, kihagyták Szentlőrinc városát is, kihagyták Bicsérd települést, kihagyták Zók települést, Szabadszentkirály települést, és még sorolhatnám. Esze ágában sem volt az akkori, még fideszes városvezetésnek, hogy megküzdjön Pécs érdekeinek érvényesítéséért, ezért mi magunk követeltük ki és szerveztük meg, hogy az LHK Kft., amely ezt a kutatást végzi, végre tartson tájékoztató fórumot Pécsett, hogy mégis mire készülnek. Ezek voltak azok a pillanatok, amikor először legalább Pécs tájékoztatást kaphatott. De ezek alapján, amikor a város információt szerzett arról, hogy mire készül a kormány, világosan állást foglalt, hogy nem kér ebből a projektből.

2015-ben Orbán Viktor miniszterelnök úr, amikor személyesen Pécsett járt, tett egy világos vállalást. Azt vállalta, hogy egy ilyen nukleáris objektum megépítése nem történhet meg a pécsiek és a térségben élők hozzájárulása nélkül. 2015-ben ezt mondta miniszterelnök úr, majd a város akkori fideszes polgármestere megerősítette, hogy 2018-ban lezárul egy kutatási fázis, és eljön az a pillanat, amikor dönteni kell erről a projektről, és akkor majd lesz lehetőségük a pécsieknek, hogy miniszterelnök úr személyesen megtett ígéretet alapján elmondják a véleményüket. Na, ehhez képest erre nem került sor. Azóta senki, államtitkár úr, senki nem kérdezte meg a térség lakosságát. Semmibe vették a pécsiek és a baranyaiak véleményét, nem teljesítették a miniszterelnök által személyesen tett ígéretet.

2019-ben volt egy közmeghallgatás Bodán, itt erre felhívtam a figyelmet, hogy az Országos Atomenergia Hivatal akkori főigazgatója, Fichtinger Gyula el is ismerte azt, hogy látható itt a világos társadalmi probléma: egyszerűen a térség lakossága nem fogadja el ezt a nukleáris létesítményt. És akkor úgy fogalmazott a főigazgató úr, hogy a döntéshozók felé továbbítja ezt a jelzést. Hát, ki a döntéshozó egy ilyen engedélyezési eljárásban? Vagy ki volt akkor, ha nem a hatóság vezetője? Ezt azóta sem tudtam kideríteni, mindenesetre ezen ismert tények fényében is megadták az úgynevezett telephelykutatási engedélyt 2019-ben, és azóta is különböző kutatási projektekkel, kisebb-nagyobb intenzitással öntik a milliárdokat erre a telephelykutatásra, miközben önök pontosan tudják, hogy ez elfogadhatatlan, egy ilyen nagyvárosi agglomerációban nem lehet egy ilyen objektumot megvalósítani.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ki vállalja azért a felelősséget, hogy önök költik a pénzt, költik, költik vagy töltik az időt mint erőforrást, miközben pontosan tudják, hogy a térségben élők szavának kell dönteni ebben az ügyben? Tehát azt egyértelmű, hogy nemzetközi kötelezettség, és ebben nincs semmi ideológia, tisztelt képviselőtársaim, nemzetközi kötelezettség, hogy kezelni kell a nukleáris fűtőanyagokat, és majd a leszerelés után a más jellegű nagy aktivitású nukleáris hulladékot. De ez a kutatási projekt, hogy úgy mondjam, zsákutcás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Talán azt sem tudják önök ‑ ezért igyekszem tájékoztatni önöket ‑, hogy műszaki, geológiai szempontból rengeteg térség lenne Magyarországon, ami alkalmas egy végleges nukleáris hulladéktározó, egy ilyen mélygeológiai tároló megépítésére. Csak amikor úgymond rangsorolták ezeket a helyszíneket, akkor nem vették figyelembe a társadalmi adottságokat. Nem vették figyelembe a térség lakosságának az érdekeit, a véleményét, és nem vették figyelembe az, hogy ez milyen sűrűn lakott térség; ugye, itt egy nagyvárosi agglomerációról beszélünk.

Tehát az egyetlenegy értelmezhető és felelős megoldás amellett, hogy természetesen szükség van egy ilyen programra, az, hogy a társadalmi adottságokat figyelembe véve ‑ hozzáteszem, a nemzetközi tapasztalatokra is hallgatva ‑ újraértékeljék a kutatási helyszíneket, és megadják a politikai utasítást, megadják a vezetői utasítást a kutatást végző szervezetnek, hogy alternatív helyszíneken is kezdjen kutatni. De ez nem történt meg, és ez a legsúlyosabb állítás ebben az előttünk fekvő javaslatban, hogy ez is rögzíti gyakorlatilag a nyugat-mecseki térséget.

Amikor azt mondják egyébként helyben fideszes politikusok, hogy ugyan már, erről nem született döntés, hát, éppen arról beszélünk, a korábban már megszületett döntésnek a felülvizsgálatáról beszélünk, de a döntésben szerepel, hogy lesz még mélygeológiai tároló, és az is szerepel, hogy a nyugat-mecseki térségben, a Bodai Agyagkő Formációban folyik a kutatás; sehol máshol. Tehát ez bizony egy döntés, hogy ebbe a térségbe akarják hozni az atomtemetőt, és ez teljes mértékben elfogadhatatlan.

Most tehát mi nem fogadunk el olyan módosítókat, amelyek azt feltételezik, hogy Pécs és Baranya ezt elfogadja. Nem fogadja el ezt a projektet, nem fogadjuk el azt, amire egyébként sehol a világon nincs példa. Mi azt várjuk el, hogy a kormány értékelje újra ezt a projektet, keressen alternatív kutatási helyszíneket. Hozzáteszem egyébként, hogy az évekkel ezelőtt tartott fórumokon már a szakemberek is ‑ nyilván a nevüket nem vállalva ‑ elmondták, hogy ők utasítást hajtanak végre. Tehát ők ott kutatnak, ahol úgymond a kormány erre utasítást ad. Tehát eleve alapvető kormányzati felelősség, hogy utasítást adjanak alternatív kutatási területek kijelölésére.

És akkor engedjék meg, hogy nagyon röviden még utaljak arra, ami itt a vitában elhangzott. Kicsit meglepő volt számomra, hogy kevéssé a nagy aktivitású nukleáris hulladékok elhelyezéséről, sokkal inkább az atomenergia használatáról folyt vita. Jellemzően elvi kinyilatkoztatásokat hallottam a nukleáris energia használatáról, annak a vélt vagy valós előnyeiről, és kevéssé esett szó erről a konkrét indítványról.

De azért, ha már elhangoztak ezek a döntések, akkor hadd utaljak rá és hadd tegyek föl kérdéseket, tisztelt államtitkár úr! Bánki Erik képviselő úr, aki, ismétlem, baranyaiként támogatja a baranyai atomtemetőt ‑ ez megdöbbentő, én azt gondolom, de nyilván ez egy fontos információ a helyben élőknek is, hogy a kormánypárt miképpen vélekedik erről ‑, nos, ő úgy beszélt, hogy menetrend szerint halad Paks II. Vejkey képviselő úr úgy fogalmazott, hogy végre nemcsak a papírmunkáról szól a Paks II., hanem az építés fázisába lépett.

Kérdésem, tisztelt államtitkár úr, ami kérdést föltettem egyébként Szijjártó Péter miniszter úrnak is ‑ ugye, érdekes helyzet van, ez megint csak nemzetközi elvárás, hogy a nukleáris biztonsági kérdés nem tartozhat ugyanahhoz a minisztériumhoz, amihez egyébként egy új atomtemető megépítésének a projektje ‑, hogy hogy lehet azt állítani, hogy a megépítés szakaszába lépett a Paks II., amikor nincs még meg az építési engedélynek a legfontosabb eleme. Tehát az előzetes biztonsági jelentést visszatartotta az Országos Atomenergia Hivatal, és ez nyilván nem véletlen. Majdnem pontosan egy éve, most már egy éve és egy hete adta be az engedélyes Paks II. Zrt. az igényt erre a frissített biztonsági jelentésre, és ezt a mai napig nem adta ki az Atomenergia Hivatal. És nyilván nagyon jó oka van a hatóságnak, az engedélyező hatóságnak, hogy ezt nem adta ki. De mik ezek az okok, tisztelt államtitkár úr? Van‑e ennek köze ahhoz, hogy mint tudjuk, Paks II. telephelye alatt egy aktív törésvonal található. Tehát ez szempont‑e abban a kérdésben, hogy nem adta ki még az Országos Atomenergia Hivatal az engedélyt?

És szeretnék arra rákérdezni, amire utalt Tordai képviselő úr is, hogy nem is csak ez alapján az indítvány alapján, hanem egy előterjesztett kormányrendelet alapján is fölmerült az alternatív forrásból beszerzett üzemanyag, hogy erről mit lehet tudni a Paks I.-et érintően. Bár azért gyorsan hozzáteszem, hogy a nagy aktivitású nukleáris hulladékok végleges elhelyezésének kérdését ez nem érinti, hiszen már az elmúlt évtizedek nyomán keletkezett rengeteg nagy aktivitású nukleáris hulladék, és keletkezni fog az atomerőművek lebontása terén is, de nyilván ez egy nagyon-nagyon fontos társadalmi kérdés, hogy valójában mit lehet erről tudni.

Az üzemidő-hosszabbítás kérdésére is szeretnék rákérdezni, tisztelt államtitkár úr. Ugye, tudjuk azt, hogy az elmúlt öt évben 36 olyan esemény volt a jelenlegi atomerőmű kapcsán, ami előre nem tervezett különböző leállás volt. Ennek kapcsán mit lehet tudni? Hogyan értékelik, vagy egyáltalán van‑e rálátása a kormánynak a bővítés vagy az újabb üzemidő-hosszabbítás folyamatában, hogy mennyire reális, mennyire racionális, hogy ez meg fog‑e valósulni?

Mindezek fényében ‑ Paks II.-nek a mai napig nincs meg az alapvető engedélye, és mondjuk, hogy kérdések vannak az üzemidő-hosszabbítással ‑ mennyire tekinthető felelősnek az a kormányzati politika, az a kormányzati iparpolitika, amely olyan intenzív iparosítást tűz ki célul, ami 2030-ra egy energiaválság mellett 55 százalékkal növelné Magyarország villamosenergia-felhasználását? És most itt természetesen nem fogom kinyitni az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos kérdéseket, mert ez önmagában egy megválaszolandó kérdés, hogy lesz‑e realitása annak az iparstratégiának, ami ilyen mértékben egy energiaválság mellett megvalósítaná Magyarország energiabiztonságát.

(16.50)

Az utolsó kérdésem, amely megint csak közvetlenül érinti az én városomat és azt a térséget, ahol élek, a nukleáris technológia használatának másik piszkos végéhez kapcsolódik. Mondhatjuk, hogy Pécset és Baranyát érinti a nukleáris technológia két piszkos vége, az atomtemető, a nukleáris hulladékok végleges elhelyezése, a másik pedig az uránbányászat kérdése. Tudjuk, hogy korábban Pécs, Kővágószőlős térségében volt uránbányászat, és aki járt ott, ismeri, hogy ennek milyen környezeti hatásai voltak, az nem mond olyanokat, hogy az atomenergia zöld lenne. Pontosan tudjuk, hogy milyen elképesztő környezetpusztítást okozott ez és milyen súlyos rekultivációs kötelezettségek vannak még a mai napig az egykori uránbánya terén.

Viszont 2022 végén a miniszterelnök úr egy Kormányinfón úgy fogalmazott, hogy vannak uránkészleteink, amelyek alkalmasak arra, hogy cserébe üzemanyagért azt felajánljuk. Én azóta nyomozok minden irányba, hogy mire gondolt a miniszterelnök úr. Az ország legfontosabb döntéshozója arról beszél, hogy uránkészleteket fel lehetne ajánlani nukleáris üzemanyagért cserébe. Ez mit jelent? Van‑e szándéka a kormánynak, hogy ezen a területen újra uránbányászati tevékenységet támogasson? Megpróbáltam egyébként bő egy hete Szijjártó miniszter urat is erről megkérdezni. Ő a legjobb szándékkal válaszolta, hogy nem tudja. Viszont az ön minisztériuma felelős ezért a kérdésért, ezért Pécs és Baranya lakói számára egy világos és egyenes választ szeretnék, tisztelt államtitkár úr, arra a kérdésre, hogy van‑e olyan szándéka a kormánynak, hogy ismét uránbányát nyisson Pécs térségében. Köszönöm szépen.