PAULIK ANTAL nemzetiségi szószóló: Ďakujem za slovo pán predseda! Köszönöm a szót, elnök úr. Vážený pán predseda! Vážené panie poslankyne a páni poslanci! Vážený pán štátny tajomník! Vo svojom príhovore informujem Vás o stanovisku Výboru národností v Maďarsku k návrhu zákona číslo T/3089 o pravidlách, súvisiacich s oznamovaním sťažností, oznámení vo verejnom záujme a nahlásením zneužívania právomoci. Výbor predložený návrh prerokoval na svojom včerajšom zasadnutí.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! Felszólalásomban ismertetem önökkel a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának a véleményét a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló T/3089. számú törvényjavaslatról. A törvényjavaslatot bizottságunk a tegnapi ülésén tárgyalta.
Ahogyan a törvényjavaslat indoklásának bevezetőjében is olvasható, ez a most előttünk fekvő jogszabálytervezet hosszú előélettel, több korábbi törvényben összefoglalt szövegváltozattal rendelkezik. A kiterjedt jogi szabályozás mellett, mintegy azzal párhuzamosan, a Magyarországon élő nemzetiségek szempontjából nem érdektelen, ha a mai vitában elhangzik néhány olyan törvény címe is, amelyek a rendszerváltoztatást követően a hazánkban élő kisebbségi nemzetiségi közösségek jogait, azok megélésének garanciáit biztosították.
Mindenekelőtt fontosnak tartom megemlíteni a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényt, amely a modern kori magyar jogalkotás első kisebbségvédelmi törvénye volt. Már ez a jogszabály is tartalmazta azt a rendelkezést, miszerint a külön törvény alapján létrejött intézmény, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, illetve hivatala figyelemmel kíséri a hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. Az 1993. évi LIX. törvénnyel létrejött hivatalon belül önálló szervezetben működött a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak országgyűlési biztosa, aki hatáskörében, megkeresések nyomán eljárt a nemzeti vagy etnikai jogok megsértésével kapcsolatos panaszok nyomán.
A 2011-ben elfogadott Alaptörvény, majd az annak rendelkezései nyomán megszületett, az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXL. törvény, illetve a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény újradefiniálta a nemzetiségek jogainak keretrendszerét, illetve az azok érvényesülését figyelemmel kísérő intézményes ellenőrzés működésének feltételeit. Fontos megemlíteni, hogy e változásokat követően is fennmaradt az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában a nemzetiségi jogok biztoshelyettesének önálló hatásköre.
Az elhangzott áttekintést azért tartottam fontosnak ismertetni, hogy jelezzem, hogy a most beterjesztett jogszabálytervezet több más, az Alaptörvényben foglalt társadalompolitikai alapvetés mellett figyelmet szentel a nemzetiségi jogokkal kapcsolatos panaszok és közérdekű bejelentések vizsgálatának. Ahogyan azonban azt már említettem, a nemzetiségi jogok érvényesülésének, azok hivatalok általi biztosításának és a végrehajtásuk ellenőrzésének keretszabályozása korábban is létezett. Mind az ombudsman nemzetiségi jogok érvényesülését nyomon követő helyettese, mind a korábbi Egyenlő Bánásmód Hatóság, mind pedig annak jogutódja folyamatosan biztosította és biztosítja az érintettek számára a panaszok benyújtásának lehetőségét, majd az azok nyomán lefolytatott vizsgálatok eredményéhez való hozzáférést. Nem utolsósorban az évenkénti ombudsmani beszámolók részletesen tárgyalják az e területen lefolytatott vizsgálatok számát, tárgyát, azok végeredményét és a vizsgálatok lezárását követő esetleges intézkedéskezdeményezések alanyait és tárgyát.
Tisztelt Ház! A most beterjesztett szabályozás elsődleges oka, ahogyan azt az indoklásban is olvashatjuk, hogy az Európai Unió szervei az elmúlt időszakban fontos, a korábbiakhoz képest még hangsúlyosabb célkitűzésként jelölték meg a tagállamok részére az uniós jog megsértésével kapcsolatos visszásságok feltárását, az azokkal kapcsolatos fellépést.
Éppen ezért a törvényjavaslat célja, hogy az uniós elvárásoknak megfelelően, a hazánkban korábban is létező szabályozások figyelembevételével új magyar törvényi szabályokat állapítson meg. A szabályozási koncepció kiindulópontja az volt, hogy Magyarország a hatályos jogszabályok jogintézményeinek a fenntartásával biztosítsa az Európai Unió vonatkozó irányelvével való összhangot úgy, hogy csupán a legszükségesebb esetekben hozzon létre új jogintézményt.
A korábban már említett 2013. évi szabályozás, a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény által bevezetett új jogintézmények, amelyek közül kiemelendő az alapvető jogok biztosa által működtetett elektronikus védett bejelentési rendszer megteremtése, a munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszer szabályozási keretei, továbbá ezen utóbbi jogintézménnyel összhangban a bejelentővédelmi ügyvédekre vonatkozó rendelkezések megléte biztosítják a most előttünk lévő törvény hatálybalépésének zökkenőmentességét. A panaszosok, bejelentők személyi adatainak, illetve a velük szembeni hátrányos intézkedések meghozatalával szembeni védelmét szolgáló intézkedések pedig fontos garanciákat jelentenek a rendszer egészének a jövőbeni működésében.
Bizottságunk, tekintettel a hatáskörébe tartozó terület speciális voltára, természetesen a jogszabálytervezet tartalmát a nemzetiségi jogok érvényesülésének biztosítása szempontjából vizsgálta. A tegnapi bizottsági ülésen kevésbé vizsgáltuk a tervezetnek a korrupció megelőzését célzó rendelkezéseit. A szabályozás ezen része valamennyi magyar polgárhoz hasonlóan érinti a nemzetiségi közösségek tagjait is. Annyit azért meg kívánok említeni, hogy a gazdasági és közszférában megfogalmazódó panaszokkal, valamint a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos jogszabályi garanciákat a magunk részéről üdvözöljük, és bízunk abban, hogy azok a gyakorlat során biztosítják majd a panaszosok és a bejelentők személyi adatainak védelmét, illetve azt, hogy a panasztételt követően annak okán ne érhesse őket hátrányos intézkedés.
Ahogy a törvénytervezet szövegéből, illetve itt a vitában elhangzottakból is kiderül, a törvényjavaslat III. fejezete, az 50. §-ban egyéb, az Alaptörvényben foglalt értékek, alapvetések mellett nevesítve foglalkozik a Magyarországon őshonos nemzetiségekkel, illetve azzal az esettel, ha valaki megkérdőjelezné a Nemzeti hitvallásban rögzített tényt, miszerint a hazánkban élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Ebből fakadóan mind az Alaptörvény, mind pedig a felszólalásom első részében is említett jogszabályok védelemben részesítik közösségeink tagjait.
Mindig bíztunk és bízunk abban, hogy e védelem, illetve a garantált nemzetiségijog-védelem mellett nem fordulhat elő a nemzetiségekhez tartozókkal szemben jogsértés, az egyenjogúságukkal kapcsolatos sérelem. Mégis ‑ és ezt megerősítik szószólótársaim, valamint a szintén már említett, a nemzetiségi jogok megsértését monitorozó szervezetek ‑ számos szomorú esetről tudunk. Sok esetben kellett a nemzetiségekhez tartozók sérelmére elkövetett jogsértési ügyekben az alapvető jogok biztosához vagy helyetteséhez, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes asszonyhoz és hivatalához, ahogyan a korábbi Egyenlő Bánásmód Hatósághoz is fordulnunk annak érdekében, hogy a valamely nemzetiséghez tartozó egyének, vagy akár egész nemzetiségek kárára történt jogsérelmeket vizsgálják ki és segítsék azok hátterének feltárását, valamint az elkövetőkkel szembeni fellépést.
Fajsúlyosabbak azok az esetek, amikor egy nemzetiség egészét éri sérelem akár munkáltatók részéről vagy ‑ és ezt még súlyosabbnak tartom ‑ önkormányzat, esetleg valamely médiaszolgáltató részéről. Ez utóbbi napjainkban a virtuális térben folyó vitákban is egyre gyakrabban előfordulhat, és tapasztalataim szerint egyre gyakoribb is. Az egy más kérdés, hogy az ezekben nevesített nemzetiségi közösségek tagjai, intézményei között akad‑e olyan magánszemély vagy közösség, aki egy internetes komment vagy ott közzétett program nyomán felvállalja a panasztételt. Bízom benne, hogy ez a törvényjavaslat is visszatartó erőként fog hatni sok esetben, és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, biztoshelyettes asszony és munkatársai más, számunkra fontos kérdésekkel tudnak foglalkozni a jövőben.
A javaslat szerint az 50 fő feletti cég és a 10 ezer fő feletti települések helyi önkormányzatai esetében létrehozandó egy új belső visszaélés-bejelentő rendszer, aminek a segítségével az esetleges gyűlöletbeszéddel összefüggő eseteket is lehet majd kezelni. Érzésem szerint ez nem feltétlenül jelent majd megoldást például az online médiában sajnos gyakran megjelenő vállalhatatlan, nemzetiségek elleni kirohanásokra. Hosszabb időtávon azonban a működése, valamint az ide beérkező panaszok valós kezelése, az ezzel kapcsolatos információk terjedése nyomán hozhat az egész társadalomra kiterjedő változást ezen a területen is.
(18.10)
A most a plenáris ülés elé terjesztett törvényjavaslat gyakorlati végrehajtása meglátásom szerint sok olyan, látszólag nemzetiségi közösségekre irányuló konfliktust hozhat majd felszínre, amelyekről azok vizsgálata során végül is kiderülhet, hogy valójában konkrét személyek közötti, egyéni jellegű nézeteltérésekre, feszültségekre vezethetők vissza, és nem etnikai jellegűek. Így ezek nyilvánosságra kerülése hozzájárulhat a Magyarország politikai közéletére az elmúlt évtizedekben jellemző, nemzetiségeket támogató légkör megerősítéséhez.
Tisztelt Ház! A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényjavaslatot áttekintette, annak nemzetiségi vonatkozású elemeit részletesen megvitatta. E vita eredményeképpen bizottságunk támogatja a jogszabálytervezet elfogadását. Ďakujem Vám za pozornosť. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)