DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban rétestészta hosszúságúra nyúlik ez a vita, és elég kellemetlen, elég kínos, hogy ezt újra és újra elő kell venni meglehetős gyakorisággal.

Valahogy úgy van, ahogy Hargitai bizottsági elnök úr mondta, 2022. január 31-ei határidővel, 2022. május 31-ei határidővel vagy június 2-ai határidővel, 2022. augusztus 5-ei határidővel és a 2022. december 31-ei vagyoni állapot alapján 2023. január 31-ei határidővel is vagyonnyilatkozatot kellett tenni az országgyűlési képviselőknek és még meghatározott állami vezetőknek. Tehát a legerősebb vagyonnyilatkozat-tételi rendszernek ‑ ezt készséggel elhiszem önöknek, idetartozik a magyar is ‑ sincs erős védelmi funkciója sem az átláthatóság, sem a nyilvánosság szempontjából, hiszen valljuk be őszintén, a legtöbb ‑ ha úgy tetszik ‑ becsületkassza, becsület- vagy tisztességalapú.

Természetesen éles szemű oknyomozó újságírók sok mindennek utánajárhatnak, főleg, ha titkosszolgálati segítség is van mögöttük, titkosszolgálati hátszél is, de akár ilyen speciális hátszél nélkül is. De valljuk be őszintén, ha egy kicsit belenézünk a mélyére, ha még tovább szigorítanánk, még tovább csavargatnánk ezt, mondjuk törvénysértés nélkül nehéz ellenőrizni, hogy adott országgyűlési képviselő és egyébként a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó bankszámláján, megtakarítási számláján pontosan milyen összeg szerepel.

(16.50)

Nyilvánvalóan akinek nincs félnivalója, az bátran odaír akár egy tekintélyesebb, a magyar átlagkeresethez vagy az átlag jövedelmi helyzethez képest tekintélyesebb összeget is. Tehát ha most belegondolunk, hogy ezt milyen alapon lehetne cáfolni, ahhoz akár egy újságírónak vagy bármilyen más személynek körülbelül bűncselekményeket kellene elkövetnie.

A legkevésbé feltárható a készpénz kérdése. Amíg a készpénzt globalista nyomásra, mondjuk, nem szüntetik be vagy nem számolják fel, azért 2030-ig ennek a lehetőségét se szabad elvetni, tudom, ez ma még fantazmagóriának tűnik, de amilyen irányba halad a Világgazdasági Fórum nyomására a világ, és amit át kellett élnünk az elmúlt időszakban a Covid-diktatúrától megkezdve, a terv szerves részét képező, ukrán területen zajló orosz-amerikai háborúig bezárólag, de egyelőre még csak bezárólag, nem lehet elvetni annak a lehetőségét sem, hogy bevezetik a kizárólagos elektronikus pénz intézményét, és akkor aztán a magyaros leleménynek, és most nem a képviselői vagy politikusi leleménynek vagy furfangnak, hanem a magyaros leleménynek vagy okosságnak is bizony nagyrészt befellegzett, hiszen azért valljuk be őszintén, nem politikusként, hanem most magánemberként, természetes személyként nyilatkozom, azért a magyar népléleknek szerves részét képezi az a fajta leleményesség, ami egyébként nagyban hozzásegítette ezt a nemzetet ahhoz, hogy túlélte az elmúlt évszázadok viharait, és szép magyar nyelvünkön tudunk a mai nap megszólalni itt, a parlament plenáris ülésén is. Viszont ha ez megszűnik, akkor nemcsak az átláthatóság növekszik, mert azzal nem is lenne baj, hanem gyakorlatilag egy teljes totális kontroll valósul meg. De ami készpénz létezik, az gyakorlatilag teljesen önbevallás-alapú, hogy a valós adatot tünteti‑e fel a képviselő vagy sem.

Ráadásul van egy szembeötlő változás. Korábban, egészen tavaly augusztusig a hathavi képviselői alapilletmény mértékét meghaladó összeget kellett feltüntetni. Most, ha jól értelmezem, akkor 1 forinttal kezdődően már fel kell tüntetni a képviselőknél vagy a közeli hozzátartozóknál lévő készpénzt is. Tehát most ez a hathavi feletti szabálymegszüntetés, ha úgy tetszik, szigorúbbra változott.

De ugyanígy nagyon nehéz utánamenni sok adat hitelességének is. Talán a legkönnyebb az ingatlanállománynak utánanézni, legyen az akár lakóingatlan, családi ház, lakás vagy külterületi ingatlan, jellemzően termőföld, hiszen a közhiteles, szabadon hozzáférhető ingatlan-nyilvántartási adatokból meglehetősen könnyű lekövetni, akár egyébként földhivataloknál személyes ügyintézés keretében, vagy az online térben elég könnyű utánanyomozni annak, hogy az adott képviselő minden ingatlanról számot adott‑e, tehát valószínűleg a summantásnak, a sunyiságnak, az esetleges hamisításnak, elhallgatásnak itt a legkisebb az esélye, de a bankszámlán lévő pénzeknek ‑ legyen ez akár megtakarítási számla, folyószámla vagy bármilyen más, mondjuk, befektetésialap-kezeléshez kapcsolódó számla, államkötvények, esetleg euróban, dollárban, ki tudja, milyen pénznemben nyilvántartott megtakarítások ‑ elég nehéz utánamenni. Az ingatlanvagyon feltárása, az ingatlanvagyon leellenőrzése sokkal könnyebb újságírói vagy egyéb ellenőrzési szempontból is.

Na de hát, nem is ez a legfontosabb alappillére a korrupció elleni rendszernek, hiszen mondjuk, a közbeszerzési rendszerünk szigorítása nagyságrendekkel fontosabb lenne, hiszen a közbeszerzési csatornákon évente sok ezer milliárd forintot költenek el, a nagy pénzek ott folynak, ott tűnnek el vagy tűnhetnek el, legfőképpen, mondjuk, a szolgáltatásmegrendelések vagy az építési beruházások kapcsán. Szerintem egy gyengébb értelmi képességű és gyengébb politikai adottságokkal megáldott, éppen a tilosba tévedő parlamenti képviselő sem fogja ezeket az összegeket nyilvános módon kezelni, tehát nagy naivitás azt hinni, hogy akár még egy szigorú vagyonnyilatkozati rendszer is bármire választ ad. Ez ilyen értelemben gyakorlatilag egy álvita is, főleg úgy, hogy e tekintetben Magyarország tényleg élen jár, és az egyik, ha nem a legszigorúbb vagyonnyilatkozati rendszert alkalmazza. De még ez a nagyon erős, nagyon szigorú, nagyon részletes, nagyon sok adatot tartalmazó vagyonnyilatkozati rendszer is elég gyenge védelmi vonal a feketepénzek vagy éppen a szürkepénzek feltárása felé. Ettől sokkal komolyabb eszközök szükségesek ahhoz, hogy mondjuk, a tilosba tévedt képviselőtársaink gaztetteire fény derüljön.

Nem tudom megállni itt, ebben a vitában, hogy ne utaljak egy most a szemünk előtt zajló ügyre: Völner Pál egykori államtitkár úr piszkos ügyeire sem a vagyonnyilatkozatai alapján derült fény, hanem úgy, hogy szerteágazó üzleti tevékenységét ‑ józan paraszti ésszel végiggondolva ‑ amatőr bűntársai felfedték, lebuktatták, és azok alapján, amiket Völner képviselő úr feltüntetett ‑ bár elég tekintélyes vagyonról beszélünk ‑, még semmilyen eljárás nem indult egyébként ellene. Tehát ez az egyik közvetett vagy áttételes bizonyítéka annak, hogy nem a vagyonnyilatkozat-tételi rendszer könnyítésén vagy szigorításán múlik az, hogy a magyar politika megtisztuljon és különböző illegális vagyongyarapodásokra fény derüljön.

Az egy valós szembesítés egyébként a DK felé meg általában a baloldal felé, hogy ha bevezeti ez a parlament azt a vagyonnyilatkozat-tételi rendszert, amelyet az Európai Parlament már régóta töretlenül alkalmaz, abban az értelemben még szigorúbban, hogy az augusztus 5-én hatályos szabályok alapján évente kellett volna tenni a magyar országgyűlési képviselőknek és állami vezetőknek vagyonnyilatkozatot, ahogy itt elhangzott, az Európai Parlamentben pedig a cikluskezdéskor és a cikluszáráskor kell, és a kettő között nem négy, hanem öt év telik el, akkor valóban, még az a magyar rendszer is szigorúbb lett volna, mint amit az Európai Parlament alkalmaz, amit aztán visszavezettek december 31-ei vagyoni állapot szerintire, az meg aztán főleg sokkal szigorúbb. Úgyhogy itt egy dolog lehet tetten érhető, hogy valóban, Brüsszel a kákán is csomót keres ‑ és nyilván, ha sokáig keres, akkor talál is ‑, és minden létező, sokszor mondvacsinált, hajánál fogva előrángatott érvvel próbálja megakadályozni, ha úgy tetszik, háborús kifejezéssel élve, ha már egyszer háborús időket élünk, a pénzügyi hadtápútvonalat szétbombázni és tönkretenni ezeket az uniós forrásokat.

Kétségtelen, hogy Magyarországon nemcsak a vagyonnyilatkozat-tételi rendszer rendkívül szigorú ‑ e tekintetben akár még büszkék is lehetnénk magunkra, ha úgy tetszik, csúcstartók vagyunk e tekintetben ‑, hanem sajnos a korrupció mértéke is. Azért legyünk korrektek egymáshoz, ezt sem szabad elhallgatni. És bizony azért az uniós pénzek, a hazai források ‑ mikor melyik ‑ eltüntetésére és jó részének lenyúlására is alapos gyanúnk lehet.

Az már más kérdés, hogy a Mi Hazánk Mozgalom szerint ezt nemzeti hatáskörben kellene megoldani, amit már persze azért a kormánypártok is akadályoznak, ugyanúgy, mint ahogy a brüsszeli pénzek megérkezését mondjuk, a hazai és nemzetközi baloldal akadályozza. Ennek a kárvallottjai végső soron amúgy a magyar emberek lesznek. Tehát lehet itt civakodni jobboldalnak, baloldalnak, balliberálisoknak, konzervatívoknak, kereszténydemokratáknak egymással, a vége az lesz, hogy egy ilyen háborús időszakkal megfejelve egy olyan halmozottan súlyos helyzet áll elő, hogy gyakorlatilag a Magyarország működéséhez, például még az energia-, a villamosenergia-hálózat fejlesztéséhez szükséges pénzek is veszélybe kerülnek. Tény, hogy ez nem azon fog múlni, hogy a vagyonnyilatkozat-tételen lazítunk vagy szigorítunk, hanem azon múlik, hogy sikerül‑e valamilyen politikai megállapodásra jutni, és akkor talán Brüsszelben is kevesebb kákán csomót kereső típusú hozzáállás lesz.

Gyanítom egyébként, hogy a magyar vagyonnyilatkozat-tételi rendszernél sokkal súlyosabb kérdés, mint például a svéd és a finn NATO-csatlakozás támogatása, mondjuk, sokkal komolyabb feltétele a brüsszeli pénzek megérkezésének, mintsem annak, hogy mennyire lazítjuk vagy mennyire szigorítjuk ezt a vagyonnyilatkozat-tételi rendszert. Úgyhogy nagyon remélem, hogy ebben a ciklusban ezzel többet már nem kell foglalkozni.

A Mi Hazánk Mozgalom áll mindenfajta vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elé. Ezt eddig is megtettük a valóságnak, az igazságnak, a hiteles adatoknak megfelelően, és ezután sincs okunk semmifajta titkolózásra.

Az azonban tényleg elgondolkodtató, hogy a termőföldtulajdonra vonatkozó adatok feltüntetése sok esetben ad okot ‑ ezt talán már múltkor is elmondtam ‑ újságírói csúsztatásokra, mert azért azt is tegyük hozzá, hogy nem minden újságíró próbál az újságírói etika szabályainak megfelelően korrekten utánajárni egy-egy képviselő vagyongyarapodásának, és ez a helyzet súlyosabbá válik, ha nem érti a földtulajdon mibenlétét, főleg, hogyha négyzetméterre átváltva megzavarják a valóban tekintélyes adatok, és arra a téves következtetésre jut történetünk valamelyik újságírója, hogy mondjuk a budai, a pesti vagy a Pest megyei építési telekárakhoz próbálja hasonlítani, ilyen alapon összemérni, hogy vajon mennyit érhet az a termőföldtulajdon.

(17.00)

Én magam is szembesültem azzal még parlamenti pályafutásom kezdetén, hogy a mindösszesen néhány tíz hektárnyi, sőt akkor még, 2010-11 tájékán valamivel kevesebb saját termőföldtulajdonomat, nem is egy újságíró, hanem egy közeli ismerősünk 800 hektárra becsülte. Rendkívül boldog lettem volna, ha 800 hektár termőföldtulajdonnal rendelkezem. Ugyanis a másik gyakori félreértési ok, hogy rengeteg osztatlan közös tulajdonú termőföldben van akár parányi tulajdoni hányada valamelyik képviselőnek, de ha az újságíró vagy a gyanakodó szemlélődő csak, mondjuk, a teljes térmértékig jut, és csak odáig olvassa az adott sort a vagyonnyilatkozatunkban, akkor azt hiheti, hogy 1/1-es kizárólagos tiszta tulajdona van valamelyik képviselőnek, mondjuk, egy 50 vagy 200, vagy több száz hektáros táblában. Ha kicsit lejjebb görgetné és megnézné, hogy adott esetben csak töredéknyi, 1/27-nyi vagy mit tudom, én 1/72 résznyi tulajdoni hányada van, mindjárt megnyugodna, hogy hoppá, ez egy sokkal kisebb értékű, sokkal kisebb térmértékű és sokkal kisebb forgalmi értékű vagyontárgy, és mindjárt más a leányzó fekvése. De ha egy az egyben úgy értelmezi, hogy az az osztatlan közös mintha 1/1-ben a képviselő tulajdona lenne, akkor ez nagyon komoly ok a félreértésekre és nem egy, nem két ilyen összemosásról, sokszor felkészületlenségből fakadó összemosásról lehetett hallani.

Tehát áttekinthetőbb és egységesebb lenne ezt valóban akár járások szerint, települések szerint vagy valamilyen egységesebb, tömbösíthető rendező elv szerint rendszerbe helyezni. Itt gyakorlatilag épeszű képviselő nem vállalja azt a kockázatot, hogy kihagy termőföldeket, hiszen, mint ahogy mondtam, a készpénzzel vagy a különböző számlákon lévő, különböző pénznemekben nyilvántartott esetleges megtakarításokkal ellentétben ezt különösebb oknyomozó újságírói szaktudás nélkül is le lehet ellenőrizni. Elegendő a TakarNet-rendszerbe fellépni vagy elegendő szorgalmasan néhány körzeti földhivatalt végigjárni és akár hagyományosan, gyalogosan, papíralapon lekörmölni, hogy egy adott képviselőnek vagy hozzátartozóinak éppen a tulajdonában milyen mennyiségű termőföld áll. Ennek valóban lenne létjogosultsága, csak az életszerűtlen brüsszeli gondolkodásnak fogalma sincs a magyar ingatlan-nyilvántartás szabályairól, ezt nem teszi lehetővé. Sokszor ott szigorít, ahol semmi értelme és ott nem enged könnyítést, ahol pedig semmifajta csalási lehetőség nincs, vagy legalábbis nagyon magas lebukási esély mellett lehetne csak esetleg valamelyik képviselőnek hamis adatot szolgáltatni, hamis nyilatkozatot tenni, ott meg éppen nem engedik. Úgyhogy ilyen értelemben ez egy álvita és egy ködszurkálás. Köszönöm szépen.