BENCZE JÁNOS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Én friss képviselő vagyok a parlamentben, de ha valaki nekem azt mondja, hogy lesz olyan ülés, ahol übereljük a Monty Pythont, én azt nem hiszem el, de most már elhiszem. (Derültség.)

Tehát, tisztelt Ház, fordítsuk komolyra a szót! Nagyon örülök, hogy sok érdekes dolgot hallottam, kicsit a fenyőre meg a fényre emlékeztet. Itt elhangzott egy fontos dolog, illetőleg nekem nagyon tetszik ez az egész vita. Én örülök, hogy itt viták folynak, és szeretnék olyan vitában részt venni, ami a magyar élelmiszer-feldolgozó iparról fog szólni, és Magyarország déli zónájáról is, amely valamiért kimarad mindenből ‑ felénk úgy mondják, hogy Dunaújváros alá nem ért le a magyar iparfejlesztés ’90 óta ‑, majd egyszer erről is vitát szeretnék hallani (Nacsa Lőrinc: Nem most!), és azt szeretném, hogy a képviselők azon versengjenek mindegyik oldalról, hogy a feldolgozóüzemeket hol helyezzük el, ezért harcoljanak a városok. De most nem ebben a helyzetben vagyunk.

Itt végighallgattam sok mindent, mindenki a konkrét adatokat hiányolta.

(0.10)

Bevallom becsülettel, lehet, hogy elkövettem egy hibát, elolvastam a magyar kormány, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium „Nemzeti akkumulátor iparági stratégia” című dokumentumát, én ebből indultam ki. Én megértem azokat, akik félnek az ötvenes évek példájának követésétől, hogy nyersanyag nélkül építünk fel egy iparágat. Ez a félelem teljesen jogos, Magyarország egyszer ezzel már megégette magát, nem lettünk a vas és az acél országa, hanem a szocialista katasztrófa országává váltunk egy idő után.

Ebben van egy érdekes pont, ami bennem reményt keltett, és egyszerűen adatokat szerettem volna kérni, semmi többet. Megjelölik azt, hogy Magyarországon törekedni kell arra, hogy saját lítium-nyersanyagbázist aknázzunk ki. Meg is jelölnek egy célt, ez a magyar termálvízkincs. Én mint naiv friss képviselő fogtam magam, és Lantos Csaba miniszter úrhoz intéztem egy kérdést. Egy dologra voltam kíváncsi, egy számadatra, hogy egy kilogramm lítiumot hány liter termálvízből kívánunk kinyerni, egy ilyen nagyon egyszerű kérdés. És képzeljék, milyen választ kaptam rá, hogy jelenleg több eljárás van kidolgozásban, tehát nem tudnak rá választ adni. Van egy olyan rossz érzésem, hogy semmire építenénk egy iparágat, de legyünk pozitívak.

Abban az anyagban szerepel egy olyan, hogy a felszíni bányászathoz képest a geotermikus kinyerés ötvenszer kevesebb vizet igényel; tehát azért csak nyertünk egy számot. Megpróbáltuk kimatekolni: durván kétmillió liter vizet igényel egy tonna lítium előállítása felszíni bányászatból. Ezt szépen leosztogattuk egyötvened részére, és a termálvíznél egész furcsa adatok jöttek ki. Magyarországon valami olyan csodálatos dolog van, hogy mi 360 liter termálvízből fogunk egy kilogramm lítiumot kinyerni. Ez szakemberek szerint, akiket én megkérdeztem, akkora innováció, hogy világelsők legyünk vele. Tehát nem kell semmi mást csinálni, csak kinyerni a lítiumot ilyen viszonylag kevés vízből, és lenyomjuk Kínát is, vagy nem, vagy valamit elszámoltak.

Megpróbáltam megkeresni geológusokat, meg is kerestünk több szakembert, akik termálvizekkel foglalkoznak, megkerestem gyógyfürdőket, és megpróbáltam kinyomozni, hogy Magyarországon egy liter termálvízben a valóságban mennyi lítium található. És én furcsa számadatokat kaptam: Hajdúszoboszló ‑ ha már Debrecenről beszélünk ‑ 0,2 milligramm/liter. Nekem az jött ki, hogy 50 ezer köbméter vízből jön ki annyi lítium, hogy azzal valamit tudunk kezdeni. Tehát 50 ezer köbméterből jön ki 38 tonna. Nyírbátorban 0,08 milligramm lítium van egy liter vízben. Ez édeskevés. Én Lantos úrnak megint fel fogom tenni megint a kérdést, hogy hány liter vízből szeretnénk kinyerni egy kilogramm lítiumot. Ez egy nagyon fontos adat lenne, ugyanis nem szeretném, ha a magyar termálvízkincset elpazarolnánk lítiumbányászatra kínai üzemek számára.

Tehát itt az egészet az őszinte aggódás vezérli. És jó lenne ezeket az adatokat tudni. Ha ezeket az adatokat megkapnánk, akkor szerintem sokkal érdemibb vitát lehetne itt folytatni mind ellenzéki oldalról, mind kormánypárti oldalról. Tehát ismételten felteszem a kérdést itt a nagy plénum előtt, hogy kitől tudom megkapni a választ, hogy a magyar termálvízkincsből, milyen módon és mennyi lítiumot kívánunk kinyerni. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokból.)