BÁNKI ERIK, a Gazdasági Bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánk pénzügyi stabilitásának biztosítása az államháztartás valamennyi szereplőjének a hatályos törvényeket és jogszabályokat tiszteletben tartó, hatékony működését kívánja meg.

A költségvetési forrásokkal való szabályszerű és eredményes gazdálkodás követelménye napjainkra még inkább felértékelődött, ezzel párhuzamosan pedig a közpénzügyi ellenőrzés szerepe is jóval hangsúlyosabbá vált. A Számvevőszék a működéséről szóló törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását, valamint a nemzeti vagyon kezelését. Ezenfelül az Állami Számvevőszék stratégiájában vállalt küldetése, hogy szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, és járuljon hozzá a jól irányított államhoz, beleértve a forrásfelhasználás célszerűségét, törvényességét és az integritás követelményeinek való megfelelését egyaránt.

Mindez arra világít rá, hogy az Állami Számvevőszék legfőbb alkotmányos küldetése, hogy támogassa az Alaptörvény közpénzügyi fejezetében lefektetett, iránytűként szolgáló elvárások, úgymint törvényesség, átláthatóság, célszerűség, eredményesség és a közélet tisztaságának elve, gyakorlati érvényesülését, fejlesztését a közpénzügyi rendszerben.

Az Állami Számvevőszék célja az, hogy az ellenőrzések mellett, valamint azoktól elválasztva széles körű oktató tevékenységével, elemzéseivel, tanulmányaival, véleményalkotásával és javaslataival átláthatóbbá és eredményessé tegye a közpénzek felhasználását, valamint hozzájáruljon ahhoz, hogy a közszolgáltatásokat biztosító intézmények és rendszerek hatékonyan működhessenek.

Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház asztalán fekvő T/2014. irományszámú, az Állami Számvevőszék szervezetével és működésével, valamint a nemzetiségek jogaival összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat egyik fontos eleme az Állami Számvevőszék függetlenségének erősítése érdekében a költségvetési garanciák hangsúlyosabbá tétele.

A hatékony, tervezhető bérgazdálkodás kiemelten fontos a költségvetési szervek esetében. Az Állami Számvevőszék célkitűzéseinek megvalósítása során fontos, hogy törekedjen a rendelkezésére álló kapacitások lehető legoptimálisabb hasznosítására. Többek között erre való tekintettel került kiemelésre, hogy az Állami Számvevőszék a törvény elfogadását követően bértömeg-gazdálkodást folytathat. Az, hogy egy szervezet minden évben egy előre meghatározott összegű bértömeggel gazdálkodhat, elősegíti az erőforrások feladatokhoz illeszkedő, hatékonyabb allokálását, ezzel párhuzamosan megakadályozhatja esetleg a túlköltekezést is. A javaslat eredményeképpen az ÁSZ a jelenlegi rendkívüli körülményekhez is alkalmazkodva fegyelmezettebb, tervezhetőbb és kiszámíthatóbb bérgazdálkodást folytathat majd a későbbiekben. A bértömeg-gazdálkodás esetében a kiadási előirányzat mértéke határozza meg a személyi juttatások kifizetésének mértékét, ami a központi költségvetés számára is tervezhetőbbé és kiszámíthatóbbá teszi a finanszírozást.

(15.20)

A törvényjavaslat további célja az Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzések hatékonyságának növelése. Az Állami Számvevőszék által végrehajtott ellenőrzések során fontos a legmagasabb szintű ellenőrzési bizonyosság elérése, továbbá az, hogy az ellenőrzésekről készített jelentésekben megalapozott, szakmailag kidolgozott megállapítások, javaslatok legyenek megfogalmazva, amelyek ténylegesen támogatják a közpénzeket felhasználó, közvagyonnal gazdálkodó szervezetek tevékenységét.

A korábbi évek ellenőrzési tapasztalatai alapján a gyakorlatban kirajzolódott tendenciákra építve több olyan jogintézmény bevezetését tartalmazza a módosítás, amely elősegítheti az ellenőrzések hatékonyabb elvégzését, ezáltal pedig a számvevőszéki munka hitelességének növelését, valamint társadalmi elfogadottságát is erősíti.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat lehetővé teszi az ÁSZ személyi állománya jogviszonyainak új alapokra helyezését is. A tervezet alapjaiban változtatja meg a személyi állomány foglalkoztatási viszonyait, amelynek kulcselemei a közös megállapodáson alapuló jogviszony, mely számvevői közszolgálati szerződéssel jön létre; a jogviszony elemeinek szabályozottsága helyett dereguláció, amely által a mainál kevesebb kérdés szabályozása marad az Állami Számvevőszékről szóló törvény szintjén; a dereguláció által a felek autonómiájának biztosítása a jogviszony tartalmi elemeinek kialakításában; illetve összességében a kötött előmeneteli rendszer megszüntetése.

A törvénymódosítás szerint a számvevői kinevezést felváltja a számvevői közszolgálati szerződés, amely a jogviszony egyes tartalmi elemeinek meghatározása tekintetében nagyobb teret enged a felek megállapodásának, valamint a korábbinál lényegesen nagyobb védelmet biztosít az alkalmazottak számára a munkáltató egyoldalú döntéseivel szemben is. A tervezet szerint a felek által kialakított szerződés rendelkezik a munkakör, a besorolás, a munkavégzés helye, az alapilletmény, illetve egyéb kérdésekben, míg a szerződésben nem érintett kérdéseket illetően az Állami Számvevőszékről szóló törvény szabályai az irányadók.

A módosítás értelmében az Állami Számvevőszék elnöke át nem ruházható hatáskörben, belső irányítási irányelvben határozza meg a számvevői besorolási kategóriákat, az egyes számvevői munkaköröket, a pótszabadság kérdését, melyek irányadók a számvevői közszolgálati szerződés megkötése során, így keretet adnak a jogviszony felek által történő kialakításához.

A fentiek lehetőséget biztosítanak a munkáltató számára egy rugalmas, teljesítményorientált humánpolitikai rendszer kialakítására, melyben az Állami Számvevőszék elnöke határozza meg az illetménypolitikai alapelveket. A szerződést módosítani csak az Állami Számvevőszék és a számvevő közös megegyezésével lehet, mely a munkáltató számára egyoldalú kinevezésmódosításokat lehetővé tevő korábbi szabályozáshoz képest jelentős garanciát nyújt a foglalkoztatottak számára, ezzel is hozzájárulva a számvevők független és befolyásmentes munkavégzésének biztosításához.

A tervezet továbbá a gyakornoki feladatellátás feladatok jellegéhez igazodó, rugalmasabb megszervezésére irányul, amennyiben a javaslat lehetővé teszi esetükben a határozott időre történő foglalkoztatást. Szükséges továbbá megteremteni annak a lehetőségét, hogy az Állami Számvevőszék szervezete humánerőforrás-gazdálkodás, munkaszervezés szempontjából is meg tudjon felelni a jelenkor kihívásainak.

Az Állami Számvevőszék a pandémia kezdete óta hatékonyan alkalmazza az otthoni munkavégzés intézményét, amelynek legfőbb legitimációs alapja az ÁSZ elnökének szervezetalakítási joga. Az egyértelműség érdekében indokolt kimondani, amit ez a jogszabály meg is tesz, hogy az otthoni és a távmunkavégzés részletes feltételeiről az elnök által kiadott belső szabályzat rendelkezik.

Tisztelt Országgyűlés! Az előzőeken túlmenően a javaslat a nemzetiségi szervezetek számára megfelelő átmeneti időszakot állapít meg arra, hogy nemzetiségi egyesületként vetessék magukat nyilvántartásba, és így jelölő szervezetként jelöltet állíthassanak a nemzetiségi és a helyi önkormányzati választásokon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az említett célkitűzések eredményes megvalósítása, valamint a folyamatban lévő gazdasági és társadalmi változások szükségessé teszik az Állami Számvevőszék jelenlegi tevékenységének és struktúrájának racionalizálását. Olyan megoldások bevezetését veti fel a javaslat, amelyek hozzájárulhatnak a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználásához, ezáltal pedig tovább növelhetik a Számvevőszék feladatellátásának minőségét, mellyel egyidejűleg megteremti a törvényjavaslat a tervezhetőséget és a kiegyensúlyozott szervezeti működtetést.

Az elhangzottak ismeretében arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)