DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm a lehetőséget, hogy szóban is összefoglalhatom a Költségvetési Tanács véleményét a 2023. évi költségvetésitörvény-javaslat tervezetéről.

A tanács a törvényjavaslat tervezetére vonatkozó, a kormány részére szóló véleményét a 2022. június 3-ai ülésén alakította ki és hozta nyilvánosságra. A kormány erre érdemi választ adott, amelyre a későbbiekben térek ki.

A testület a költségvetés tervezetének megalapozottságát ezúttal is a feladatköre által meghatározott nézőpontból, egységében vizsgálta; makrogazdasági hátterét, bevételeit és kiadásait a rövid és hosszabb távú egyensúlyi követelmények fenntarthatósága, valamint az államadósság-szabály teljesülése szempontjából elemezte. Ennek során tekintettel volt arra, hogy az Európai Bizottság a példátlan energiaár-emelkedés és az ellátási láncok folyamatos zavarai, a gazdasági kilátásokat érintő fokozott bizonytalanság és a lefelé mutató kockázatok miatt javasolta az Európai Tanácsnak 2023-ban is fenntartani az általános mentesítési záradékot az uniós szintű költségvetési szabályokat érintően.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt két évben a költségvetés véleményezése során a tanácsnak tekintettel kellett lennie a koronavírus-járvány okozta rendkívüli körülményekre és a veszélyhelyzet adta kockázatokra. A 2023-as költségvetés készítésekor szerencsére már alig kellett ilyenekkel számolni, új kockázatokkal azonban sokkal inkább. A tanács a 2023. évi központi költségvetés értékelése során áttekintette az annak hátterét, bázisát jelentő 2021. évi tényleges és 2022. évi várható makrogazdasági és államháztartási folyamatokat.

(9.10)

Mindhárom évre vonatkozóan támaszkodott a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Számvevőszék kapcsolódó elemzéseire, és ezen túlmenően a felkért hazai kutatóintézetek, valamint a nemzetközi szervezetek és ismert piaci szakértők értékelésére, figyelembe vette a Magyarország 2022-2026-ra szóló konvergenciaprogramjában foglaltakat is.

Kérem, engedjék meg, hogy először röviden visszatekintsek a 2021. évi makrogazdasági és államháztartási folyamatokra. A koronavírus-járvány 2020-ban letérítette a magyar gazdaságot a kiegyensúlyozott és erőteljes növekedési pályáról, azonban a gazdaság újraindítása érdekében hozott költségvetési és monetáris intézkedések eredményeként 2021-ben már év közben sikerült elérni a járványt megelőző teljesítményt, és azt túlszárnyalva, éves szinten 7,1 százalékos növekedést felmutatni.

Sikeres volt 2021-ben az államháztartás hiányának és az államadósságnak a menedzselése is. Az eredményszemléletű hiány kedvezőbb lett a vártnál, s a GDP-ben kifejezett 6,8 százalékos mérték 1 százalékponttal jobb lett az előző évinél. Ez az előre jelzettnél nagyobb gazdasági növekedésnek, az ebből fakadó teljes bevételi növekménynek és különösen az év végi kiadáscsökkentésnek volt köszönhető. Mindezek hatása megjelent a GDP-arányos államadósságban is, amely az év végére 2,8 százalékponttal, 76,8 százalékra mérséklődött.

A tanács a 2021. évi stabilitási eredményeket különösen annak fényében tartotta meghatározónak, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió és az erre válaszul hozott szankciók gazdasági következményei átírják a magyar gazdasági pályát 2022-ben. A múlt évi helyreállás azonban szilárd alapot jelent az új kihívások kezeléséhez.

Tisztelt Ház! A tanács ‑ mint a 2023. évi költségvetés közvetlen bázisát ‑ elemezte a 2022. évi várható folyamatokat is. A kormány a 2023-as költségvetés tervezése során 4,7 százalékos 2022. évi gazdasági növekedéssel számolt. Ez valamivel nagyobb a mértékadó nemzetközi pénzügyi szervezeteknek a magyar gazdaság idei bővülésére vonatkozó prognózisánál. A kormányzati várakozást számos tényező támogatja. Töretlen hazánk tőkevonzó képessége. Beruházásaink GDP-arányos mértéke magas: a 2021-ben elért 27,1 százalékkal az Európai Unió rangsorában a második helyen álltunk.

Az év első hónapjainak teljesítménybővülése az optimistákat igazolta. Ehhez minden nemzetgazdasági ág hozzájárult, legjobban az ipar és a piaci szolgáltatások. Gazdasági növekedésünk erős munkaerő-keresletet generál. 2022 januárja és márciusa között a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 674 ezer főt tett ki, amely 107 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában. Közben a közfoglalkoztatottak száma 10 ezer fővel kevesebb lett, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékra mérséklődött. A fogyasztás erősödését a nagy bérdinamika is támogatta.

Az év első négy hónapjában az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya, noha a bevételek kedvezően teljesültek, elérte az éves előirányzat több mint négyötödét. A legtöbb kiadást a nyugdíjakra ‑ benne a 13. nyugdíj egészére ‑, valamint a gyógyító-megelőző ellátásokra fizették ki; utóbbival csaknem azonos nagyságrendű volt a családosok személyi jövedelemadójának átutalása.

A tanács úgy látta, hogy a 2022. évi államháztartási gazdálkodás erősen kitett a külső körülményeknek, sok bizonytalanság teszteli annak ellenálló képességét. Fegyelmezett gazdálkodás szükséges ahhoz, hogy az erre az évre tervezett hiánymutatók tarthatók legyenek, s a GDP-arányos államadósság a 2021. év végi 76,8 százalékról 2022 végére 76,1 százalékra mérséklődjön.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A 2023. évi költségvetésre részletesebben rátérve elöljáróban szeretném hangsúlyozni, hogy a tanács által látott tervezet és a benyújtott törvényjavaslat között nincs lényegi különbség. Nem változott sem a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya, sem a kormányzati szektor eredményszemléletű hiánya, s változatlan maradt a prognosztizált államadósság nominális összege és GDP-arányos mértéke is. Ezáltal a Költségvetési Tanács véleménye érvényes az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatra is.

A tanács a 2023. évi költségvetés megalapozottságának értékelésekor mindenekelőtt a makrogazdasági pálya elemeit vizsgálta. Megállapította, hogy a költségvetésitörvény-javaslat tervezete az ismert hazai és nemzetközi előrejelzések sávjába illeszkedő, 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ezt segíti a háztartások fogyasztási volumenének 4,3 százalékos, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 4,2 százalékos bővülése.

Elsősorban a versenyszféra beruházásai, továbbá a hazai és uniós forrásból megvalósuló fejlesztések ‑ közúti és más infrastrukturális beruházások ‑ megvalósulása 27 százalék fölött tarthatja a beruházási rátát, ami jelentős mértékben hozzájárulhat a hazai gazdaság további fejlődéséhez. A historikusan feszes munkaerőpiaci környezet mellett 0,3 százalékkal tovább nőhet a foglalkoztatottak száma. A versenyszférában 0,4 százalékos bővülés várható, míg a közszférában nem számolnak változással. A munkaerő-tartalékok fokozatos kimerülése miatt is fontos, hogy a munkatermelékenység 3,8 százalékkal tovább javulhat. A 2022-es erőteljes bérnövekedés után 2023-ban 10,2 százalékkal emelkedhet a bruttó átlagkereset, ezen belül a versenyszektorban 11,6 százalékkal, a költségvetési szférában 5,5 százalékkal.

A külkereskedelemben a világgazdaságban zajló változások, a termelési folyamatot akadályozó, veszélyeztető elemek, az energiaválság és a szankciós politika hatása következtében az export és az import bővülése mindössze 5,9, illetve 5,5 százalék lehet. A fogyasztói áremelkedés üteme a kormányzati és a jegybanki lépéseknek, valamint a bázishatásoknak köszönhetően várhatóan lassul, éves átlaga 2023-ban 5,2 százalék lesz, szemben a 2022-re becsült 8,9 százalékkal.

A tanács megítélése szerint a várt gazdasági növekedés megvalósulhat, amennyiben a járvány nem tér vissza, a háborús konfliktus hatásai a tervezés készítésekor megismert sávban maradnak, valamint a külkereskedelmi mérleg további romlása is elkerülhető lesz.

A tanács támogatta az államháztartás egyensúlyának javítására, vagyis a GDP-arányos államadósság és hiány csökkentésére irányuló törekvést. Kedvezően értékelte azt az elgondolást, hogy a bevételi oldalon a teherviselő képességhez igyekeznek igazítani az adókat, és a lakossági, illetve a munkát terhelő adókat nem emelik. A tanács úgy látta, hogy az egyensúly megteremtésében jelentős súlyt képviselnek a bevételoldali intézkedések, miközben a kiadásoldali lépések tartósabban és hatékonyabban járulhatnak hozzá az egyensúlyok javulásához.

(9.20)

A kiadásoldali intézkedések végrehajtását ‑ a családok jövedelmének csökkentése nélkül ‑ feltétlenül szükségesnek tartotta a tanács a stabilizáció hiteles és megalapozott végrehajtásához. A külső és belső makrogazdasági egyensúlyi pozíciók javítása csakis ezek minél gyorsabb megvalósítása mellett következhet be. A tanács helyes lépésnek tekintette, hogy az államháztartás, másképpen a kormányzati szektor GDP-arányos eredményszemléletű hiánya a 2021-es 6,8 százalékkal és a 2022-ben várható 4,9 százalékkal szemben 2023-ban a maastrichti kritérium közelébe, 3,5 százalékra mérséklődik.

A testület a hiánycélt elérhetőnek tartotta, amennyiben a makrogazdasági pálya megvalósul és az elképzelt adóváltozások, a kiadások visszafogása végrehajtásra kerülnek. A testület annak ellenére szorgalmazta a 3 százalékos hiány mielőbbi elérését, amennyiben azt a gazdasági körülmények megengedik, hogy az e mértéket meghaladó államháztartási hiányt az európai uniós és a hazai szabályok 2023-ban is lehetővé teszik, s hogy a gazdasági növekedésből származó többletbevételt a költségvetés nem költi el. A kamatkiadások ‑ az állampapírhozamok emelkedésével, az infláció felgyorsulásával ‑ erőteljesen nőnek, 2023-ra elérhetik a GDP 3 százalékát. Az enélkül számított úgynevezett elsődleges hiány így a GDP mindössze 0,5 százaléka lehet.

A tanács megállapította, hogy a GDP-arányos strukturális hiány tervezett mértéke az úgynevezett ESA-hiánynál magasabb, 4,5 százalék. A korábbi évekhez hasonlóan ez az érték nagyobb, mint a középtávú költségvetési cél strukturális egyenlegre meghatározott 1 százaléka. Ugyanakkor figyelembe vette, hogy a középtávú költségvetési célt meghaladó strukturális hiányt az Európai Unió és a hazai szabályok 2023-ra is lehetővé teszik. Mivel a strukturális egyenleg részletes levezetését nem tartalmazta a tervezet, ezért a tanács kérte ennek szerepeltetését a törvényjavaslat benyújtásakor.

Az államháztartás központi alrendszerének 2023-ra tervezett pénzforgalmi hiánya is erőteljesen mérséklődik: az előző évi előirányzatnál a GDP arányában 1,8 százalékponttal lesz kisebb. A három részre bontott központi alrendszerben a működési rész egyenlege immár hatodik éve nulla, és pénzforgalmi deficit csak a felhalmozási és az uniós költségvetésben keletkezik.

A tanács a kormány figyelmébe ajánlotta azt a lehetőséget, hogy a 2021-2027. évi kohéziós és vidékfejlesztési programok fejlesztései előfinanszírozásának szakaszolásával, szigorúbb előkészítettségi feltételekhez kötésével, rangsorolásával, illetve megelőlegezés helyett a hitelfelvétel ösztönzésével az előfinanszírozás éven túli összegét csökkentse, ezzel mérsékelve az európai uniós fejlesztési költségvetés tervezett hiányát. Célszerűnek tartotta, hogy az így felszabaduló összeget a tartalékok növelésére jobb fordítani. A költségvetési célok elérését fenyegető számos kockázat kezelése így valamilyen mértékben segítséget kap.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A tanács szerint a 2023-as központi költségvetés bevételi és kiadási előirányzatai összhangban vannak a várható és a tervezett makrogazdasági és államháztartási folyamatokkal. A bevételek között az adóbevételek számottevően bővülnek mind a 2022. évi előirányzathoz, mind annak várható teljesítéséhez képest. A legnagyobb tételek, így a fogyasztással arányos forgalmi adó, a bérekkel arányos személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó, valamint a társasági adó mellett a növekedést ezúttal számottevő mértékben azon ágazatok cégeinek befizetései eredményezik, amelyeknél a piaci folyamatok hatására jelentős jövedelem keletkezett. Ilyenek az energiaellátók jövedelemadója, a bányajáradék, a pénzügyi szervezetek különadója, a pénzügyi tranzakciós illeték, a biztosítási adó, a távközlési adó, valamint a légitársaságok adója. A tanács jelezte egyfelől, hogy a bevételi előirányzatok teljesüléséhez a tervezés alapját képező makrogazdasági pálya megvalósulása szükséges. Másfelől ‑ mivel a tervezetből kimaradtak ‑ igényelte az adóbevételi intézkedések hatásának bemutatását a törvényjavaslat benyújtásakor, összhangban az adótörvények módosításával.

Tisztelt Hölgyek és Urak! 2023-ban a költségvetésben a két fő prioritás érvényesítése érdekében önálló alapokat hoztak létre, mint ezt hallhattuk, a Rezsivédelmi Alapot és a Honvédelmi Alapot. Ezek forrását ‑ az eddigi honvédelmi költségvetési támogatáson túl ‑ a különadók teremtik meg. Míg az előző a jelenlegi világpiaci és hazai áremelkedési tendenciák mellett a rezsiárszint védelméhez, addig az utóbbi a háborús környezet miatti biztonságpolitikai kihívások megfelelő kezeléséhez, nemkülönben a szövetségi és nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítéséhez járul hozzá.

A költségvetési tervezet változatlanul elsődlegesnek tekinti a családvédelmi és az otthonteremtési, valamint a nyugdíjasok jövedelmi helyzetének javítását szolgáló célokat, és kiemelt feladat a rendvédelem erősítése és a menekültek megsegítése is.

Amint említettem, a költségvetési hiány csökkentésében a kiadások mérséklése is jelentős súlyt kap, azonban ennek kifejtése nem szerepelt a törvényjavaslat tervezetében. A tanács kérte a javaslat benyújtásakor ezek ismertetését. A tanács által véleményezett tervezetben megjelenő fejezetrend sem felelt meg az új kormányzati felállásnak. A tanács indítványozta ennek pótlását is a törvényjavaslat benyújtásáig.

A tanács megállapította, hogy az átmeneti növekedést követően az államadósság-ráta, államadósság-mutató csökkenő trendje tartós marad, és mértéke a 2021-es és 2022-es csökkenést követően 2023-ra tovább, ezúttal jelentősen, 2,3 százalékponttal, 73,8 százalékra mérséklődik. Így a 2023. évi költségvetésitörvény-javaslat, hangsúlyozom, megfelel az Alaptörvényben előírt államadósság-szabálynak és a stabilitási törvény vonatkozó előírásának. A nagymértékű csökkenés azért is figyelemre méltó, mert ezek az előírások kedvezőtlenebb körülmények esetén is teljesülhetnek.

Ugyanakkor a tanács érzékelte, hogy a nominális államadósság a pénzforgalmi hiányt jelentősen, 1600 milliárd forinttal meghaladó mértékben emelkedik, amellyel kapcsolatban nem talált indoklást. Ennek pótlását is szükségesnek tartotta.

A tanács értékelte, hogy a 2022-26-os konvergenciaprogram kitekintése alapján az időszak végére 63 százalék közelébe mérséklődhet az államadósság GDP-arányos szintje. A tanács egyetértett azzal is, hogy az államadósság-kezelés 2023-ban is meg kívánja őrizni az elmúlt években elért kedvező szerkezetet, a devizaadósság részarányának alacsony szinten tartását, a lakosság részvételének stabilitását az államadósság finanszírozásában.

(9.30)

Kedvezőnek tartotta, hogy folytatódhat a 2020-ban kitűzött cél megvalósítása, miszerint az államadósság átlagos hátralévő futamidejét növelni lehet és kell.

Tisztelt Országgyűlés! A kormánynak a tanács véleményére adott válaszát a javaslat csatolmánya tartalmazza, ezért arra csak igen röviden térek ki, de megjegyzem, hogy a kormány érdemi választ adott, és sok tekintetben méltányolta a tanács észrevételeit.

A tanács 3 százalékos GDP-arányos hiányszint mielőbbi elérését célzó javaslatára a kormány kiegészítette a törvényjavaslat normaszövegét. Ennek értelmében, ha a gazdaság összteljesítménye a tervezett 4,1 százalék felett bővül, akkor a többletnövekedésből származó bevételi többletet a hiány és ezáltal az államadósság csökkentésére kell fordítani. Vagyis a kormány által feltételezettnél gyorsabb növekedés automatikusan alacsonyabb hiányszintet eredményezhet, függetlenül attól, hogy az európai uniós szabályok várhatóan 2023-ban is lehetővé tennék a magasabb hiány elérését.

A tanács kérése alapján a kormány pótolta a strukturális hiány részletes levezetését. A tanács azon kifogására, mely szerint a 2022. május 26-án bejelentett, adóbevételt növelő intézkedések 2023-as hatásainak bemutatása hiányzik, a kormány úgy reagált, hogy az adóügyi változásokat és annak részleteit az adóügyi jogszabály-módosítások fogják tartalmazni, és a költségvetésitörvény-javaslat az adóügyi jogszabály-módosításokkal szerves egységet alkot.

A tanács által szóvá tett, az államháztartási hiány csökkentésében jelentős kiadásmérséklés ismertetésének elmaradására a kormány azt válaszolta, hogy a központi költségvetés kiadási oldalán az egyes előirányzatok meghatározása során áttekintették az állami beruházásokat, és több, még kiviteli szakaszba nem lépett beruházás elhalasztása mellett döntöttek, mert nemzetközi összevetésben is magas az állam felhalmozási kiadásainak mértéke ezt lehetővé teszi, és ugyancsak a lakossági és a vállalati beruházások magas szintje is.

Hasonlóan járt el a kormány egyes, összességében jelentős összegű, nem beruházási, felhalmozási kiadás felülvizsgálatával is. A tanács azon megjegyzésére, miszerint a tervezetben megjelenő fejezetrend nem felel meg az új kormányzati felállásnak, a kormány kiemelte, hogy a benyújtott, 2023. évi költségvetésitörvény-javaslat fejezeti rendje, előirányzatai, előírásai már tükrözik az új kormányzati szerkezetet.

A tanácsnak az állam finanszírozási terheinek csökkentése érdekében tett felvetését, miszerint célszerű az uniós fejlesztési források előfinanszírozásának szakaszolása, a megelőlegezés helyett a kedvezményezettek hitelfelvételének ösztönzése, a kormány nem fogadta el, vitatta. Válasza szerint a közszférába tartozó kedvezményezettek, így az állami vállalatok, önkormányzatok részére kifizetett előlegeket azok tényleges felhasználásáig a Magyar Államkincstárnál vezetett számlán kell tartani. Így a megelőlegezésnek nincs közvetlen hatása sem az eredményszemléletű hiányra, sem az állam finanszírozási igényére. Így szerinte nem járna az az állam költségvetési pozícióinak közvetlen javulásával, ugyanakkor késleltetné a támogatott projektek megvalósulását.

A tanácsnak azt a megállapítását, mely szerint a tervezetben a nominális államadósság a pénzforgalmi hiányt jelentősen meghaladó mértékben emelkedhet, a kormány azzal indokolta, hogy az államadósság növekedésében a központi költségvetés pénzforgalmi hiányán túl egyéb tényezők is szerepet játszanak.

2023-ban igen jelentős, 2000 milliárd forint feletti év végi pénzügyi tartalékállománnyal számol a költségvetés, tekintettel a költségvetésen kívüli finanszírozási igényekben és a finanszírozási lehetőségekben érzékelhető bizonytalanságra. Az ezen tartalékok növelése érdekében kibocsátott állampapírok emelik a hiányon túl a bruttó nominális államadósságot.

Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásom végén szeretném megköszönni a pénzügyminiszter úrnak és munkatársainak, hogy a tanács munkáját messzemenően segítették. Köszönöm az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a tanács titkársága munkatársainak, a felkért elemző intézeteknek, valamint egyes gazdasági intézmények szakértőinek, hogy független, alternatív makrogazdasági, államháztartási modellszámításokkal, érzékenységi vizsgálatokkal támogatták a tanács véleményének sokoldalú szakmai megalapozását.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Megköszönve megtisztelő figyelmüket, kívánok jó munkát a 2023-as költségvetésitörvény-javaslat és a kapcsolódó módosító indítványok megvitatásához. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Vajda Zoltán tapsol.)