DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Egy fontos törvénycsomag fekszik előttünk, és valóban erről már korábban is folytattunk vitát, mármint a háborúról és a különleges jogrendről, hogy ilyenkor mit tehet egy állam, egy felelős állam.

Mégis hadd kezdjem azzal, hogy Máté evangéliumának 24. fejezetében a következőket olvashatjuk: háborúkról fogtok hallani, s háborús hírek fognak keringeni, nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad. Semmi új sincs a nap alatt ilyen szempontból, láthatjuk most is, bár nem sokan gondolták, sőt talán senki, hogy a szomszédságunkban a XXI. században háború tör ki, mégis háború zajlik, és ennek megvannak a maga biztonsági, biztonságpolitikai, gazdasági következményei.

Azt is tudjuk persze, hogy azért ez a régi bölcs üzenet nem feltétlenül ennyire egyértelmű napjainkban, hiszen ez a világ sokkal bonyolultabb, mint ami akkor volt. Ez egy direkt háborúról szóló írás és tanítás, ma már sok esetben látjuk az indirekt módszereket, a háborús eljárásokat, látjuk a hibrid hadviselés különböző elemeit, láthatjuk a különböző, úgynevezett proxy, azaz helyettesítő háborúkat is. Tehát ez a világ sokkal cizelláltabbá, bonyolultabbá vált, de a veszélyek és a kihívások ugyanúgy megvannak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ilyen időszakban különösen nagy bölcsesség kell a felelős döntések meghozatalához, még egy bibliai idézettel hadd fejezzem ki mindezt. Salamon király nem mást kért a Jóistentől, nem hatalmat, nem pénzt, nem fegyvereket, hanem bölcsességet, hogy jó döntéseket tudjon hozni. Szerintem nagyon fontos, hogy a kormány eszerint járjon el, és fontos, hogy körültekintően, a maga felelősségében, a maga mozgásterében, megkapva a gyors és hatékony lehetőséget a védelmi intézkedések bevezetésére, ezt megtehesse.

Nekünk, törvényhozóknak, törvényalkotóknak pedig az a dolgunk, szerintem, hogy segítsük a végrehajtó hatalmat ebben a helyzetben, de persze ellenőrizzük is. Hiszen azért számtalan miniszteri felszólalás volt, sőt miniszterelnöki felszólalás is volt, a Covid-járvány időszakában folyamatosan tájékoztatást kapott mindenki, az ország nyilvánossága is, hiszen szóvivői tájékoztatók voltak, szakértői tájékoztatók voltak. Tehát az nem igaz, hogy senki sem kapott tájékoztatást, és semmi olyan dolgot nem tett a kormány, amely túlzott hatalmat jelentett volna számára, és visszaélt volna ezzel a hatalmával. Igenis ellátta az ország védelmét, a járvány elleni védekezést, hatékonyan tudta ilyen módon szolgálni az emberek egészségét és biztonságát.

Most is erre van szükség, hiszen talán Arató Gergellyel egyetérthetünk abban, ha egy rövid történeti visszatekintést teszünk, mondjuk, a XIX. századra azt mondhatjuk, hogy a nemzetté válásnak az időszaka, legalábbis az európai nemzetek esetében ezt nyugodtan állíthatjuk. A XX. század a világháborúk időszaka, hiszen két borzalmas világháború pusztította az európai népeket, sőt a világ számos országában ennek káros hatásait és áldozatait láthattuk.

A XXI. század a kihívások, a fenyegetések, a kockázatok és a veszélyek évszázada. 2001. szeptember 11-ével fordultunk rá erre, és azóta folyamatosan olyan kihívásokkal kell találkoznunk, amelyeknek meg kell felelnünk, és erre feltétlenül gyors reagálás szükséges. Ezért kell lehetőséget adni a kormányzatnak arra, hogy a jogállami keretek között, a különleges jogrendekkel élve, nyilván az igazságügyi miniszter asszony és csapata megvizsgálta azt, hogy hol lehet változtatni, hol lehet egy ilyen helyzetben is reagálni, jogállami garanciákat adni arra, hogy hogyan tudjuk hatékonyan kezelni ezeket a veszélyeket.

Persze, a különleges jogrendek is változnak, most nem akarom itt ezt hosszasan elemezni, de az biztos, hogy a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a veszélyhelyzet, a megelőző védelmi helyzet, a váratlan fegyveres támadás esete és a terrortámadás esete, jelenleg még ez a hat különleges jogrendi tényállás van hatályban. Ezek közül nyilván fölmerülhetett volna a megelőző védelmi helyzetnek a kihirdetése, amit egyébként akkor fogadtunk el 2004-ben, amikor az általános hadkötelezettséget önök megszüntették, hogy maradjon valamilyen mozgástere a kormányzatnak, ha mégis Magyarországot fegyveres támadás érné, háború törne ki. Ezt inkább úgy neveznénk, nem feltétlenül a szakirodalom nevezi így, de a köznyelv a háború előszobájának nevezné.

Ezért nyilván, hogyha ki akarunk maradni a háborúból, márpedig ez a helyes és bölcs döntés, és a békét szeretnénk mielőbb elérni, és mindig is a béke mellett álltunk ki, ugyanakkor pedig valóban mindent megteszünk ‑ ahogyan Illés Boglárka is elmondta ‑ az ideérkező menekültek megsegítésére a háború elől menekülő ukránok, ruszinok és magyarok esetében, Magyarország valóban óriási feladatokat vállal a humanitárius segítségnyújtás érvényesítése során is.

Tehát csak és kizárólag, én úgy látom, hogy a leghelyesebb döntést hozta a kormány, és azért fordult a parlamenthez, hogy bővítse ki a veszélyhelyzetet, a veszélyhelyzet különleges jogrendi tényállásának a kategóriáját humanitárius katasztrófa esetére is, ugyanis ez nem szerepel benne. Ezért a KDNP frakciója támogatja a kormány ezen szándékát, támogatjuk a veszélyhelyzet meghosszabbítását, és természetesen benne szerepel a törvénycsomagban a kormánynak a tájékoztatási kötelezettsége, ezt ugyanúgy, mint ahogy eddig, gondolom, meg fogja tenni a jövőben is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd mondjak el még egy rövid gondolatot, mégpedig a modern állami feladatokat. Mindannyian tudjuk, hogy alapvetően van egy fontos elosztási feladata az államnak, hiszen az erőforrásokat el kell osztani, hogy működőképes legyen valamennyi ágazat egy országon belül. Van úgynevezett allokációs feladata is, hiszen egy kapitalista rendszerbe kerültünk a rendszerváltás után, ennek persze meglehet jogosan, főleg a globalista irányokat nézve, a kellő kritikája meg is van, de most nem ez a felszólalásomnak a tárgya, hogy a globalizmust és a folyamatot elemezzem és kritizáljam.

De az biztos, hogy amit a magánszféra nem tud ellátni, van olyan fontos állami feladat, például a tudományos oktatás, a tudományos kutatások, sok-sok minden más, amelyre erőforrásokat kell generálnia és biztosítania a mindenkori államnak, illetve kormánynak. Ami talán a legfontosabb, az állam stabilizációs feladata, a rend és a biztonság fenntartása, a külső veszélyekkel szembeni védelem garantálása, ugyanakkor pedig a gazdaság működőképességének a biztosítása, hiszen enélkül valószínűleg már a GDP mindenhatóságában sem hiszek, de az biztos, hogy kifejez valamifajta gazdasági növekedést, valamifajta gazdasági jólétet.

Ha a gazdasági növekedést fönn tudjuk tartani, akkor valamennyi ágazat számára van lehetőség arra, hogy az emberek boldogulhassanak, emellett kulcsfontosságú a foglalkoztatottság, a munkahelyek megvédése, a családok támogatásának a fenntartása, a nyugdíjasok létbiztonságának a garantálása, és sok-sok állami feladat van, ami egyébként összességében a stabilizációs feladatkörbe tartozik.

(11.20)

Az úgynevezett gondoskodó állam, amely szociális biztonságot teremt szociális piacgazdaságot építve, az egy fontos célkitűzés, és nagyon fontos kereszténydemokrata és keresztényszociális értékrendet fejez ki, tehát ilyen gazdaságpolitikát kell folytatni, és nem szabad szerintem engednünk azt, hogy csak globalista megközelítésből alkalmazzuk a gazdaságpolitikát. Igenis létezhet és létezik patrióta gazdaságpolitika, és ezt a patrióta gazdaságpolitikát folytatja szerintem a Fidesz-KDNP-kormány.

Ez a két alap, amely kellő garanciát és biztonságot nyújt ennek a válságnak, ennek a gazdasági következményeinek, a háború, az elhúzódó háború okán kialakuló gazdasági válságnak a kezelésére és orvoslására, ez is azt mutatja, hogy a kormány előre gondolkozik, előre tervez, fontos a Rezsivédelmi Alapnak a létrehozása és fontos a Honvédelmi Alapnak a létrehozása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül pedig azzal zárnám, hogy a KDNP-frakció úgy látja, hogy nincsen más lehetőségünk, mint megadni a kormány számára a felhatalmazást, hogy gyorsan és hatékonyan védelmezze a magyar gazdaságot, a magyar embereket, a magyar családokat. Én arra szeretném még felhívni a figyelmet a miniszter asszonyon keresztül a kormány felé, hogy ha lehet, látva ezt a felelős döntés-előkészítési munkát, valamennyi forgatókönyvet nézzük végig, egészen odáig, ha már nem lesz háború, egészen odáig, hogy ha, tegyük fel, a béke állapota kialakul, mert Zsigmond Barna képviselőtársunk itt a napirend előttijében a határon túli magyarok kapcsán nagyon szép gondolatokat fogalmazott meg, viszont ne felejtsük el azt, hogy a kárpátaljai magyarok veszélybe kerülhetnek, ha az ukrán nacionalista erők a háború után, mondjuk, a haragukat és dühüket ellenük próbálják meg fordítani. Tehát különböző vészforgatókönyveket is érdemes végiggondolni arra, hogy hogyan tudjuk megvédelmezni majd őket is.

Nyilván Magyarország azzal, hogy korrekt külpolitikát folytat, azzal, hogy egyébként segít, több mint 700 ezer ukrajnai menekültet fogad be, ellátjuk őket, felajánlotta a magyar kormány az ukrán katonák, a sebesült, sérült ukrán katonák ellátását magyarországi egészségügyi intézményekben, tehát folyamatosan teszünk gesztusokat, látjuk ezt a problémát, látjuk ezt a bajt, de sosem lehet tudni, az ördög nem alszik, tehát mindig előfordulhat olyan atrocitás, amely a határon túl rekedt kárpátaljai magyarok életkörülményeit és egyáltalán életét is veszélyeztetheti, voltak már ilyen jelenségek. Tehát ha lehet, akkor erre is figyeljen oda a magyar kormány, védelmezzünk meg mindenkit, akit méltatlan támadás ér.

Összességében támogatjuk az előterjesztést, és jó munkát, kemény munkát kívánunk a kormánynak ehhez. (Taps a kormánypártok soraiban.)