DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! „Értelmetlen azt mondani, minden tőlem telhetőt megteszek. Azt kell tenned ugyanis, amit a helyzet megkövetel.” Ezek Winston Churchill szavai, amelyek több emberöltő távlatából is aktuálisan csengenek ma is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány hozzáállása a veszélyhelyzet során mindenkor az előbb idézett elvet követi, és mindenkor ezt az előbb idézett elvet fogja követni. A jelenlegi helyzet pedig mindenki számára jól ismert. Hazánk keleti szomszédságában, Ukrajna területén háború dúl, amelyből Magyarországnak, a magyar embereknek ki kell maradniuk. Ugyanakkor számolnunk kell azzal is, hogy ez a fegyveres konfliktus a közelsége miatt, annak humanitárius és gazdasági hatásai hazánkat is egyértelműen érintik. Ezért annak érdekében, hogy a háború következményeit ne a magyar emberek és ne a magyar családok szenvedjék el, a kormányzat azonnali intézkedések megtételét látja szükségesnek, mert a helyzet jelenleg ezt követeli meg.

Éppen ezért Magyarország kormánya az Alaptörvényben biztosított jogkörével élve az Ukrajna területén zajló fegyveres konfliktusra, illetve az ebből származó humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek Magyarország határain belüli gazdasági következményeinek elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdetett ki 2022. május 25. napjával.

A háború elhúzódása következtében az Európát fenyegető gazdasági válság kezelése ugyanis megkívánja azt, hogy a kormány az Alaptörvényből fakadó jogkörében, szoros együttműködésben önökkel, az Országgyűléssel az elkövetkezendő hónapokban is meghozhassa a szükséges intézkedéseket a magyar emberek megélhetésének és biztonságának védelme érdekében, továbbá garantálhassa a háború elől hazánkba menekülő emberek megsegítését és folyamatos támogatását.

Jól ismert tény ugyanis, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy az Európai Unió tagállamai közül népességarányosan Magyarország fogadta be a legtöbb menekültet Ukrajnából; köszönet érte, ezért a magyar embereknek. Kárpátaljai testvéreink közül is sokan menekülni kényszerültek, sorsukkal való együttérzésünk talán most még erősebb a nemzeti összetartozás napjának közelsége miatt.

Tisztelt Ház! A szomszédunkban zajló orosz-ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet eredményezett, és egyúttal megváltoztatta az európai gazdasági kilátásokat is. A humanitárius katasztrófa kezeléséhez és a nemzetközi gazdasági változások negatívumainak kivédéséhez hazánknak biztosítania kell a hatékony és gyors, azonnali nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét. Annak érdekében tehát, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a fegyveres konfliktus elől menekülő emberek megsegítésére, támogatására, lakhatásuk, oktatásuk, munkavállalásuk segítésére, valamint annak biztosítására, hogy Magyarország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros gazdasági következményeit, a kormány a különleges jogrend idején alkotott rendeletei hatályának meghosszabbítására tesz most javaslatot.

A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat technikailag az Alaptörvény 53. cikke (3) bekezdésén alapuló felhatalmazás megteremtését szolgálja, ennek eredményeképpen a kormány e törvényjavaslat hatályvesztésének időpontjáig a különleges jogrend idején alkotott rendeleteinek hatályát fenntartja.

A tervezet ezzel összefüggésben tehát igen előremutatóan rögzíti, hogy a kormány veszélyhelyzeti intézkedéseit 2022. november 1-jéig tarthatja jogilag fenn. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a magyar kormánynak jelen helyzetben alkotmányos kötelessége a veszélyhelyzet kihirdetése, és a szükséges intézkedések meghozatala.

Mi is azért dolgozunk, hogy hazánk polgárainak élete a szomszédban zajló háború és a háborús helyzetre adott szankciós, sokszor elhibázott szankciós válaszok okozta európai gazdasági válság ellenére is a normális kerékvágásban maradhasson. Továbbá azért is dolgozunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy biztosítani tudjuk a gazdasági növekedést, az életszínvonal emelkedését, a teljes foglalkoztatottság egyidejű fenntartása mellett. Egyszóval azért dolgozunk, hogy megvédjük a magyar családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket, a rezsicsökkentést és az Európában páratlan méretű családtámogatási rendszerünket.

Kiemelendő továbbá, hogy a veszélyhelyzetben alkalmazandó gazdasági intézkedések terén a kormány mindenkor, így most és a jövőben is a fokozatosság, a szükségesség, arányosság és a célhoz kötöttség elvei mentén fog eljárni. Figyelemmel kísérjük ugyanis Európa és a világ gazdasági történéseit, a háború során kivetett szankciókat, azoknak a magyar emberekre és a magyar családokra, a magyar gazdaságra gyakorolt lehetséges hatásait, és arra törekszünk, hogy a várható gazdasági visszaesés hazánkat a lehető legkisebb mértékben sújtsa.

A kormány határozott álláspontja, hogy a háború árát ne a magyar családok fizessék meg. Ehelyett úgy véljük, hogy a gazdasági terhekből azoknak a nagyvállalatoknak kell kivenniük a részüket, amelyek a megváltozott világgazdasági környezetben extraprofitra tettek szert. Április 3-án a magyar emberek erre adtak példátlanul erős, történelmi felhatalmazást, mi pedig mindig és mindenkor a nemzeti érdek elsődleges szem előtt tartása szerint fogunk eljárni.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A világot sújtó koronavírus-világjárvány után Európának egy háború következményeivel kell szembenéznie, egy olyan háborúéval, amelynek még senki sem látja a végét. A kormány célja ebben a rendkívül nehéz helyzetben töretlenül az, hogy megőrizze hazánk, Magyarország és a magyar családok fizikai és anyagi biztonságát.

Ahhoz, hogy a kormány valamennyi szükséges intézkedést kellő időben meg tudjon hozni, elengedhetetlen az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadása, hiszen csak ebben az esetben lesz képes a kormány a megfelelő gazdaságvédelmi és humanitárius intézkedések fenntartására, illetve meghozatalára.

Kérem, engedjék meg, hogy nagyon röviden ismertessem a tárgyalt törvényjavaslat főbb irányvonalait, hiszen annak elfogadásával a tisztelt Ház végső soron arról dönt, hogy maradhatnak‑e a takarmány- és élelmiszer-ellátás biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű mezőgazdasági termékek kivitelével kapcsolatos intézkedések, meghozhatóak-e, illetve fenntarthatóak‑e a villamos energiával, a földgázellátással vagy távhőellátással kapcsolatos intézkedések, egyszóval az energiaellátás biztonságával kapcsolatos intézkedések. Arról is dönt, hogy fennmaradhatnak‑e a hatósági árak, hogy a Széchenyi Pihenőkártya felhasználásának kiszélesítése, annak áruházakban való felhasználhatósága továbbra is megmaradhat-e, valamint arról is többek között, hogy megfelelően biztosíthatjuk‑e az Ukrajnából menekülők részére az emberhez méltó és szükséges humanitárius intézkedéseket.

Tisztelt Ház! A kormány elsődleges célja ‑ csakúgy, mint eddig ‑, hogy megvédje a magyar embereket, mérsékelje a gazdasági károkat és megőrizze a munkahelyeket. A koronavírus-világjárvány elleni védekezés az elmúlt több mint két esztendőben már bebizonyította, hogy a korábban elfogadott rendkívüli és átmeneti jogi keretek jól szolgálták ezeket a célokat. A tárgyalt törvényjavaslattal biztosítható a hatékony és gyors kormányzati döntéshozatal ahhoz, hogy a háború okozta nehézségekre rugalmasan és kellő időben megfelelő válaszokat lehessen adni.

Hangsúlyozom, hogy a kormány nem korlátlan felhatalmazást kér az Országgyűléstől. A tárgyalt törvényjavaslatban szereplő időkorlát, valamint az Országgyűlés felé fennálló közjogi politikai felelősséget deklaráló tájékoztatási kötelezettség egyértelműen biztosítja a parlamenti kontroll érvényesülését.

(10.50)

A benyújtott javaslat tehát szükséges, de konszolidált, arányos, mértéke nem haladja meg azt, ami elvárható, a kormánynak viszont lehetőséget ad a folyamatos, gyors és hatékony cselekvésre. Szeretném kiemelni azt is, hogy a kormánynak az Alaptörvényből fakadó kötelezettsége az is, hogy ha a háború és a világgazdasági helyzet lehetővé teszi, kezdeményezze a veszélyhelyzetnek a benyújtott javaslat hatályvesztését megelőző megszüntetését.

Tisztelt Képviselőtársak! Kell hogy legyenek olyan közös ügyek, amelyek a politikai érdekek és a viták felett állnak, kell hogy legyenek olyan ügyek, amelyekben egységes a nemzet és az őt képviselő erők. Úgy vélem, hogy a magyar emberek biztonságának, megélhetésének és munkahelyének védelme, valamint a hazánkba érkező, a háború elől menekülő bajbajutottak segítése ilyen közös nemzeti ügynek tekinthető. Itt idézném miniszterelnök úr eskütételét követő gondolatait, miszerint „A belharc és a viszály a boldog idők luxusa. Most nem ilyen időket élünk. Baj idején az összefogás parancs. Korparancs.” Ezért tisztelettel kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy tegyék félre a hétköznapi politikai csatákat, és pártállásra való tekintet nélkül támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)