DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Ebben az évben egy napra esett a pünkösd, amikor az egész keresztény világ a Szentlélek kiáradását ünnepli, valamint a nemzeti összetartozás napja. Évről évre a trianoni békediktátum évfordulóján, június 4-én, a legmélyebb gyász érzése mellett a magyar nemzet összetartozását hirdetjük. Hálát adunk Istennek azért, hogy a legsötétebb történelmi tragédiák ellenére is megtartott bennünket, magyarokat.
A 2010 utáni 12 év nemzetpolitikai megvalósításai történelmi léptékkel mérve is nagy eredmények. Ma több mint egymillió új magyar állampolgár van, és a magyar nemzet egységesebb, mint az elmúlt száz esztendőben bármikor. Az elmúlt években egy időre ugyan elzárt egymástól a vírus, de ma azt remélhetjük, hogy közösen leküzdöttük a láthatatlan ellenséget, és a szomszédban zajló szörnyű háború ellenére néhány napja Csíksomlyó ismét meggyújtotta a remény lángját a Kárpát-medencében.
Tisztelt Képviselőtársaim! Június 4‑e apropóján számos olyan közéleti szereplő is megnyilvánult, akik, ha máskor nem is, de most mindenképpen jobban tették volna, ha bölcsen hallgatnak. „És gondoljunk azokra a magyarokra is, akik Trianonnak is köszönhetően ma jobban élnek Romániában, Szlovákiában és a többi környező országban, mint mi itthon, Magyarországon.” ‑ írta a közösségi médiában Erzsébetváros DK-s polgármestere, Niedermüller Péter. Nincs új a nap alatt, ennyi telik egy gyurcsányista politikustól az évfordulón. Mi ez, ha nem a nemzeti önbecsülésünk ellen intézett legdurvább támadás? Persze, meg sem lepődünk már ezen, a baloldalon már-már hagyománynak tekinthető a nemzetellenesség.
A kijelentés azért is felháborító, mert Szlovákiában még mindig érvényben vannak a felvidéki magyarságot jogfosztás állapotában tartó Beneš-dekrétumok, Romániában továbbra sem biztosított a szabad anyanyelvhasználat a hivatalos ügyek intézésében, a hatóságok törvénytelenül zárnak be magyar iskolát, a kárpátaljai magyarok pedig éppen életük munkáját hátrahagyva, rettegve mentik az életüket. A jogi és lelki dimenziókon túl Niedermüller állítását a magyarok által lakott régiók gazdasági, kereseti adatai sem támasztják alá, mert a magyarok által lakott régiók fejlődését az utódállamok sokszor akadályozzák, és aki jár határon túl, ismeri a tételt: mindig ott a legrosszabb az utak állapota, ahol a magyarok laknak. Amit Niedermüller Péter képes volt kimondani, még Kádár János vagy Grósz Károly sem merték kimondani, mert a gazemberségnek is vannak fokozatai.
Tisztelt Képviselőtársaim! A baloldal a határon túli nemzettársaink ellen kampányolt a 2004. december 5-ei népszavazás idején, és mára a DK ifjúsági tagozata, a Momentum olyan gerincesen magáévá tette ezt az ideológiát, hogy sorra választ magának magyarellenes testvérpártokat a szomszédos országokban, és támogatja az ő jelöltjeiket a magyarokkal szemben.
Persze, nemcsak politikusok, hanem történészek is képesek döbbenetes megállapításokat tenni Trianon kapcsán. Gyáni Gábor történész cikke, amelyben az ország megcsonkításának áldásos hatásairól értekezett az Élet és Irodalom hasábjain, egyenesen gyomorforgató. Gondolata szerint a fejletlenebb területek elvesztésével ballaszttól szabadult meg az ország. Ezzel ő is beállt abba a sorba, ami igazából Medgyessy Péterrel kezdődött, aki Erdély elcsatolásának évfordulóján koccintott a román miniszterelnökkel, és folytatódott az erdélyi magyarokat a 23 millió román közé soroló Kovács Lászlóval és a „merjünk kicsik lenni!” politikát megvalósító Gyurcsány Ferenccel. A mai baloldal a szocialista rendszer ideológiáját viszi tovább, hiszen a nemzeti érzés a szocialista internacionalizmus egyik legfőbb ellensége volt. Az ő megmondóembereik bűnös nemzetnek állítottak be bennünket, ennélfogva szerintük megérdemeltük a trianoni tragédiát. Nem nemzetben, hanem osztályokban és internacionalizmusban gondolkodtak, és mint az említett példák mutatják, gondolkodnak a mai napig.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szerencsére mi, nemzeti elkötelezettségű politikusok, magyar emberek vagyunk többségben, mi, szerte a Kárpát-medencében, akikben hazánkért, nemzetünkért kiirthatatlan élni akarás és rendíthetetlen elszántság, elkötelezettség forr. Az elmúlt évszázadokban ez a lelkület tartotta meg a nemzetünket. Napjainkban kívül a globalista úthenger, belül a Gyurcsány-féle nemzetáruló ideológia ellen küzdünk. Az április 3-ai választás eredménye azonban megmutatta, hogy a magyar nemzet mit választ, milyen úton akar továbbmenni. Április 3-án a fejlődést, a nemzeti gyarapodást választottuk, nemet mondtunk a nemzetellenes baloldalra.
Végezetül, még újabb virágzó ezer évet kívánok Magyarországnak, a magyar nemzetnek és magunknak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)