CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Asszony! Az elmúlt hónapokban az infláció rekordmagas mértéket ért el. Áprilisban több mint 10 százalékos volt az előző évihez képest, és még minden előrejelzés azt mutatja, hogy tovább fog emelkedni az infláció. Az élelmiszerek átlagára hivatalosan 16 százalékkal emelkedett egy év alatt, ám sok, nagyon fontos termék az élelmiszereken belül ennek a duplájával tudott emelkedni. A félbarna kenyér, a fehér kenyér, a zsömle 32-33 százalékkal drágult, a margarin 38 százalékkal, a trappista sajt 31 százalékkal drágult egy év alatt.

Az infláció vesztesei a bérből és fizetésből élők, különösen a közalkalmazottak, akik ha kaptak is valamilyen béremelést, azt egy az egyben elvitte az ez évi infláció. A sok évtizedes alulfizetettség után drasztikus béremelésre lenne szükség, amit láthatóan nem kapnak meg. A rekordmagas, 27 százalékos áfa és más árbevételfüggő adónemek miatt viszont a költségvetés nyertese az inflációnak, több száz, adott esetben akár ezermilliárdos többletbevétele lehet az államnak ezekből az adónemekből.

Magyarországon ma az állam a legrosszabb munkáltató. Szerintünk ehhez a szomorú helyzethez képest az első jó irányba tett lépés az lehetne, ha kimondaná végre a kormány, hogy a saját munkavállalóit minden esetben megvédi az infláció hatásaitól, az egész közszférában inflációkövető béremelést fog alkalmazni. A ma benyújtott költségvetés nem mutat erre utaló jeleket.

Kérdezem ezért, tisztelt államtitkár asszony, hogy hajlandó‑e a kormány megvédeni a saját munkavállalóit az inflációtól, tervezi‑e legalább a drágulás mértékével megemelni a béreket, vagy továbbra is megpróbálja eljátszani a kizsákmányoló nagyvállalat szerepét. Köszönöm megtisztelő válaszát. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.)