TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Egyet tudok ígérni, hogy nem hangerővel próbálom önt meggyőzni, hanem néhány tényadattal és összehasonlítással. Ugyanis önök már kezeltek válságot Magyarországon. Nézzük, milyen eredménnyel! Ön akkor is képviselő volt, mi több, talán kormánytag is volt. Nézzük, hogyan alakult a gazdasági növekedés akkor és most!

Ugye, most, tudjuk, hogy Európában az egyik legnagyobb gazdasági növekedést értük el, pontosan a legnehezebb időben, válság idején. Ezt talán még ön sem tagadja. Nézzük, mi volt az önök idejében! Az önök idejében nem gazdasági növekedés volt, hanem sajnos csökkent a GDP. Nézzük, hogy mi történt a foglalkoztatással! Az önök idejében, az önök válságkezelése idején nőtt a munkanélküliek száma, egészen 12 százalék volt 2010-ben, rekord-munkanélküliség volt az önök idejében. (Varju László közbeszól.) Most, ha megvizsgáljuk, hogy a Covid-járvány ideje alatt is mennyivel növekedett a munkanélküliek száma, most azt láthatjuk, hogy 4 százalék alatti a munkanélküliség, még a válság és a nehézségek idején. De megvizsgálhatjuk a költségvetési hiány alakulását. A költségvetési hiány az önök válságkezelése idején Európában az egyik legmagasabb volt, mi több, az ország finanszírozása megállt; ha az Európai Unió és a Világbank akkor nem segít, akkor nem tudnak Magyarországon fizetést adni a közszférában az embereknek. A jelenlegi kormányválság idején a piacról tudja finanszírozni a költségvetés forrását, még ebben az időben is bíznak a befektetők a magyar kormányban és a magyar államban. De megnézhetjük az adósság alakulását az önök nagyhangú válságkezelése idején, hiszen emlékezzen rá, hogy önök a GDP 82 százalékáig vitték fel az államadósság mértékét és az összegét. Ez pedig a jelenlegi válságkezelés idején a legnehezebb időkben is csökkent, újra 80 százalék alatt van, és ha megnézi a jövő évi költségvetés számait és terveit, láthatja, hogy most 75 százalék alá fog csökkenni a GDP-hez mérten az államadósság mértéke.

Az ön kedvenc szava a megszorítás, akkor is a megszorítás volt és most is. Ön a felszólalásában legalább ötször-hatszor mondta, hogy megszorítás. De mi a megszorítás? A megszorítás az, ha direkt módon az emberektől adóemeléssel vagy más módon vesszük el a forrásokat. Ha megfigyeli a jelenlegi kormányzati döntéseket és a benyújtott költségvetést, akkor nem beszélhetünk megszorításról, hanem arról beszélhetünk, hogy létre kell hozni két alapot, a Rezsivédelmi és a Honvédelmi Alapot. A Honvédelmi Alap megvédi az országot a háborútól, és békét ad, békét tart fenn Magyarországnak. A Rezsivédelmi Alap pedig ma már Európában a kormány legnagyobb vívmányát védi, mégpedig azt, amit tíz éve talált ki, hogy megvédjük az embereket azoktól az energiaáraktól, amelyeket az Európai Unió és a háború egymással összefüggésben hozott Európának.

(14.20)

Ez alól egyetlen ország kivétel, Magyarország. Önök akkor sem tudták megvédeni ‑ nem is akarták megvédeni egyébként ‑ az energiaárak emelésétől. Sorra vehetjük a döntéseket. Egy biztos, hogy Magyarország költségvetési egyensúlya stabil, Magyarország gazdasága működőképes, és magas, 4 százalék fölötti gazdasági növekedést tud a jövő évben is produkálni, Magyarországon az államadósság csökken, és a foglalkoztatottság pedig növekszik.

Nehéz idők vannak, inflációs idő van, de ha az inflációs adatokat hasonlítjuk szintén Európához, azt láthatjuk, hogy Magyarországon a legkedvezőbbek jelenleg is. Ennyit a két politikai erő válságkezeléséről. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi kormányé sokkal felelősségteljesebb, mint annak idején az önöké volt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)