DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy salátatörvény van előttünk, amiben számos vagy inkább számtalan terület van érintve kisebb-nagyobb súlyú változtatásokkal. Ebből először csak kettőt emelnék ki.

Nem szeretnék beleesni abba a hibába, hogy túl mély szakmai viták révén menjünk végig ezen a törvényen, mert pontosan tudjuk, hogy ennek a törvényjavaslatnak a valódi értelme és a legsúlyosabb kérdése nem szakmai kérdés, hanem kőkeményen politikai. De nézzünk először két olyan pontot, amit szeretnénk világossá tenni, hogy fontos és jó, hogy benne van ‑ talán nem így kellett volna, de az egy másik kérdés. Az egyik a bírák jubileumi jutalmának elrendezése, amit itt is szeretnék csak röviden rögzíteni az érintettek számára is, hogy támogatunk.

A másik a közös szülői felügyeletet érintő szabályozás, ami szerintünk vagy szerintem megért volna egy külön törvényjavaslatot, egy érdemi vitát az érintettek, a szakmai szervezetek megkérdezésével, hiszen ha van az életnek kemény része, ha van a gyerekek számára traumatikus időszak, ami az életük végéig elkísérheti őket, ha van olyan szituáció az emberek életében, és sajnos a magyar emberek életében elég gyakran, ha a válások számát nézzük Magyarországon, aminél bonyolultabb dolog nem sok minden van ‑ és nincs két egyforma eset, nincs két egyforma ember, nincs két egyforma házasságmegszűnési ok, nagyon nehéz rájuk jogi sablont húzni ‑ , ez a mostani javaslat talán bizonyos tekintetben és bizonyos ügyekben segíthet abban, hogy a gyermekek tekintetében jobb megoldás szülessen, de önök is tudják, hogy bizonyos esetekben meg pont ez a szabályozás okozhat nagyon nagy problémát, például a bántalmazó felek tekintetében.

(Dr. Tiba István elfoglalja a jegyzői széket.)

Ezért azt gondolnám, hogy egy normális parlamentnek dolga lenne ezzel az üggyel például külön foglalkozni, és sose felejtsék el, hogy bármilyen jogszabályokat hozunk mi itt, maga az intézményrendszer, a jogalkalmazás, ami egy ilyen szituációban belép az emberek legeslegintimebb magánéletébe, és nem csak a bíróságról beszélek, azon múlik igazából, hogy ezek tisztességes, normális, a gyermek érdekében születendő döntések lesznek, vagy ezek a döntések még nagyobb emberi és családi tragédiák okozói lesznek. Úgyhogy ebben a tekintetben azt mondanánk és azt javasolnánk, hogy igencsak ráférne erre a kérdésre, hogy külön és áttekintően tárgyaljunk róla.

De itt be is fejezem, mert még egyszer mondom, nem szeretnék még csak annyira sem belecsúszni a szakmai úgymond vitába, amibe Gyüre Csaba képviselőtársam belement, egyébként jogosan, persze, de az ügyek nagy része apró változtatások ahhoz képest, ami a lelke ennek a törvényjavaslatnak.

Ez a törvényjavaslat, lássuk be, képviselőtársaim, egy folyamatba illeszkedő egyik állomás. Ez a folyamat nem más, amit, még hogyha önök esetleg nem is, de akkor tájékoztatom önöket, hogy a főnökeik, Orbán Viktor miniszterelnökkel az élen, beáraztak. Kalkulálnak, sőt beárazták azt, hogy jövőre önök ellenzékbe fognak vonulni, és nem most, hanem tavaly év vége óta gyakorlatilag az egyiktől a másik törvényig megyünk abba a játékba, hogy önök hogyan próbálják a politikai hatalmukat és a gazdasági hatalmukat, az állampárti hatalmukat átmenekíteni egy ellenzéki időszakra. Ez a törvényjavaslatnak a lényege, és erről szól.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök Alaptörvényt módosítottak, nem itt, a másik teremben, amikor naponta száz ember halt meg. 30 ezer ember vesztette az életét ‑ és mintha nem is történt volna, nem beszél róla senki ‑ az elmúlt másfél évben a Covid-vírus-járvány rettenetesen felkészült és mindenben kifogástalan, fantasztikus kormányzati intézkedéseinek köszönhetően, háromszor annyian, mint a szomszédos Ausztriában, és önök ezekben a hetekben-hónapokban Alaptörvényt módosítottak. És most hagyjuk, belekerült, hogy az apa fiú, az anya meg lány, nagyon jó, nyilvánvalóan nem ez volt a szabályozás legfontosabb része, hanem belekerült, hogy hogyan fogják hazavinni az állami vagyont magánalapítványokon keresztül.

Meg is tették tavasszal, és ezermilliárdos nagyságrendű állami vagyonokat juttattak kvázi magánkézre; nem is egyszerűen csak magánkézre, hanem természetesen fideszes pártkatonákat az alapítványok élére ültetve, akik aztán mindenhez is értenek; ezermilliárdokat ‑ ez volt a következő lépés ‑ , kastélyokat, parkokat, állami földeket, az állam tulajdonában lévő, stratégiailag fontos, nemzetbiztonságilag is fontos cégek teljes részvénypakettjét, MOL, Richter, több ezer milliárd forint értékben.

Aztán ebbe a sorba illeszkedik az NMHH elnökének lemondatása, hogy gyorsan még kilenc évre, több ciklust átívelően is, a médiahatóságon keresztül, ellenzékbe vonulva is, az önök tervei vagy vágyálmai szerint majd tudják kontrollálni a magyar médiát.

És ilyen ebben a törvényjavaslatban természetesen a legfőbb ügyész kétharmaddal való eltávolításának a szabályozása, vagy éppen az alapvető jogok biztosa és helyettesei tekintetében az a Kozma Ákos, akire jól emlékszem, a 2010-es évek elején talán még a Fidesz egyik szakértőjeként ült a bizottságok ülésein; és az a Kozma Ákos, aki eltűnt, mint Damon Hill. Hát, ne haragudjanak már, tegnap volt a vitája az ő beszámolójának, már nem az előző, az ő időszaka beszámolójának, ma szavaztunk róla, és egyik alkalommal se vette a bátorságot, hogy bejöjjön az Országgyűlésbe, és szembenézzen a képviselőkkel. A helyetteseit küldte el; az a Kozma Ákos, aki, amióta a Pegasus-botrány napvilágra került, közölte, hogy ő elmegy szabadságra, ilyennel most nem ér rá foglalkozni. Azóta meg, hónapok óta semmit nem hallunk arról, hogy egyébként az alapvető jogok biztosa csinálna valamit egyébként az alapvető jogokat vélelmezhetően ért sérelmek kiderítéséért.

És a másik fele ennek a törvényjavaslatnak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, az már tényleg a csimborasszója! Létrehozzák ezt a hatóságot. Berakják alá az összes mutyit, amit önök létrehoztak: a trafikmutyit, a szerencsejáték-koncessziót, amit a fideszes, Orbán-közeli oligarchák úgy váltogatnak egymás között, mint más az alsóneműjét.

Most egy másik, a parlament előtt lévő törvényjavaslatban, amit a belügyminiszter nyújtott be, szépen odapakolgatják a bányafelügyeletet, megszüntetik a bányafelügyelet. Nem biztos, hogy ezt sokan tudják, ez éppen egy másik törvényjavaslat, amiről holnap lesz a vita. És hogy, hogy nem, az Orbán család egyik legfontosabb, milliárdos gazdasági bevételét jelentő bányacég, apukának a bányacége fölött lévő teljes felügyeleti jogkört önök megszüntetik, és a Rogán által létrehozott Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága alá most gyorsan átpakolják.

És ebben a törvényben meg mit csinálnak? Fogják magukat, és azt mondják, hogy ja, mostantól nem a miniszterelnök fogja ám kinevezni ennek a hatóságnak a vezetőjét, hanem az államfő, a köztársasági elnök ‑ mélyen elkötelezett, demokratikus elkötelezettségéből adódóan, ugye? Az az államfő, akit önök jövő tavasszal a kormányváltás, vagy legalábbis a választás előtti időszakban még gyorsan megválasztanak a következő ciklusra is.

Hát, hogyan képzelik, nem látják az emberek, hogy mit művelnek maguk?! Hát, hogyan gondolják, hogy nem látják az emberek, hogy gyakorlatilag hülyének nézik az egész parlamentet meg az egész népet?! Létrehoznak egy hatóságot, aminek Orbán Viktor miniszterelnökként kinevezheti a vezetőjét, majd, ha esetleg jövőre kormányváltás lesz, akkor a következő miniszterelnök meg ugyanezt a döntést nem hozhatja meg? Hát, hogyan képzelik önök ezt, és azt, hogy az emberek ezt nem látják?

Tisztelt Képviselőtársaim! Biztos vagyok benne, hogy nem az első ‑ mert azt látjuk, hogy nem az első ‑ , de nem is az utolsó olyan javaslat van itt a parlament előtt, aminek semmi más tényleges politikai és tartalmi lényege nincs, mint hogy a jövő évi választási bukásukra készülve önök a pénzt meg a hatalmat megpróbálják bebetonozni.

Ehhez tenném hozzá, hogy tegnap Gulyás Gergely itt az azonnali kérdések órájában adott válaszában arra ragadtatta magát, hogy szinte kioktatta az ellenzéki képviselőtársamat, talán jobbikos képviselőtársamat, hogy nem is érti, miről beszélünk, hiszen a legfőbb ügyészt, és ezt az államtitkár is elmondta az expozéjában, kétharmaddal nevezik ki, tehát a leváltásához is kétharmados többség kell. Ez egy elég dadaista érv, tisztelt képviselőtársaim. Árulják el, akkor most miért tárgyaljuk ezt a törvényjavaslatot, ha ez ilyen tök egyértelmű?!

(13.40)

Ha ezzel a szabályozással eddig semmi gond nem volt, akkor most minek hozták ide, hogy mégiscsak csak és kizárólag kétharmaddal lehet majd leváltani őt is meg a volt Fidesz-szakértő biztos urat is?

Nézzék, én most nem akarok nagy szavakat mondani, az emberek majd jövő tavasszal eldöntik, hogy mi lesz, de azt gondolom, hogy ezekkel a törvényjavaslatokkal pont maguk emelik a tétet, és pont maguk nyitogatják azt a bizonyos bicskát az emberek zsebében, és azt nagyon remélem, hogy az emberek pontosan látni fogják, hogy ha kell, és úgy tűnik lassan, hogy kell, akkor valóban kétharmados felhatalmazást kell adni jövő tavasszal a következő, nem fideszes kormánynak, hogy ezeket a gazemberségeket helyre lehessen hozni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokból.)