ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Sokadszor hallgatjuk meg itt önt. Ön egy frakcióvezető, egy parlamenti párt frakcióvezetője (Jakab Péter: És még tisztességes is vagyok!), ami egy komoly dolog, ezért egy ideig mi is komolyan vettük önt. De ma is hallhattuk mindannyian, hogy ön már egy másik műfajban utazik, ön valójában egy komédiás, aki hétről hétre a szemünk előtt csinál bohócot magából. (Jakab Péter: Egy év múlva nem fogsz nevetni! ‑ Az elnök csenget.) Ezek a bohócmutatványok egy kicsit sokba kerülnek a választópolgároknak, havi 6 millió forintba (Derültség a Jobbik soraiban.), ennyit költenek a választópolgárok minden hónapban az ön mutatványaira, fizetés, autó és sofőr. (Jakab Péter: Semmi luxusrepülőt nem használok, esküszöm!)

Azt is tudja mindenki, hogy az önök térfelén Gyurcsány Ferenc a főnök (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Ajjajjaj! ‑ Dr. Brenner Koloman: Bohóc, ülj le!), és önt is ő alkalmazza. (Közbeszólások. ‑ Az elnök csenget.) Azt is tudjuk, hogy nem az eszéért alkalmazza (Derültség a kormánypártok soraiban.), hanem azért, hogy egy csörgősipkát húzhasson a fejére, ön pedig szorgalmasan rázza (Jakab Péter: Rád meg rabruhát fogunk húzni!), rázza és rázza. Én tudom, hogy az ön főnöke elégedett önnel (Egy hang a Jobbik soraiból: Jaj!), de mi nem vagyunk azok. Hatmillióért szellemesebb mutatványokat várunk, kérjük, szedje össze magát. (Derültség és taps a kormánypártok soraiban.)