NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Mielőtt rátérek a törvényjavaslatra, engedje meg, hogy a miniszter úron keresztül köszönjem meg a magyar katonák helytállását a járványhelyzet során is, hiszen számtalan alkalommal találkozhattunk a katonákkal egy nem szokványos és nem mindennapi feladatkörben, akár az oltópontokon, akár a különböző logisztikai feladatok kapcsán, a határvédelemben, amikor segítségül voltak a rendőrségi járőrözés kapcsán is. Úgyhogy miniszter úron keresztül is szeretnénk a Magyar Honvédségnek megköszönni ezt a helytállását, és kérni, hogy mind a figyelmük akár a déli határon, akár a járványhelyzet kapcsán ne lankadjon, hanem továbbra is a magyar emberek biztonságát és egészségét védjék. Köszönjük innen is nekik.
A mostani, előttünk fekvő törvényjavaslat egy közel kétéves, a nemzetközi minták értékelését is magában foglaló előkészítő munka eredménye. Még a törvényjavaslat benyújtása előtt Magyarország honvédelmi minisztere a kormány képviseletében hétpárti egyeztetésre hívta a parlamenti frakciók vezetőit, hogy az ország biztonsága és jövője szempontjából fontos törvényjavaslat kapcsán fejtsék ki álláspontjukat, mondják el kritikájukat, vitassák meg az esetleges nézetkülönbségüket.
Ezen az egyeztetésen csak a Fidesz- és a KDNP-frakciók képviseltették magukat, a baloldalnak egész egyszerűen nem volt véleménye, vagy nem tartották fontosnak, hogy elmenjenek a Magyarország és a magyar emberek biztonságát érintő rendkívül fontos kérdésekben, ez nem fontos téma önöknek. Nem vett részt az egyeztetésen sem a Jobbik, sem az MSZP, sem a DK, sem az LMP, sem a Párbeszéd.
Tudjuk, hogy a baloldal mit művelt a honvédséggel 2010 előtt (Dr. Vadai Ágnes közbeszól), és többek között ezért is volt… Majd elmondom, képviselő asszony. Többek között ezért is volt fontos, hogy nemet mondjunk a baloldali honvédelmi politikára 2010-ben, és azóta is folyamatosan bővítsük, fejlesszük a honvédséget és az erre szánt költségvetési forrásokat is.
Ha a múlt héten volt a 2022-es költségvetés általános vitája, akkor ott el tudjuk mondani vagy ott is elmondtuk, hogy a honvédelmi és közbiztonsági célokra 2022-ben is minden szükséges forrás rendelkezésre fog állni, sőt egyébként egy év alatt a honvédelemre fordítható források összege 23 százalékkal nőni fog, több mint 912 milliárd forintra fog emelkedni. Ez azt is jelenti, hogy a honvédelmi kiadások 2010 óta a négyszeresére emelkedtek. Kinek mi a fontos, a prioritások látszódnak a költségvetésből. A rendvédelmi kiadások elérik a 991 milliárd forintot, ami 2010-hez képest mintegy 542 milliárd forintos, két és félszeres növekedést jelent.
A 2022-es költségvetés lehetőséget ad majd a „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében folyamatban lévő fejlesztések folytatására, a haditechnikai eszközök modernizálására, valamint a személyi állomány felszerelésének, elhelyezési körülményeinek javítására. Ez volt az a költségvetés, amiről azt nyilatkozta Dobrev Klára, hogy le akarja darálni.
A törvény 2023. évi hatálybalépése biztosíték, hogy a kormányokon átívelő, hosszú távú védelmi és biztonsági perspektívát megvalósító legyen ez a feladat. A célja, hogy a XXI. század új típusú biztonsági kihívásaira és a gyorsan változó nemzetközi környezetre életképes, életszerű, rugalmas és gyorsan reagálni tudó keretszabályozás szülessen, amely rugalmasan, átlátható módon képes biztosítani a védelmi és biztonsági rendszer működését békében és a különleges jogrend időszakában egyaránt.
A XXI. század új típusú biztonsági kihívásaira nem adható megfelelő válasz a XX. század biztonsági helyzetére építő jogszabályi környezet felülvizsgálata, felfrissítése nélkül. Az új szabályrendszer egyidejűleg biztosítja az állami szervek felkészülésének és felkészítésének kereteit, valamint a lehető legrugalmasabb módon a garanciális kereteket nem sértve meghatározza azon intézkedéskatalógust, amelyet az erre jogosult szervek különleges jogrend idején a védekezés érdekében felhívhatnak.
A biztonsági környezet változása egyrészről szükségessé teszi a korábban meghozott döntések tapasztalatának értékelését és nemzetközi mintákkal való összevetését, másrészről szükségessé teszi a válságkezelési, a különleges jogrend, illetve a védelmi és biztonsági szabályozás szisztematikus felülvizsgálatát és korszerűsítését, melyet az Alaptörvény tavalyi módosítása alapoz meg. A mostani törvényjavaslat tehát a már tavaly a parlament által megszavazott alaptörvény-módosítás végrehajtása, méghozzá túlnyomórészt már külön-külön szabályozott létező intézményekkel, melyeket most egy helyen hangolhat össze az Országgyűlés.
A törvényjavaslat alapvetően most is ismert intézményeket szabályoz, ahol ezt a feladat jellege indokolja, a néhol szükségtelenül párhuzamos ágazati szabályozás helyett egyes intézményeket egy helyen jelenít meg. A törvényjavaslat véleményünk szerint erősíti Magyarország és a magyar emberek biztonságát, ezért a KDNP-frakció támogatni fogja azt. Köszönöm szépen. (Dr. Simon Miklós tapsol.)