DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Alelnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az előttünk fekvő T/16206. számon benyújtott, a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló törvényjavaslat célja, hogy a cégnyilvántartás és a civil szervezetekre, illetve az egyéb jogi személyekre vonatkozó nyilvántartás összeolvadjon, és ahogy államtitkár úr is felvezette, egységes nyilvántartás jöjjön létre, ugyanis jelenleg a nem természetes személyek alapadatainak hazánkban nincsen egyetlen olyan központi nyilvántartása sem, amelyből például egy kereskedelmi ügyletben érintett partnerről a gazdasági szereplőknek egységes formában, egyszerűen informálódni lehetne.
Az új szabályozás célja: létrehozza a jelenleg egymástól elszigetelten működő jogi személyeket érintő nyilvántartások egységes platformját, optimalizálja a fenntartási és működési költségeket, hatékonyabbá teszi a nyilvántartások közötti adatáramlást, lehetőséget teremt a korszerű informatikai megoldásokra és arra is, hogy megszüntesse az egyes nyilvántartások között fennálló átfedéseket és adott esetben ellentmondásokat, racionalizálja az egyes eljárásokat, illetve a szolgáltató rendszereket, továbbá biztosítja az állami adatvagyonra épülő központi adatvagyon biztonságos működését.
Tisztelt Képviselőtársaim! A hatályos polgári törvénykönyvünk a klasszikus értelemben vett polgári jogi jogviszonyok mellett a magánjogi jogi személyekre vonatkozó általános szabályokat és a társasági jogra irányadó normákat is tartalmazza. Az 1959. évi IV. törvénnyel szemben tehát a jogalkotói munka eredményeként megszületett hatályos kódexünk alaposan kimunkálta a jogi személyek általános szabályait, illetve magába olvasztotta a polgári jogi jogviszonyokban megjelenő, kiemelt jelentőséggel bíró jogiszemély-típusokra vonatkozó speciális szabályokat is. Mindez azt jelenti, hogy a Ptk. a gazdasági társaságok és szövetkezetek mellett az egyesületeket és az alapítványokat is szabályozza. Mint tudjuk, korábban külön törvények szabályozták ezeket.
A Ptk. szabályozási alapját az egységes magánjogi szemlélet adja, ami azt jelenti, hogy a legfontosabb garanciális szabályok ‑ például a jogi személy alapítása, megszűnése ‑ szempontjából nem differenciál az egyes jogiszemély-típusok között. Ebből a szemléletből pedig logikusan következik, hogy az egységesség a nyilvántartás vonatkozásában is meg kell hogy valósuljon.
Jelenleg a jogi személyeket átfedő nyilvántartások között a legtöbb esetben nincs átjárhatóság, valamint az átláthatóság sem érvényesül teljeskörűen, mivel az adatokat egymástól eltérő formában és eltérő struktúrában tárolják, az adatszolgáltatás pedig egymástól különböző platformokon keresztül történik.
(13.50)
Éppen emiatt a jogi személyek nyilvántartásai hatékonyan nem kapcsolhatók össze, ami viszont korlátozza a gazdasági versenyképességet.
Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi problémák és a javaslatban foglalt koncepciók felvázolását követően engedjék meg, hogy néhány példával szemléltessem az egységes nyilvántartás főbb előnyeit, amelyek a következők. Egységes eljárási szabályok; gyors eljárás a kötött ügyintézési határidőknek és az automaták útján történő bejegyzésnek köszönhető. Az automatáról államtitkár úr részletesen szólt, elmondta, hogy akár egy órán belül is megtörténhet a bejegyzés. Egységes jogalkalmazási gyakorlat megteremtése, az állami adatvagyonnal történő hatékonyabb gazdálkodás, az ügyfelek számára adminisztratívteher-csökkenés, valamint az állami nyilvántartások összekapcsolásával a nyilvántartásban szereplő adatok fokozottabb helytállóságának biztosítása.
Államtitkár úr részletesen beszélt a jogorvoslatról, a garanciális szabályokról, azonban fontos utalni arra is, hogy magánjogi személyek bejegyzését, törlését a jegyzék vezetését, továbbá törvényességi felügyeletét a törvényszék látja el.
Ám ezen túlmenően olyan jogi személyek adatát is feltüntette a jogi személyek nyilvántartása, amelyek esetében a bejegyzési eljárást a bíróság helyett más anyagi jogi jogszabályban kijelölt szervezet, például a Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartása látja el, a bejegyzés eredményét azonban és a bejegyzendő adatokat ekkor sem kell külön nyilvántartásban vezetni, hiszen mindezek az egységes nyilvántartásban kerülnek majd feltüntetésre.
Indokolttá vált a cégtörvény módosítása is, tekintettel arra, hogy annak normaszövege ‑ nyilván a keletkezéskori időre is figyelemmel ‑ elsősorban a papíralapú ügyintézés gondolkodásmódját tükrözi. Ugyanis azt általánosnak, míg az elektronikus ügyintézést csupán kivételes eljárásnak minősíti.
Az elmúlt évek módosításai nem igazán tették koherenssé így a törvényszöveget. Az előttünk fekvő törvényjavaslat olyan jelentős szemléletváltást kíván bevezetni, amelyet a bíróság által lefolytatandó nemperes eljárások szabályozását érintően mind eljárásjogi, mind pedig informatikai értelemben a hatályos törvény keretei közé már semmiképpen sem lehet beilleszteni.
Ehelyett megjegyzendő, hogy a jogalkalmazói kívánalomnak eleget téve a civilnyilvántartásban szereplő szervezetek nyilvántartásba vétele, változásbejegyzése cégjogi megoldásokból táplálkozik. Az egységes nyilvántartási eljárás kialakítása megfelelő továbblépést fog biztosítani ahhoz, hogy a civil szervezetek nyilvántartási eljárása a cégekhez hasonlóan gördülékenyen mehessen végbe.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat új eljárásként vezeti be a nyilvántartásba-vételi és a változásbejegyzési eljárás során az automatikus döntéshozatalt. Ennek köszönhetően az ügyviteli jellegű cselekmények nagyfokú automatizálásán túl lehetővé válik az is, hogy az eddig nem elektronikus nemperes eljárások elektronikus eljárásokká váljanak. Hangsúlyozandó, hogy a nyilvántartott jogalanyok tekintetében rögzítésre kerülnek a törvényi definíciók, mint például az, hogy a jogi személy a jogi személyek nyilvántartásában szereplő jogi személy vagy nem jogi személy jogalany; míg a szervezet, cég, valamint a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet.
A törvénytervezet egyik kiemelkedő újítása az, hogy a cégekkel, valamint a civil és egyéb, cégeknek nem minősülő szervezetekkel kapcsolatos polgári nemperes eljárásokat összefoglalóan nyilvántartási eljárásnak, míg a bejegyzési nyilvántartásba-vételi és változásbejegyzési, továbbá átalakulás-, egyesülés- és szétválásbejegyzés iránti eljárásokat pedig egységesen bejegyzési eljárásnak nevezi a javaslat.
Szükségesnek tartok még szót ejteni a törvényességi felügyeleti eljárásról is, melynek célja, hogy a nyilvántartás közhiteles, a valóságnak megfelelő és naprakész legyen. A benyújtott javaslat által azonban új, különleges törvényességi felügyeleti eljárások kerülnek bevezetésre, mint például az e-ügyintézési törvény szerinti hivatalos elérhetőség hiánya miatt indított vagy éppen az említett számviteli törvény szerinti beszámolók közzétételének elmulasztása esetén indított törvényességi felügyeleti eljárás.
Tisztelt Képviselőtársak! Az Európai Unió számos tagállama, például Ausztria, Belgium, Lengyelország alkalmazza az egységes jogi személyek nyilvántartását, amely az információs korba átlépve kielégíti a világszerte felgyorsult társadalmi-gazdasági folyamatokra reagáló kormányzati döntések felgyorsításának az igényét is.
Magyarországon a nyilvántartások egységesítése több fázisban valósul meg. A fejlesztés első, 2022-23. évi fázisában a jogi személyek egységes nyilvántartásának létrehozása mellett a költségvetési szervek, valamint az ügyvédi irodák nyilvántartását integrálja. A második és a harmadik fázisban, 2023-2024-ben pedig további állami nyilvántartások ‑ például egyéni vállalkozók nyilvántartása, egyházak nyilvántartása, társasházak nyilvántartása ‑ kerülnek majd integrálásra; ezzel válik teljes körűvé a jelenlegi kerettörvénynek a végrehajtása. Nyilvánvaló, hogy szükséges ennek a részletszabályainak majd végrehajtási rendeletekben történő létrehozatala. Summázva az elmondottakat tehát kijelenthető, hogy a tervezetnek köszönhetően egységes, állami kézben lévő és biztonságos informatikai környezet kerül kialakításra.
Az új nyilvántartás szabályai értelemszerűen törvényi szinten kerülnek bevezetésre. Az adatok összekapcsolásának hatékonysága növekszik, az eljárások gyorsabbakká, korszerűbbekké és egyszerűbbekké válnak, a korszerű technológiák alkalmazása révén az emberi beavatkozásokból fakadó hibák könnyebben kiküszöbölhetők lesznek, az egységes adatbázis-struktúra és eljárások kerülnek kiépítésre egy adatgazda, valamint az egységes rendszer kezelői szervezetei adatkezelési kompetenciáinak jogszabályi háttere is lefektetésre kerül.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Ház asztalán fekvő jelentős törvényjavaslat az e-közigazgatás fejlesztésével óriási lépést jelent a digitális társadalom kiépítése felé vezető úton, éppen ezért a Fidesz képviselőcsoportja támogatni fogja azt. Kérem, hogy önök is támogassák.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)