GION GÁBOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A 2008-as pénzügyi válságra adott válaszként az Európai Unió megerősítette a pénzügyi szektor stabilitását a banki felügyelet szigorítása és a szanálási szabályozás elfogadása révén, ugyanakkor az euróövezet stabilitásának érdekében további lépésként létrehozásra került a bankunió, amelynek keretében az euróövezeti tagállamok részvételével létrejött az egységes felügyeleti rendszer és az egységes szanálási rendszer.
Az utóbbi kapcsán az egységes szanálási hatóság mellett az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról is döntött az Európai Unió, az Egységes Szanálási Alap feltöltésével és működésével kapcsolatosan pedig kormányközi megállapodást írt alá az Európai Unió 26 tagállama, köztük Magyarország is 2014 májusában. Ez alapján egy nyolcéves átmeneti időszak alatt az euróövezeti nemzeti alapok fokozatosan növelve teljesítik a hozzájárulásukat az Egységes Szanálási Alapba, amely a periódus végén, 2022-ben válik teljes értékű közösségi szintű eszközzé.
Az euróövezetre kötelező megállapodás kitárgyalásában és aláírásában részt vettek az euróövezeten kívüli tagállamok is, figyelemmel a teljes európai pénzügyi piacra és egy esetleges későbbi tagságra is. Magyarország tehát azért írta alá a megállapodást, hogy még mint kívülálló is minden információ birtokában legyen, valamint hogy az érdekeit képviselni tudja a későbbi tagsági feltételek viszonylatában is.
Tisztelt Országgyűlés! Az uniós pénzügyi stabilitás és a bankrendszerbe vetett bizalom szempontjából fontos, hogy az Egységes Szanálási Alap esetleges kiürülése esetén végső soron rendelkezésre álljon egy közös bankuniós védőháló. Ezt teremti meg a megállapodás módosítása, amely lehetővé teszi, hogy az európai stabilitási mechanizmus révén az euróövezeti tagállamok közösen hitelt nyújthassanak a jövőben az alapnak. A 2014. évi megállapodás megteremtette a jogi feltételeket ahhoz, hogy az egyes bankuniós tagállamok bankjainak befizetéseiből létrejövő Egységes Szanálási Alapból európai szinten akár a saját, akár egy másik ország bankjainak rendezett rendbetételét vagy felszámolását finanszírozzák. A megállapodás mostani módosítása pedig kezeli azt a helyzetet, ha az alap forrásai nem lennének egy banki válsághelyzetben elégségesek, ami ezáltal tovább erősíti az európai bankrendszerbe vetett bizalmat. Ez a jelenlegi járványügyi helyzetben is kiemelt jelentőségű.
Tisztelt Ház! Szeretném ismételten tisztázni és hangsúlyozni, hogy a megállapodás, amely a kormány döntése alapján aláírásra került, Magyarországra nem keletkeztet kötelezettséget, hiszen az euróövezetnek, illetve a bankuniónak nem vagyunk tagja, Magyarországon továbbra is a nemzeti hatóság jár majd el a magyar szabályozás alapján. Ugyanakkor a megállapodáshoz való csatlakozásunk lehetővé teszi továbbra is a bankuniós lépések nyomon követését. Ez a megfelelő és egyenlő feltételek kialakítása a magyar érdekek további védelme érdekében is elengedhetetlen. A védőháló létrejötte növeli az európai bankrendszer egészének és egyes intézményeinek stabilitását, biztonságát.
Tekintettel arra, hogy hazánkban több olyan jelentős leánybank is a hazai bankrendszer lényeges, időnként rendszerszintű szereplője, amelynek anyaintézménye az euróövezetben található, a védőháló közvetve a magyar bankrendszer egészének a stabilitásához is érdemben hozzájárul. A bankunióhoz kapcsolódó Egységes Szanálási Alap teljes feltöltése tehát jövőre várható, 2022. január 1-jével pedig a kapcsolódó védőháló is megkezdheti a működését, amennyiben a ratifikáció a tervezett menetrend szerint halad.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján kérem, hogy a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(22.00)