NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Törvényjavaslatunk célja Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság kormánya között a katonai repülés területén folytatott együttműködésről szóló megállapodás kötelező hatályának elismerése. A NATO integrált légvédelmi és rakétavédelmi rendszerében a NATO légterének szuverenitását, a folyamatos reagálóképességet, a NATO légterét megsértő, ellenséges tevékenységet folytató vagy repülési szabályt sértő repülő eszközök elleni tevékenységet a légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó nemzetek légvédelmi eszközeinek összessége adja. Ennek az integrált légvédelmi és rakétavédelmi rendszernek az alapvető szabályait az Észak-atlanti Tanács jóváhagyásával, azaz az összes NATO-tagállam egyetértésével, konszenzussal fogadjuk el. Ezek a szabályok részletesen meghatározzák a légtérsértővel szembeni lehetséges lépéseket, a kijelölt NATO-parancsnokok jogkörét, és ezen dokumentumokban kell jelezni azt is, ha a nemzeteknek esetleges fenntartásaik vannak.
A légtérrendészetben együttműködő két tagállam között ugyanakkor szükség van közjogi szintű jogi kapcsolatra, amely az engedélyezési kérdéskört és a védelmi tevékenység részleteit szabályozza. A NATO maga nem rendelheti el, hogy egy ország megnyissa a légterét a másik ország légtérrendészetet ellátó légi járművei előtt, ezért a NATO elvárása, hogy a szomszédos országok ezt a kérdést kétoldalú megállapodásokban rendezzék.
Az integrált rendszerben alkalmazott, illetve a légtérrendészetre vonatkozó szövetségi direktívák szellemiségére, célkitűzéseire és előírásaira tekintettel hazánk több szomszédos országgal már megállapodott, vagy tárgyalásokat kezdeményezett a légtérrendészeti együttműködésről.
Romániával kétoldalú légtérrendészeti megállapodás született, amely 2008-ban lépett hatályba. Szlovéniával a két ország között 1996-tól érvényben lévő, a repülő és légvédelmi szakterületeken történő katonai együttműködésről szóló megállapodás 2014. január 17-én aláírt módosítása révén mint NATO szövetségesek, 2014-től egy olasz rotációval látjuk el szomszédunk légtérvédelmét. Horvátországgal 2019. április 8-án írtuk alá a kétoldalú megállapodást, amelyet Magyarországon a 2019. évi LII. törvény hirdetett ki.
Szlovákiával több évig tartó tárgyalások után tavaly év végén, november 30-án kötöttük meg a most kihirdetendő, illetve az Országgyűlés elfogadására ajánlott megállapodást. Ez utóbbi megállapodás legfontosabb rendelkezései a következők: a preambuluma fő célként a légi közlekedés biztonságát rögzíti. A megállapodás elősegíti az együttműködő légvédelmi készenléti erők hatékonyságát, meghatározza a légtérrendészet végrehajtásának szabályait, valamint előírja a személyi állomány képzésben való együttműködését.
Engedjék meg, hogy néhány dolgot részleteiben még megemlítsek. A légtérrendészetben részt vevő légi járműveknek nem kell diplomáciai engedélyt és repülési tervet benyújtaniuk. A fegyveres erő használata csak az integrált légvédelmi és rakétavédelmi rendszer szabályai szerint történhet. Az esetleges károk rendezését a felek között egyébként is hatályban lévő NATO SOFA megállapodáshoz utalja. A megállapodás hatálybalépésének napján hatályát veszíti a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság kormánya között a repülő és légvédelmi szakterületeken történő katonai együttműködésről szóló, Pozsonyban, 1998. február 4-én aláírt megállapodás megerősítéséről és kihirdetéséről szóló 1998. évi LXXVI. törvény.
Tisztelt Képviselőtársak! A magyar-szlovák légvédelmi megállapodás azon alapszik, hogy a két ország kormánya aláírta a katasztrófák esetén történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló egyezményt. Másodsorban a két ország NATO-ba belépése óta mindkét fél részt vesz a NATO egyik legfontosabb missziójában, a légtér szuverenitását biztosító, úgynevezett integrált lég- és rakétavédelmi rendszerben, amely a légtérrendészeti feladatokban csúcsosodik ki.
Mindkét ország a NATO északi és déli régió légvédelmi rendszerének a határán fekszik, ezért kiemelten fontos a két ország légvédelmi rendszerei közötti kooperáció és az úgynevezett interoperabilitás; ez az informatikai rendszerek összehangolását és együttműködését jelenti. Ezt csak úgy lehet megteremteni, hogy a NATO alkotta szabályok és légvédelmi eljárások mellett a két ország keretmegállapodásokban is rögzíti az együttműködés jogi és társadalmi, illetve katonai alapjait.
Nagyon fontos ebben a tekintetben az, hogy rögzítsük azt is, hogy a felfegyverzett légtérrendészeti feladatokat ellátó repülőgépek hogyan és milyen módon léphetnek be egymás területére, az adott kialakult, kritikus helyzetek esetén milyen szabályokat kell betartaniuk a légterek használatakor.
(21.20)
Fontos továbbá az is, hogy mi az együttműködés módja a két ország légierői között gyakorlatok, kiképzőrepülések esetén. Régóta vár tisztázásra az is, hogy a kölcsönös légi szállítási feladatok hogyan bonyolódjanak, milyen eljárási szabályokat kövessünk, illetve miként legyen és milyen módon az ellentételezés. A megkötött szerződés másik lényeges eleme, hogy tisztázza a kölcsönösség alapját a kutató-mentő szolgálatok együttműködésében, illetve egymás kiegészítésében. Mivel ezen a területen minden egyes ország a saját maga speciális körülményeit veszi figyelembe és használja a repülőeszközeit, fontos leszögezni azokat az alapokat, amelyek arról szólnak, hogy miként történjen egymás tájékoztatása, a szabad kapacitások igénybevétele, kihasználása, egymás rendszerének riasztása, a repülési tervek gyors engedélyeztetése. Lényeges eleme a szerződésnek az is, hogy lehetőséget biztosít a két ország repülőgép-baleseteinek kivizsgálása során a saját eszközök vonatkozásában a kivizsgálásban való részvételre, annak ellenére, hogy mindkét ország más szervezetet és gyakran más módszert használ. Nagyon fontos az is, hogy az együttműködés során kicserélhetjük tapasztalatainkat, amelyeket megismerve és beépítve a saját üzemeltetési eljárásrendünkbe, csökkenthetjük a repülésbiztonság kockázatát.
A szerződés egyik nagyon fontos eleme az úgynevezett kölcsönös információcsere. A megjelölt területeken folyó tájékoztatások és értesítések szabályozott mederbe terelik az együttműködés csatornáit, az egyes funkcionális szervezeti elemek között.
A légi szállítások az elmúlt időszak kissé vitatott területei voltak. Különösen részünkről került jobban középpontba, mivel a Magyar Honvédség csak minimális légi szállítási kapacitásokkal rendelkezett, ezért nagymértékben támaszkodott, különösen a missziók váltásainál a szlovák légierő szabad kapacitásaira. A két miniszter által aláírt megállapodás megadja a kereteit annak, hogyan rendelkezzen mindkét fél információval egymás lehetőségeiről. A jelenlegi fejlesztések a két ország kapacitásai viszonylatában szétnyitják az ollót az eshetőségek és az alternatívák között. Magyarország ebben előnyre tett szert. Viszont a szlovák fél által nagy súllyal kezelt elszámolási rendszer irányelvei visszakerültek a megállapodásba; ez egy win-win helyzet, ami itt kialakult a megállapodásban. Hangsúlyozni kell, hogy a két miniszter által aláírt együttműködési megállapodás kereteket biztosít ahhoz, hogy ezeken belül a két ország légiereje megkösse a részletekbe menő technikai egyezményt vagy egyezményeket.
A NATO képességfejlesztésének és védelmi tervezésének alapfeltétele a szövetségesek védelmi tervezésének összhangja, ezért hazánk esetében prioritás a nemzeti védelmi tervezés során a képességalapú tervezés fenntartása, működtetése és a NATO-val való összhangban történő fejlesztése. A két ország NATO-vállalásai közel azonosak egymáshoz. Mindkét ország részt vesz a légtér felderítésében, amely a rendelkezésre álló saját radarokkal történik. Mindkét fél ezt önállóan hajtja végre, de a radarok által létrehozott, azonosított léghelyzetképet a két ország a NATO rendszerében kicseréli. Együttműködés valósul meg napi szinten a légi vezetési és irányítási rendszerek vezetési pontjai között is. Ez lehetőséget ad a problémás repülési esetek és a polgári forgalomban előforduló problémák tisztázására.
Ugyanúgy egy repülőgéppár látja el mindkét ország területe felett a légtér szuverenitásának biztosítását. A NATO válaszlépési tervében Magyarország és Szlovákia egy tervcsoportba tartozik, egymás komplementereként. A terv lefedi a két ország képességeiből adódó követelményeket is.
Tisztelt Képviselőtársak! Magyarország kiemelten kezeli a közép-európai katonai együttműködést, amelynek elsődlegesen a V4 ad keretet. Ennek egyik fő célkitűzése a védelmi tervezés és a képességfejlesztés összehangolása, mely a 2020-ban felülvizsgált, a V4-ek védelmi együttműködésének prioritásai között szerepel. Ezzel összhangban a V4 védelmi együttműködésének továbbra is fontos eleme kell hogy legyen a NATO és EU számára rendelkezésre bocsátott képességek, valamint a NATO és EU képességfejlesztési kezdeményezések terén folyó tevékenységeinek összehangolása, az úgynevezett közös projektjeink indítása és végrehajtása. Az országok légierői esetében kötelékben összehangolják tevékenységeiket, részt vesznek egymás gyakorlataiban, és megvalósítják az aktuális elnökségek által kitűzött célokat.
Tisztelt Hölgyek és Urak! Képviselőtársaim! A baloldalnak a Magyar Honvédséget érintő ámokfutása, a hadsereg létszámának megfelezése, a laktanyák, katonai kollégiumok bezárása, a haditechnika elkótyavetyélése, a harci morál lezüllesztése, a katonai képességek, köztük a légvédelmi képesség és a magyar hadiipar felszámolása után végre eljött az idő, amikor Orbán Viktor kormánya nemcsak erkölcsileg, hanem sok-sok milliárdos költségvetéssel, tettekben is kiemelten támogatja a honvédség újraépítését és fejlesztését. Szinte nincs olyan hét, amikor valósággá ne válna harckocsik, szállítójárművek, repülőgépek, helikopterek, kézifegyverek, tüzéreszközök beszerzéséről vagy gyártásáról szóló hír.
A Zrínyi honvédelmi és haderőfejlesztési program megvalósítása a magyar emberek szeme előtt, az Országgyűlés engedélyei és ellenőrzése mellett a nyilvánosság, a transzparencia keretei között zajlik. A szárazföldi erők fejlesztésével párhuzamosan megindult a légierő, benne a légvédelem korszerűsítése is. A pandémiás helyzet által generált szállítási és reagálási hiányok pedig rávilágítottak, mennyire fontos az önálló nemzeti képességek megteremtése. Amely ország rendelkezik ezekkel ‑ legyen szó akár szárazföldi vagy légi kapacitásokról ‑, biztos lehet benne, hogy világjárvány idején és egyéb veszélyes helyzetekben is végre tudja hajtani a rábízott feladatokat.
A honvédelmi és haderőfejlesztési program nem kisebb célt tűzött ki a Magyar Honvédség elé, mint hogy minden körülmények között tudja garantálni Magyarország védelmét, szuverenitását és a magyar emberek békéjét, biztonságát.
Tisztelt Képviselőtársak! Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság kormánya között a katonai repülés területén folytatott együttműködésről szóló megállapodás is fontos mérföldkő az eddig elért eredmények útján. Kérem, hogy támogassák ezt a megállapodást. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)