DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat célja a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény, vagyis a szankciótörvény 2021. január 1-jei hatálybalépésével összefüggő ágazati törvények módosítása. Tekintettel arra, hogy a szankciótörvény elfogadása óta már eltelt három év, emlékeztetőül röviden összefoglalom a törvény főbb jellemzőit, vívmányait, amelyek jelen törvényjavaslathoz elválaszthatatlanul kapcsolódnak.
A törvény hatálya az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, az Ákr. hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárás során megállapított jogszabálysértések, úgynevezett közigazgatási szabályszegések esetén a közigazgatási hatósági ügyben érdemi döntéssel kiszabható jogkövetkezményekre, vagyis a közigazgatási szankciókra terjed ki. A közigazgatási szankciók szabályozásában korábban nem voltak egységes elvek és módszerek, holott az egységes szabályozás közvetlen összefüggésben áll a jogérvényesítés hatékonyságával. A szankciótörvénynek mint kerettörvénynek az elfogadása a törvényesség, hatékonyság, az átláthatóság és az önkéntes jogkövetés szempontjából is előrelépést jelentett, a közigazgatási anyagi jogi szankciókra vonatkozó kerettörvényi szabályozás pedig a jogalkotás több évtizedes adósságát pótolta.
A 2016 januárjától fokozatosan megvalósuló állami bürokráciacsökkentés jegyében az egységes közigazgatási szankciórendszer létrehozásának, a szankciótörvény megalkotásának kifejezett célja volt, hogy a közigazgatási hatósági eljárás során megvalósuljon a közigazgatási hatóságok által kiszabható hátrányos jogkövetkezmények általános szabályainak egységes, átlátható és következetes szabályozása oly módon, hogy az állampolgárok és a vállalkozások önkéntes jogkövető magatartásra való hajlandóságát fokozza.
A szemléletváltás, így a szankciótörvény megalkotása során a jogalkotó abból indult ki, hogy az állampolgárok és a vállalkozások ismerik és ezzel egyidejűleg tiszteletben is tartják a jogszabályokat. A jogalkotó feladata ezzel összefüggésben pedig abban áll, hogy tudatosítsa az állampolgáraiban, hogy az állam hatóságainak működése nem a polgárok és a vállalkozások életének, működésének ellehetetlenítésére irányul, hanem éppen ellenkezőleg, segítenie és támogatnia kell fejlődésüket és boldogulásukat.
A szankciótörvény tehát egy olyan ügyfélbarát szemléletmódot képvisel, amelynek lényegi eleme a fokozatosság. Ennek megfelelően közigazgatási szabályszegés egy éven belüli első alkalommal történő elkövetésekor a hatóság olyan esetben, amikor bírságot kellene kiszabnia, főszabály szerint figyelmeztetést alkalmaz az ügyféllel szemben, rosszallásának kifejezésre juttatása, a jogsértést elkövető jogkövető magatartásra való felhívása érdekében. A figyelmeztetés elsődleges célja a prevenció, közvetlen joghátrányt az ügyfél oldalán ez nem keletkeztet. Bírságot a hatóság csak egy következő szabályszegés következtében szabhat ki.
A fokozatos szankcionálás további pillére, hogy a közigazgatási bírságot mérsékelt összegben szabják ki, amennyiben az ügyféllel szemben e szankciót három éven belül még nem alkalmazták.
A szankciótörvény egységes és általános rendelkezéseket tartalmaz továbbá a közigazgatási bírságokra, a tevékenység végzésétől történő eltiltás, valamint az elkobzás közigazgatási szankciókra, illetve a közigazgatási szabályszegések elévülésének szabályaira.
Ahhoz, hogy a fokozatosság elve érvényre juthasson, létre kellett hozni egy olyan nyilvántartást, amely a szankciótörvény hatálybalépésétől kezdődően tartalmazza majd a közigazgatási szabályszegések elkövetőit és a hatóságok velük szemben alkalmazott közigazgatási szankcióit. A nyilvántartás három évig tárolja majd az ügyfél adatait, összhangban a szankciótörvény elévülésre, illetőleg a bírságok összegének mérséklésére vonatkozó rendelkezéseivel.
Mivel a közigazgatás rendkívül szerteágazó, a közigazgatási szankciót alkalmazó hatóságok és az érintett jogterületek köre széles, a szankciók kiszabását eredményező hatósági eljárások pedig igen differenciált képet mutatnak, a szankciótörvény megalkotása során a jogalkotó több ponton lehetővé tette, hogy az ágazati törvény eltérhessen az általános szabályoktól.
A kodifikáció során továbbra is fontos szempont volt, hogy a szankciótörvénnyel, illetve az Ákr.-rel párhuzamos ágazati rendelkezések ne maradjanak hatályban.
Tisztelt Ház! Az ismertetett szabályozás céljának maradéktalan érvényesülése érdekében az ágazati törvények felülvizsgálata valamennyi érintett szaktárca bevonásával történt, észrevételeiket pedig számos módosító javaslat formájában összegeztük. A törvényjavaslatban szereplő 88 törvényt érintő módosítások leggyakrabban a figyelmeztetés szankció bizonyos ügytípusokban történő kizárására, a szankciók meghatározásának megfelelő jogforrási szinten, törvényben, illetve kormányrendeletben történő elhelyezésére, az intézkedések, kötelezések és szankciók szükség szerinti jogszabályi szövegben történő elhatárolására, valamint a szankciótörvénnyel párhuzamos rendelkezések, mérlegelési szempontok, elévülési határidők hatályon kívül helyezésére vonatkoznak.
A szankciótörvény azon túl, hogy lehetővé teszi, hogy ágazati törvény vagy kormányrendelet a figyelmeztetés alkalmazását kizárja, maga is rendelkezik a kötelező bírságkiszabás eseteiről. Ilyen, ha a jogsértés az emberi életet, az egészséget vagy a testi épséget sérti vagy veszélyezteti, illetve a kiskorúak védelmét célzó jogszabályok megsértése, továbbá, ha jogsértésre különösen kiszolgáltatott személlyel szemben kerül sor.
A javaslat alapján e felsorolás kiegészül a környezetvédelmi szempontokkal is, ugyanis a módosítás szerint nem elégséges csupán figyelmeztetést alkalmazni, ha a jogsértés következményeképpen környezetkárosodás, környezetszennyezés vagy környezetveszélyeztetés következett be.
Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat magát a szankciótörvényt is több ponton módosítja a kihirdetett normaszöveghez képest. A legfontosabb és legjelentősebb változás, hogy kivezetésre kerül a közigazgatási óvadék mint közigazgatási szankció. A szankciórendszer fokozatossága természetesen ennek ellenére megmarad, hiszen a figyelmeztetést követően csökkentett összegű bírság, majd ezt követően teljes összegű bírság kiszabására lesz lehetőség.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat elfogadása esetén a szankciótörvény és az ágazati törvények, valamint az Ákr. együtt alkalmazása biztosítottá válik, megteremtve ezzel az összehangolt jogalkalmazás kereteit, amelyekre figyelemmel kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)