HENDE CSABA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Előttünk fekszik T/13679. számon az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Felmerül gyakran, főként a túlsó padsorokból az a kérdés, hogy mégis miért és miért most szükséges a magyarországi választások szabályaihoz hozzányúlni, mi lehet mindennek az indoka. Hallunk olyan, teljesen félrevezető véleményeket is, hogy a veszélyhelyzet idején, a különleges jogrendben nem is szabadna ilyesmivel foglalkozni, hanem csak olyan kérdésekkel, amelyek a járvány egészségügyi vagy gazdasági hatásainak az elhárításával foglalkoznak.

Pont ellenkezőleg van, tisztelt Országgyűlés! A veszélyhelyzetnek éppen az a lényege, hogy az Országgyűlés múlt heti szavazásunkkal, amely szinte egyhangú volt, az előttünk álló, most már kicsit kevesebb, mint 90 nap idejére a pandémiával összefüggő törvényhozási tárgykörök kapcsán engedte át hatásköreit a kormánynak, aki ezekben a törvényhozási tárgykörökben rendeleteket tud alkotni.

Mindazok a kérdések, amelyek nem tartoznak szorosan a pandémia kezelésének tárgykörébe, természetesen változatlanul kell hogy megoldásra kerüljenek, az ügyek kell hogy haladjanak, és itt a parlamentnek van változatlanul hatásköre. Tehát pont fordítva van, mint ahogy egyesek mondják ezt a túloldalról.

Tisztelt Ház! A magyar választójogi rendszerre az első szabad választások óta jellemző egy olyan fokú demokratikus szabályozottság, amely minden tekintetben biztosítja a választójog általános, egyenlő, titkos és közvetlen érvényesülését minden választópolgár tekintetében.

Természetesen újabban felmerülnek tetszetős javaslatok, amelyek szűkítenék a választójog terjedelmét, az aktív választójog gyakorlását például írni-olvasni tudáshoz kötnék. Ez egy igen veszélyes ajtót nyitna ki, hiszen ez az állampolgári jogegyenlőséget sértené, és egyébként is az ügyek eldöntéséhez, a politikai kérdésekben való állásfoglaláshoz bár nem árt némi iskolázottság, egyáltalán nem feltétele annak.

A választójogi szabályozással kapcsolatban mindig is alapvető társadalmi igény volt, hogy a választópolgár biztos lehessen abban, hogy szavazata érdemben hozzájárulhat a választási eredményekhez. Láthatjuk, hogy a világ egyes nagy demokráciáiban bizony létezik olyan választási rendszer, amelyben ez a társadalmi igény nem mindig tud maradéktalanul érvényesülni, mert az eljárási rendszert nem alakítják a gyakorlatban felmerült problémák, tapasztalatok alapítják, vagy éppen nem érdeke bizonyos politikai erőknek a korrekt rendszer kialakítása.

A magyar választójogi rendszer azonban nem ilyen. A javaslat minden egyes rendelkezése a korábbi választási időszakokban felmerült problémák kezelésére törekszik, az aktuális társadalmi igények megjelenítésére.

Ebből következően tehát a 2018. évi országgyűlési képviselők választása és a 2019. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása gyakorlati tapasztalatai, valamint az Alkotmánybíróság 22/2020. (VIII. 4.) határozatában foglaltak teszik indokolttá a benyújtott javaslatban szereplő módosítási szándékok megfogalmazását és jogrendszerünkbe illesztését.

(13.20)

Idekívánkozik egy kellemes nyári emlék: a teremben jelen lévők közül többekkel, így Harangozó Tamás képviselő úrral is együtt voltunk egy szép augusztusi reggelen az Országos Választási Irodában, ahol tanácskoztunk a választójog továbbfejlesztésének a kérdéseiről. Ott Harangozó képviselőtársam, ha jól idézem fel, de majd bólintson, hogy helyesen emlékszem‑e, valami olyasmit mondott, hogy az Országgyűlés 2010 óta az Alkotmánybíróság felhívásainak ellenére számtalanszor nem teljesítette jogalkotási feladatait. (Dr. Harangozó Tamás: Most sem teljesíti, de majd beszélek.) Jó, helyes, helyes!

Képviselő Úr! Szeretném megkímélni önt az ezzel kapcsolatos további tévedésektől, ha megengedi nekem ezt. (Dr. Harangozó Tamás: Nem!) Nem engedni meg? Nem baj, ha nem engedi meg, akkor is elmondom, amit szeretnék mondani. Az Alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépése után meghozott alkotmánybírósági határozatok alapján az összes mulasztás 39 darab jogszabály-módosítást, törvénymódosítást indokolt; ezek mindegyikét teljesítette, illetve jelen törvénnyel teljesíti az Országgyűlés (Dr. Harangozó Tamás: Hogy mondhat ilyet a Törvényalkotási bizottság elnöke?! Hogy mondhat ilyet? ‑ Az elnök csenget.), igaz, hogy 13 darabot késéssel. (Dr. Harangozó Tamás közbeszól.)

Ehhez képest szeretném elmondani, tisztelt Országgyűlés (Dr. Harangozó Tamás: Ez hihetetlen!), hogy 2002 és 2010 között, amikor önök kormányoztak, képviselő úr, kedves képviselőtársam ‑ és tessék megnyugodni, mert semmi sértőt nem mondtam én, úgy gondolom, csak… (Dr. Harangozó Tamás: Csak hazudik!) Köszönöm szépen a minősítését, de én akkor is elmondom a valóságot. Tehát összesen 39 olyan mulasztás volt, amit pótolt és teljesített az akkori többség, az akkori Országgyűlés az összesen 64 darab mulasztásból. Tehát ha jól számolunk, akkor 25 olyan mulasztásos alkotmánysértést követtek el, amely közül aztán 2010 után kellett számosat nekünk pótolnunk ‑ ezt csak az igazság kedvéért. Természetesen, ha ön más számokat tud, akkor darabra vitassuk meg! Úgy látom a metakommunikációjából, hogy erre sor is fog kerülni, örömmel vesszük. Mindenesetre ez az előttünk fekvő törvényjavaslat egy újabb pipát helyez el ebben a listában, tehát a 22/2020. alkotmánybírósági határozatot hajtjuk végre.

Tisztelt Képviselőtársaim! A tervezet mindeddig legnagyobb visszhangot kiváltó rendelkezése az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 8. § (1) bekezdésének módosítása, amely így szól: „Pártlistát az a párt állíthat, amely ‑ legalább kilenc megyében és a fővárosban ‑ legalább ötven egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.” Korábban elég volt 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állítani egy pártnak ahhoz, hogy pártlistát állítson, országos listát. Azonban ezzel a szabályozással számos, valódi társadalmi támogatottsággal nem rendelkező törpepárt, de nevezhetjük kamupártnak is őket, hogy egy manapság kicsit divatosabb kifejezést használjak, visszaélt, és a listaállítás után járó állami támogatást egyáltalán nem, de főleg nem kizárólag a választási kampány időszaka alatti legális, törvényes kiadású finanszírozásra fordította. Milliárdok folytak ki így az államkasszából. Az Állami Számvevőszék külön jelentésben is rámutatott erre, és megállapította ezeket a visszaéléseket.

Ám azzal, hogy 50 egyéni jelölt indítása lesz az országos lista állításának a feltétele, egyrészt biztosítottá válik, hogy csak valós társadalmi támogatottságú pártok állíthassanak országos listát, másrészt pedig fellépésre ad lehetőséget az olyan jelölő szervezetekkel szemben, akik indulásának csupán az a célja, hogy a választási szabályok megengedő voltával visszaélve a választási pénzügyi támogatásokat megszerezzék.

Szeretnék utalni arra, hogy a parlamenti ellenzéki pártok észrevételeinek figyelembevételével került elénk ebben a formában a javaslat szövege, ugyanis a kormány levonta azt a következtetést, amelyet éppen az ellenzék fogalmazott meg a leghangosabban, hogy tudniillik szigorúbb követelmények kellenek az indulásnál ahhoz, hogy valaki kampánytámogatásban részesüljön. A kampányfinanszírozási szabályok, mint mondtam, jelenleg számos visszaélésre adnak lehetőséget.

A mostani módosítás azt szolgálja, hogy csak azok a pártok kapjanak támogatást, amelyek legalább 50 egyéni választókerületben jelöltet tudnak állítani. A szabályozás további garanciája az, hogy amennyiben egy listával rendelkező jelölő szervezet egyéni képviselőjelöltjeinek száma 50 fő alá csökken, akkor a listát törölni kell.

Nyomatékosítanám tehát, hogy indokolt és szükséges a választójogi törvény módosítása, és ez egyáltalán nem érinti a baloldali ellenzék összefogásának lehetőségét. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy két nappal ezelőtt az igen tisztelt baloldali ellenzék, a Jobbiktól a Párbeszéd nevű törpepártig, bejelentette, hogy egy közös listát fog állítani 2022 tavaszán. A javaslat azonban azt is megengedi (Dr. Harangozó Tamás közbeszól.), amint arról korábban terveiben szó volt, hogy akár két önálló országos listát is állíthatnak a közös egyéni jelöltek szintén már bejelentett állítási szándékának megtartásával.

Tehát úgy gondolom, a jelenlegi ellenzék komolyan vehető, a jelenlegi kormánypártokkal valódi konkurenciában álló és választási küzdelmet folytatni tudó részét semmiben, de semmiben nem gátolja és nem akadályozza ez az új szabály, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a hatályos törvény hatályban léte alatt már kijelentették, hogy ha törik, ha szakad, így is, úgy is egy közös listájuk lesz. Nem értem, hogy mi zavar egyeseket, hogy mi ez a zajgás a parlamentben csakúgy, mint a sajtóban, mert ez ugyebár az önök szándékaival teljes mértékben egybevágó módosítás, ha szigorúan és igazságosan megvizsgáljuk.

Tisztelt Ház! Az elmondottakon túlmenően érdemes azért a törvényjavaslat további pontjaira is röviden rávilágítani. Államtitkár úr az expozéjában igen részletesen ismertette a tervezet célkitűzéseit, jómagam csupán néhány lényegi elemet szeretnék kiemelni itt a plenáris ülésen.

A javaslat rendezi a mentelmi jog egyes kérdéseit is. Volt ennek aktualitása a mögöttünk hagyott időszakban, és félek, hogy lesz az előttünk álló időszakban is. A hatályos szabályozás szerint az országgyűlésiképviselő-jelölteket továbbra is mentelmi jog illeti meg, a jelölti minőség azonban a megválasztással megszűnik. A meg nem választott egyéni és listás jelöltek esetében azonban nem teljes és nem kerek a szabályozás: míg az előbbiek, vagyis az egyéni jelöltek vonatkozásában a jelölti minőség a választással megszűnik, addig a mandátumot szerzett listás jelöltek a listán maradnak, és később vagy egy listás mandátum megüresedésekor még mandátumot szerezhetnek, azaz a jelölti minőségük tulajdonképpen nem szűnik meg ebben az értelemben. A mentelmi jog ily módon való fenntartása ezen időtartam alatt viszont lehetőséget teremt annak visszaélésszerű alkalmazására, a törvénytervezet ezért igen előremutatóan rögzíti, hogy a választási eredmény jogerőre emelkedésével egyidejűleg megszűnik a képviselőjelölti mentelmi jog.

Tisztelt Ház! A hazai jogalkotásban nincs egyetértés a tekintetben, hogy ha csak maga a szavazás van megismételtetve, akkor vajon mely normákat kell alkalmazni és melyeket mellőzni. Éppen ezért a törvénytervezet nagyon helyesen írja elő, hogy a szavazás megismételtetése során a szavazatszámláló bizottságot le lehet cserélni, továbbá a delegálásra jogosult jelöltek, szervezetek is megbízhatnak tagot olyan szavazatszámláló bizottságba is, amelyben a megismételtetett szavazáson egyáltalán nem volt delegáltjuk.

(13.30)

Ez láthatóan erősíti a transzparenciát, és egy újabb jogállami garancia a választójogi rendszerünkben, ezért emelem ki beszédemben.

Amennyiben pedig csak a szavazókörök egy részében ismétlik meg a szavazást, és valamely lista vagy jelölt időközben kiesik, akkor az eredeti szavazás napján a kiesett jelöltre, listára az ismétléssel nem érintett szavazókörökben leadott szavazatok a szavazatösszesítés alkalmával érvénytelennek tekinthetők. Remélem, tudták követni.

A korábbi választásokat követően bírálatként hangzott el a szavazóhelyiségek előtti sorban állások ügye. Nagyon sok választópolgárnak, választójogával élni kívánó magyar embernek okozott ez bosszúságot. Annak érdekében, hogy a jövőben ezt elkerüljük, a kijelölt szavazókörök kialakításának szabályozását rugalmasabbá kell tenni, mégpedig úgy, hogy az átjelentkezésre irányuló kérelem megérkezése határidejének módosításával hosszabb felkészülési időt indokolt biztosítani. A választási iroda számára így biztosítható az, hogy meg tudja oldani az akadálymentes, fennakadásmentes szavazás lebonyolítását.

Szintén rendezetlen volt annak kérdése, erről már szó esett államtitkár úr részéről is, hogy mi van akkor, hogyha a választópolgár magáncélra felvételt készít. Nos, ez meg lesz engedve. Ugyanígy szeretném elmondani, hogy a 22/2020-as alkotmánybírósági határozat az aláírásgyűjtő listákkal kapcsolatos bírságok kérdését rendezi.

Mindezek alapján támogatom a törvényjavaslatot a Fidesz-képviselőcsoport nevében, és erre kérem önöket is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)