DR. SZTÁRAY PÉTER ANDRÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat új elemmel egészíti ki a Magyarország és a Kirgiz Köztársaság közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésének jogszabályi kereteit. A kihirdetésre váró megállapodás célja a kétoldalú magyar-kirgiz gazdasági és azon belül is a beruházási kapcsolatok előmozdítása, valamint a beruházási környezet biztonságosabbá és kedvezőbbé tétele.
A megállapodás azokra a beruházásokra vonatkozik, amelyeket a két ország beruházói egymás területén valósítanak meg. A megállapodás magyar szempontból tehát a Kirgiz Köztársaságban viszonossági alapon letelepülő magyar beruházók védelmét és jogbiztonságát szolgálja, amelynek kiemelt jelentősége van a gyors ütemben növekvő és számos piaci lehetőséget magában hordozó közép-ázsiai térségben.
A magyar kormány külgazdasági stratégiájának célkitűzése a magyar vállalatok külföldi beruházásainak ösztönzése, továbbá az ott megtermelt profit és a külföldi beruházók által kivitt nyereség közötti egyensúly megteremtése. Ezen stratégia megvalósításának alapjául szolgál többek között a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások létrehozása, úgymint a Magyarország és a Kirgiz Köztársaság közötti megállapodás.
A lisszaboni szerződés 2009-es hatálybalépése óta a közvetlen külföldi befektetések az Európai Unión belül a közös politika részét képezik. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió tagországai más tagországokkal akkor köthetnek beruházásvédelmi megállapodást, ha arra az Európai Bizottság is a szükséges nemzeti felhatalmazás mellett kiadta jóváhagyó felhatalmazását.
A Magyarország és a Kirgiz Köztársaság közötti megállapodás esetén ez megtörtént, így az 2020. szeptember 29-én aláírásra került. A szerződés tehát az Európai Unió iránymutatása alapján és jóváhagyásával köttetett meg.
Tisztelt Ház! A megállapodás egyik legfőbb rendeltetése a két ország beruházói számára a beruházásaik védelmét jelentő jogi garanciális elemek biztosítása.
(11.30)
A Kirgiz Köztársaság területén ugyanis több hazai gazdálkodó jelenleg is tájékozódik későbbi beruházási szándékkal. A beruházók számára különösen fontos az esetlegesen, akár az állammal szemben felmerülő jogviták tisztességes és pártatlan rendezése. A megállapodásnak köszönhetően a magyar beruházók, illetve beruházásaik nemzetközi jogi védelemre számíthatnak az esetleges vitás kérdések rendezése során.
Az összesen 16 cikkből álló megállapodás megfelel a nemzetközi normák által kijelölt tartalmi követelményeknek. A megállapodás számos garanciális elemet tartalmaz a külföldön beruházó vállalkozások számára, így többek között biztosított a hátrányos megkülönböztetéstől való védelem, a legnagyobb kedvezmény és a nemzeti elbánás is. A beruházásvédelmi megállapodások, így a jelen megállapodás is, módot adnak a beruházó és az állam közötti viták megfelelő rendezésére. Ez a rendelkezés jelenti a beruházók számára a legfőbb biztosítékot, és ezért képezi részét minden beruházásvédelmi megállapodásnak. Az említett rendelkezés védelmet biztosít azokban az esetekben is, amikor a beruházásvédelmi megállapodás rendelkezései egy adott országban közvetlenül nem hajthatók végre a partner hazai bírósága előtt.
Tisztelt Országgyűlés! A megállapodás megkötésétől azt várjuk, hogy a beruházók védelme révén segíteni fogja Magyarország és a Kirgiz Köztársaság beruházási kapcsolatainak fejlődését, ezért kérem, hogy a törvényjavaslatot szíveskedjenek elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)