DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Hát, én igen szomorú vagyok, hogy így zajlott le ez a vita, vagy így zajlik ez a vita, ugyanis szerintem nagyon-nagyon sok ember, aki akar tenni a vidékért, a vidék felemeléséért, nem azt várja, hogy Országgyűlésben ilyen kérdésekről beszéljünk, hogy azzal viccelődjön Nacsa Lőrinc, hogy ki mennyire szereti, meg mennyire barátja Gyurcsány Ferencnek.

Döbbenetes, én tényleg nagyon sokat járok vidéki térségekbe, és sokszor megyek kistelepülések testületi üléseire, most nyilván majd ritkábban, mert a koronavírus-járvány miatt, főleg rendkívüli jogrendben, ilyenekre nem nagyon kerül majd sor, és láttam egy pici, nagyon pici, 120 lelkes településen egy példát. Az ott élők több millió forintot dobtak össze saját pénzükből, pedig nem vagyonos emberekről van szó, építőanyagra, majd közös munkával felújították a falu templomának a belsejét. És annyira jó volt látni, hogy a testületi ülésen hogyan osztottak-szoroztak, hogy egy icipici pénzt tudjanak adni a helyi kis könyvtár nagyon-nagyon rosszul megfizetett könyvtárosának, hogy egy picit meg tudják ebben az évben a fizetését toldani egy kis jutalommal.

És ezek az emberek, ezek a közösségek, akik tényleg azért küzdenek és dolgoznak, hogy a saját életterüket élhetővé tegyék, ők azt várják, hogy valóban itt az Országgyűlésben olyan fejlesztéspolitikáról folyjon a vita, ami a lehetőséget megadja, hogy ezekben a leszakadó térségekben ne filléreket kelljen összerakni egymás mellé, és ne csak akkor történjen valami, ha a közösség összefog, összeadja a pénzt, és összeadja a munkát.

Ez döbbenetes, hogy itt Gyurcsány Ferenc neve röpköd jobbra-balra, aki, ha jól emlékszem, 2009 óta már nem miniszterelnöke ennek az országnak. És ez megdöbbentő számomra. Mondom, azzal együtt, hogy én nem győzöm elégszer kritikával illetni azokat az időszakokat.

Én valóban azért úgy szólaltam fel ebben a vitában, hogy erről a kérdésről beszéljek, a vidékfejlesztésről, szakpolitikai kérdésekről. És azzal sem vádolhatnak, hogy nem nyújtottam már be országgyűlési képviselőként millió indítványt. Rengeteg javaslatot nyújtottam be közlekedéspolitikára, vízügyi szakpolitikára vonatkozóan, és kivétel nélkül az összeset lesöpörték az asztalról. Miért van ez így, Nacsa képviselő úr?

Miért van ez így, hogy ha valaki jó szándékkal jön el országgyűlési képviselőként dolgozni, valóban van valami szakmai életútja, próbál tenni, próbál cselekedni, próbál indítványokat tenni, ne adj’ isten, még szakpolitikai megbeszélésekre is utalni és összehívni az ellenzéki frakciókat, akkor is száz százalékban lesöprik a konstruktív, szakmailag megalapozott javaslatokat?! Miért van ez? Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiból.)