GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Bizonyos tekintetben a Magyar Szocialista Párt a rendszerváltozás után harminc évvel sem könnyen tud szabadulni a múltjától. Az az osztályharcos logika, amit ön ismertetett, tőlünk távol áll, és azt az egyházellenességet sem javasolnám egyetlen párt vezérfonalává tenni, ami a szavaiból ha nem is sütött, de legalábbis utalt arra, hogy önt bántja ez a sorrend vagy felsorolás. Az ön felsorolásában nagyon hátul voltak a fuvarozók, szerintem a fuvarozók rendkívül bátor emberek, akik ebben az időben országhatárokon keresztül vállalják azt, hogy az ellátás folyamatosságát nagyon sok országban biztosítják.

(17.30)

Szerintem tehát, ha nem innen közelítünk, és a Szocialista Párt sem a saját múltja alapján kívánja értelmezni a miniszterelnök mondatait, akkor akár még egyet is érthetünk, mert mindazok, akiket a miniszterelnök úr felsorolt és mindazok, akiket ön felsorolt, nagyon nagy mértékben járulnak hozzá, hogy ez az ország működőképes maradjon, és mindazon nehézségek közepette, amit egy több mint egy évszázada nem látott járványügyi védekezés okoz az országnak, összességében a diákok tanulni tudnak, az állam sokkal nehezebb körülmények között működik, a gazdaság nyilván komoly veszteségeket elszenvedve, de mégiscsak működik, az áruszállítás folyamatos.

Nem javasolnám tehát azt, hogy belebonyolódjunk abba a vitába, nyilván egy olyan helyzetben ráadásul, ahol egy lelki segítségnyújtásra is szükség van, tehát az egyházak szerepe is komoly, nem javasolnám, hogy egy olyan vitába bonyolódjunk bele, hogy ki a fontosabb, a fuvarozó, az orvos vagy a pap. Mindenkinek a munkájára szükség van, azt javaslom, hogy mindenkinek együtt mondjunk köszönetet azért, hogy ezekben a nehéz időkben is helytáll. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)