VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Mostanra eljutottunk odáig, hogy a kormányzati késlekedés miatt nemcsak a fertőzés terjedése, hanem a gazdasági válság is egyre terjed, és egyébként a megélhetési válság felé haladunk. Úgy tűnik, hogy ez kezd kicsúszni a kormány kezéből. Amikor leginkább cselekedni kellene, önök mindig későn és keveset tesznek, és ez ilyen helyzetben csak tetézi a bajt.

A Demokratikus Koalíció egy hete számos nagyon fontos dolgot kért a vállalkozásoknak. Hangsúlyozom, hogy egy héttel ezelőtt kértük az alábbiakat, amikor még senkit sem rúgtak ki az állásából.

Meg kellett volna tiltani a járvány idején, hogy embereket lehessen elbocsátani bezárással sújtott gazdasági ágazatokból, vagy akár sokkal szélesebb körben. Ehhez létre kellett volna hozni egy rendkívüli munkahelyvédelmi alapot, ami fedezi a vállalkozások munkahelyvédelmi költségeit. Ennek következményeként sajnos látunk például olyan munkahelyet is, ahol a sajátos nevelésű gyerekeket foglalkoztató magánóvoda is bezárni kényszerül. Egy hete követeljük, hogy első körben nemcsak a kata-, hanem az áfa- és a kivabefizetési határidőket is prolongálják, ne csak a taxisoknak, hanem sokkal szélesebb körben. Egyetlen veszélybe került magyar kisvállalkozásnak sem hiányzik, hogy a kormány a legnagyobb bajban, céges bevétel híján, még követelje az adókat is. Ráadásul még munkaügyi ellenőröket is küldenek a nyakukba.

Ezeket egy héttel ezelőtt kellett volna megtenniük, hogy megóvjanak minden munkahelyet, de önök nemet mondtak erre. Nemet mondtak a munkahelyek védelmére; nemet mondtak a magyar vállalkozások védelmére; nemet mondtak a felelős kormányzásra, a válságkezelésre. Csak egyetlen kérdésem van: miért?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Párbeszéd padsoraiból.)