DR. TÓTH BERTALAN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr!

Együttműködésről nem itt az ellenzéki padsorokban kezdtünk el beszélni, hanem a miniszterelnök beszélt az operatív törzs ülése utáni sajtótájékoztatón. És ezt követően itt a viszonválaszában viszont több millió embernek a kinyújtott kezét ütötte el az együttműködés keretében, hiszen egyértelművé tette, hogy neki megvan a 133 katonája, ránk itt nincs is szükség, ezt a csatát ő egyedül meg fogja vívni. Ha mi nem vagyunk hajlandók azt feltétel nélkül elfogadni, amit idetesz az asztalunkra, akkor ebben ő nem számít a mi együttműködésünkre.

Teljesen félreértették azt, amiről én beszéltem a bizalom kérdésében. (Közbeszólás a kormányzó pártok padsoraiból: Hazudsz!) Ma Magyarországon van több millió választópolgár, aki nem akar önöknek határidő nélküli felhatalmazást adni a rendeleti kormányzásra. Lehet ezt jogi csűrcsavarral megmagyarázni, lehet ezt elmondani, hogy ez nem így van, meg nem úgy van, ma több millió ember úgy gondolja, hogy önök ezzel a felhatalmazással biztos vissza fognak élni. Nem biztos, hogy mi is úgy gondoljuk, de ma több millió ember így gondolja. Ezért tettük azt a javaslatot, hogy építsünk be egy határidőt ebbe a törvénytervezetbe, amit az Országgyűlés… ‑ egy határidő után meg tudja tárgyalni azokat a kormányrendeleteket, amelyeket, szeretném önöknek jelezni, hogy itt az Országgyűlésben is megtárgyalhattunk volna, a veszélyhelyzet kihirdetése nélkül is megtárgyalhattuk volna, amellett, hogy egyetértünk a kihirdetéssel.

Ne haragudjanak, házszabálytól való eltérést kérnek ma tőlünk. Miért nem kértek tőlünk a gyes és a gyed meghosszabbítására házszabálytól való eltérést? Miért nem kértek a végrehajtások felfüggesztésével kapcsolatban? Miért nem kértek a távoktatás elrendelésével kapcsolatban? Ne haragudjanak, itt ülünk ebben a teremben ‑ ha nem ebben, a másikban ‑, itt vagyunk, és az önök rendelkezésére is álltunk. Nyugodtan behozhatták volna ezeket törvény formájában, az Országgyűlés ezeket megszavazta volna. Csak ez megint az önök álságos politikai hadjárata az ellenzéki politikusokkal szemben, hogy azt bizonyítsák, hogy amit önök mondanak, az biztos csak úgy lehet helyes, amit mi mondunk, az pedig a vírus szolgálatában áll. Ne haragudjanak, önök azok, akik szétrombolják azt az együttműködést, amit mi felajánlottunk, kinyújtottuk a kezünket sok millió magyar választópolgár nevében. Semmi mást nem kellett volna tenniük, mint ebbe a törvényjavaslatba beírni azt, hogy június 30-án az Országgyűlés megtárgyalja az önök által hozott rendeleteket. Ez az egyetlenegy, amit kértünk. És ha ennek objektív akadálya van, még mindig meg lehet hosszabbítani, vagy elektronikus úton lehet róla szavazni. Ez volt az, amit mi kértünk önöktől, semmi más. És erre mondtak nemet, erre mondott az önök miniszterelnöke nemet.

És rátérve arra, hogy a javaslataink közül sok megjelent a kormányzati intézkedésekben, igen, ennek természetesen örülünk, de ebben is egy óriási nagy félreértés van, mert amit önök előrevetítenek, hogy itt recesszió lesz és hosszú távú felkészülés arra, hogy a gazdaságot újraindítsa az egész világ, Európa és köztük Magyarország is, ettől függetlenül emberek veszítik el az állásukat, és ezek az emberek ma 3 hónapig számíthatnak arra a megalázó álláskeresési járadékra, ami most a törvényben meghatározásra került. Éppen ezért követeljük azt, hogy emeljék meg az álláskeresési járadékot, és hosszabbítsák meg annak a folyósítási idejét.

És mi nem feltétlenül béremelést követeltünk, bár ezt már rég meg kellett volna tenni önöknek az egészségügyben. Ne haragudjanak, nézzék meg, hogy az elmúlt években GDP-arányosan mennyi forrást vontak ki az egészségügyből! Mondhatják itt, hogy ennyi milliárddal több, meg annyi milliárddal több, csak éppen a GDP-növekedés arányában sokkal kevesebbet tettek mind az egészségügybe, mind az oktatásba. A környező országok rég lehagytak minket ebben a tekintetben, és most kell rohangászniuk, hogy ezt az ellátást valamilyen szinten rendbe tudják tenni, hogy kezelhesse ezt a válságot.

Mi azt mondtuk, hogy ha a rendőröknek járt az egyszeri juttatás, járjon az egészségügyi dolgozóknak is, adjanak nekik is 500 ezer forintot, és a szociális ágazatban dolgozóknak is, akik most ott vannak a frontban. Ne csak védőfelszerelést, erősítsék meg az ő megélhetésüket, hogy ne kelljen azon gondolkodni, hogy a küzdelemben hogyan teremtik majd meg otthon a megélhetést. Ezek azok a javaslatok, amelyekhez ragaszkodunk, és kérem, fontolják meg; még van idő, fontolják meg ezt a határidőkérdést, és abban az esetben konszenzusos döntést tud hozni a parlament. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)