BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Számvevőszéki Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány eleget téve a jogszabályokban foglalt kötelezettségének, szeptember 30-án benyújtotta az Országgyűlésnek a 2018. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Az előző évre vonatkozó zárszámadás meglátásunk szerint igazolja, hogy a kormány következetes gazdaság- és költségvetés-politikájának eredményeként hazánk minden eddiginél jobban teljesített mind a gazdasági növekedés szintje, mind a fiskális stabilitás erősítése, mind pedig az ország nemzetközi megítélésének javítása tekintetében.

Magyarország gazdasági eredményei a 2018-as költségvetés benyújtásakor vártakat is érdemben meghaladják: a magyar gazdaság jóval az Unió átlagának szintje felett, a tervezett 4,3 százalék helyett 5,1 százalékkal bővült. A fegyelmezett költségvetési politika eredményeként az államháztartás stabilitása tovább erősödött, az uniós módszertan szerinti hiány az eredetileg kitűzött célnál kedvezőbben, a GDP 2,4 százaléka helyett annak 2,3 százalékában teljesült. Mindeközben a GDP-arányos államadósság is nagyobb ütemben csökkent a feltételezettnél: a 2017. év végi 72,9 százalékról 70,2 százalékra, ami 2,7 százalékpontos mérséklődést jelent. Ezzel párhuzamosan érdemben javult az államadósság szerkezete is, így elmondható, hogy a devizaarány a 2011. év végi 52 százalékról 23 százalékra, a külföldiek aránya pedig 65 százalékról 36 százalékra esett vissza. A gazdaság erősödésével együtt pedig emelkedett a magyar emberek, a magyar családok életszínvonala.

Ezeket az eredményeket, amelyek hozzájárultak az ország devizakitettségének és külső sérülékenységének mérséklődéséhez, már a nemzetközi hitelminősítő intézetek és pénzügyi szervezetek is elismerik. Emlékezetes, hogy 2016-ban ismét befektetésre ajánlott kategóriába került Magyarország, míg különösen a 2018. év folyamataira való tekintettel idén februárban a Standard & Poor’s és a Fitch Ratings ezen belül is egy kategóriával feljebb sorolta hazánkat, bár a piaci befektetők döntései alapján a gyakorlatban ez már korábban megvalósult.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A befektetői bizalom erősödéséhez jelentős mértékben hozzájárult a makrogazdasági stabilizáció, a külső és belső egyensúly helyreállítása, valamint számos további kormányzati intézkedés. Az elmúlt évek makrogazdasági folyamatainak egyik legfőbb ismérve, hogy a növekedés, ellentétben a 2010 előtti időszakkal, nem az eladósodásnak, hanem az erős fundamentumoknak köszönhető, a gyorsuláshoz pedig szinte minden ágazat érdemben járult hozzá. Ezen belül is a legnagyobb mértékben az építőipar nőtt, amiben jelentős szerepe van a kormány otthonteremtési programjának. Eközben a korábbi évek teljesítményét meghaladóan bővült a szolgáltatói szektor, valamint az ipar és az agrárium teljesítménye. 2018-ban több mint 10 700 milliárd forint értékű beruházás valósult meg hazánkban, így a magán- és az állami szektor egyaránt pozitívan járult hozzá a magyar gazdaság bővüléséhez.

A növekedés másik stabil pillére a háztartások 4,9 százalékkal bővülő fogyasztása volt, amit a növekvő foglalkoztatottság és az emelkedő jövedelmek, valamint a célzott adócsökkentések és adókedvezmények ugyancsak támogattak.

Folytatódtak a kedvező munkaerőpiaci tendenciák is: tavaly a foglalkoztatottak száma mintegy 4,5 millió főre emelkedett, míg a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékra mérséklődött; ezzel párhuzamosan 47 ezer fővel kevesebben vettek részt a közfoglalkoztatási programokban, ami azt jelenti, hogy egyre többen tudtak visszatérni az elsődleges munkaerőpiacra.

Az alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete 330 ezer forintra nőtt, a családi adókedvezmény figyelembevételével számolt nettó átlagkeresetek pedig több mint 11 százalékkal emelkedtek. A béremelési és adócsökkentési megállapodásnak is köszönhetően 2016-hoz képest a minimálbér és a szakmunkás-minimálbér több mint 24,3 százalékkal, illetve 40 százalékkal emelkedett.

A külkereskedelmi folyamatokat tekintve szintén előremutató folyamatok valósultak meg: a magyar áruexport 4,3 százalékkal növekedett, míg az import 6,4 százalékkal. Bár tavaly az import növekedési üteme meghaladta a kivitelét, ezzel együtt az áruforgalmi többlet továbbra is magas, 5,5 milliárd euró volt.

Összefoglalva tehát: a fegyelmezett költségvetési politika érdemben járult hozzá az előrejelzésekhez képest is kedvezőbb pénzügyi és gazdasági folyamatokhoz és az adósságráta érdemi csökkenéséhez.

Tisztelt Ház! Az említett tényezők együttesen tették lehetővé a kormány családokat középpontba helyező társadalompolitikájának folytatását. A családbarát közgondolkozás előtérbe helyezése érdekében 2018 a családok éve volt, aminek keretében számos, családokat támogató, valamint gyermekvállalást ösztönző intézkedés történt. A kormány tavaly a kétgyermekes családok adókedvezményét havi 17,5 ezer forintra emelte gyerekenként, így 2018-ban nettó 60 ezer forinttal maradt több ezeknél a családoknál 2017-hez képest.

További célzott adócsökkentés keretében 27 százalékról 5 százalékra mérsékelte a halra, a sertésbelsőségre, a Braille-nyomtatókra és -kijelzőkre vonatkozó áfakulcsot. Szintén 2018-tól 18 százalékról 5 százalékra csökkentette az éttermi étkezésre, valamint az internet-hozzáférésre vonatkozó áfa mértékét. A kilencedik évfolyamig minden nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára ingyenessé tette a tankönyvellátást, beleértve az első szakképzésben részt vevőket is.

A kormány felfuttatta az otthonteremtési programot, amelyen keresztül gyerekszámtól függően akár 10 millió forintot is igénybe vehettek a családok. Emellett további elemek jelentek meg: az akár 10 millió forintos állami támogatáson túl az ehhez kapcsolódó kedvezményes kamattámogatású hitelt igénybe vevők köre kibővült, a hitelösszeg pedig megemelésre került.

Mindezeken felül a kormány a családok évében döntött többek között arról is, hogy az állam átvállal egy-egy millió forintot a jelzáloghitellel rendelkező családok tartozásából a harmadik és további gyermekek születése esetén.

(9.10)

A diákhitel-tartozással rendelkező fiatalok teljes adósságát elengedi a harmadik és a további gyermekek születése esetén, a második gyermek esetén pedig a tartozás 50 százalékát. A diplomásgyed időtartamát egy évvel, a gyermek kétéves koráig meghosszabbítja. Kiterjeszti az anyasági támogatás jogosultsági körét a külföldön tartózkodó vagy ott élő magyarokra, és számukra is elérhetővé teszi a babakötvényt, valamint elindítja minden idők legjelentősebb bölcsődefejlesztési programját. Mindezen intézkedések hozzájárultak a családok társadalomban betöltött szerepének erősítéséhez, a családok gyermekvállalási terveinek megvalósításához, valamint a gyermeknevelés és a munkavállalás közötti egyensúly megteremtéséhez.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány célja, hogy Magyarországon mindenkinek megérje dolgozni, és az emberek elsődlegesen munkajövedelemből biztosítsák a megélhetésüket.

A közszférában dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülését a kormány számos intézkedéssel erősítette az elmúlt években, ami tavaly is kiemelt hangsúlyt kapott. Így 2018-ban folytatódtak a korábbi években indított életpályaprogramok: a rendvédelmi és honvédelmi hivatásos munkavállalók újabb 5 százalékos bérnövekedéssel számolhattak, az egészségügyben a 2016-ban kezdődött többlépcsős bérrendezés eredményeként a szakdolgozók és az Országos Mentőszolgálatnál foglalkoztatottak részesültek emelésben, míg a szociális ágazatban az egészségügyi munkakörben dolgozók bére is jelentősen nőtt. A köznevelés területén kiteljesedett az ötödik éve folyamatos bérnövekedést jelentő pedagógus-életpálya, lezárult a felsőoktatási oktatói, kutatói bérrendezés is egy újabb 5 százalékos ütemmel. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozóinak életpályája a korábbi évek 35 százalékos emelését követően újabb 15 százalékos béremeléssel érkezett a záróüteméhez. Egyes igazságügyi területen dolgozók szintén további 5 százalékos emelésben részesültek. Mindezen túl béremelés valósult meg az Országgyűlés Hivatalánál dolgozók, a vízügyi ágazatban foglalkoztatottak esetében is.

Tisztelt Képviselők! A mai gazdasági eredmények nem lettek volna elérhetőek a mostani nyugdíjasok munkája nélkül. Ennek elismerését szolgálják az idős emberek társadalmi megbecsültségét erősítő, valamint a generációk közötti együttműködést elősegítő kormányzati intézkedések. Éppen ezért a nyugdíjasok erkölcsi és anyagi megbecsülésére 2018-ban is kiemelt figyelmet fordított a kormány. A nyugellátások 2018 januárjában 3 százalékkal emelkedtek, ami 0,3 százalékponttal meghaladta a KSH által 2018-ra kimutatott nyugdíjas fogyasztóiár-növekedés mértékét. Tovább folytatódott tehát a nyugdíjak reálértékének emelkedése. 2011-18 között a kormány átlagosan összességében közel 30 százalékkal emelte a nyugdíjakat, amelyek vásárlóereje így, a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően, mintegy 10 százalékkal javult. Mindemellett a nők családban betöltött szerepére is megkülönböztetett figyelmet fordított a kormány, ezért változatlanul biztosította, hogy a „nők 40” jogosultsági idővel rendelkező hölgyek nyugdíjba mehessenek.

Az időskori biztonság garantálásán túl az uniós átlag feletti gazdasági növekedés lehetővé tette, hogy Magyarország történetében második alkalommal minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy 2018 novemberében nyugdíjprémiumot kaphasson, amelynek egy főre jutó maximális összege 18 ezer forint volt, tavasszal pedig 2,6 millió ellátott tízezer forint értékű Erzsébet-utalványban részesült a húsvéti ünnepekre készülődés támogatásaként. Mindezen juttatások célja tehát azon nyugdíjasok elismerése volt, akik évtizedeken át dolgoztak az országért és nevelték a gyermekeiket.

Tisztelt Ház! Magyarországon az elmúlt években a családokat és a munkavállalást támogató adórendszert alakított ki a kormányzat és az Országgyűlés. Kiemelt cél volt 2018-ban is a vállalkozások helyzetének javítása, versenyképességünk erősítése, a gazdaság fehérítésének elősegítése, valamint az adóbeszedés hatékonyságának javítása. Ennek eredményeként elmondható, hogy tavaly az adó- és járulékcsökkentések 290 milliárd forintot hagytak a gyermeket nevelő családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál. Ennek érdekében a kormány többek között változatlanul hagyta a 15 százalékos személyijövedelemadó-kulcsot, amely a második legalacsonyabbnak számít az Európai Unióban.

A 2016-ban kötött béremelési és adócsökkentési megállapodásnak megfelelően a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó kulcsát 22-ről 19,5 százalékra mérsékelte, ezzel párhuzamosan az egészségügyi hozzájárulás kulcsa is 19,5 százalékra csökkent. Fenntartotta az egységesen 9 százalékra csökkentett társasági adót, amellyel hazánk továbbra is Európa legversenyképesebb állama a nyereségadózás tekintetében. Két jogcímmel ugyanakkor kibővítette a társasági adó esetén igénybe vehető fejlesztési adókedvezményt: 2018-tól a legalább 6 milliárd forint értékű tárgyieszköz-beruházással és legalább 3 milliárd forint értékű munkahelyteremtést szolgáló beruházásokhoz kapcsolódó kedvezménnyel.

Az adminisztráció egyszerűsítését, valamint a lakásbérletből fakadó jövedelmek fehérítését célozva megszüntette az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulást. A gazdasági növekedés, a versenyképesség erősítése és a gazdaság fehéredésének elősegítése érdekében a jogkövető adózók pozitív elbánásban való részesítése céljából a megbízható adózókra vonatkozó áfakiutalási határidőt 45-ről 30 napra csökkentette. A kis- és középvállalkozások helyzetének javítása érdekében a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentésével párhuzamosan tavaly a kisvállalati adó kulcsa is tovább csökkent 14-ről 13 százalékra. Emellett pontosításra került a főállású kisadózó fogalma a kisadózó vállalkozók adója esetében, amit ezáltal már az ügyvédi irodák is választhattak 2018-tól.

A fenntartható fejlődés támogatása, a környezettudatosság fokozása érdekében a kormány kibővítette az energiahatékonysági beruházások kedvezményének igénybevehetőségét a társaságok és az energiaellátók jövedelemadója esetében. Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás mellett már felújításra is igénybe vehető az adókedvezmény. Az adóbeszedés hatékonyságának növelése érdekében 2018. július 1‑jétől kötelező jelleggel bevezetésre került az online számlaadat-szolgáltatás, ezáltal az adóalanyok közötti, legalább 100 ezer forint áfatartalmú számlák adatai valós időben váltak elérhetővé az adóhatóság számára.

A kormány gazdaságfehérítő intézkedéseinek köszönhetően 2018-ban az Európai Unió előzetes becslése alapján a 2013. évi 21 százalékról 9 százalékra zsugorodott hazánkban a be nem szedett áfa nagysága, párhuzamosan növekedtek a költségvetés bevételei, amelyek lehetővé tették az ismertetett adócsökkentések végrehajtását, többletkiadások teljesítését úgy, hogy tavaly a hiánycélt a kormányzat tartotta. Az eredményeket jól érzékelteti a négy legnagyobb adófajtából befolyt bevételek alakulása. A társasági adóból, a személyi jövedelemadóból, az általános forgalmi adóból és a jövedéki adóból az eredetileg tervezetthez képest ‑ a gazdaság növekedésének és a fehérítési intézkedéseknek köszönhetően ‑ mintegy 195 milliárd forinttal több érkezett az államkasszába.

Tisztelt Országgyűlés! Az említett folyamatok eredményeként a kormány gazdasági és társadalompolitikai céljainak megvalósulását a költségvetés 2018-ban is érdemben tudta biztosítani. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya 1202,1 milliárd forintban, a központi alrendszer hiánya 1451,6 milliárd forintban teljesült. Mint már említettem, a kormányzati szektor európai uniós módszertan szerinti hiánya a GDP 2,3 százalékában teljesült. Mindez úgy valósult meg, hogy a költségvetés kedvező pénzügyi helyzete 2018 végén lehetőséget teremtett a kormánynak arra, hogy saját hatáskörben többletforrásokat csoportosítson át például oktatási, kulturális, szociális, családügyi és egészségügyi célok támogatására, egyes sportinfrastruktúra-fejlesztési beruházásokra és sportcélú támogatásokra, civil és határon túli szervezeteknek, valamint hazai és határon túli egyházaknak juttatott támogatásokra, a határon túl élő magyarok részére biztosított programok finanszírozására. Ezen év végi, 180 milliárd forintot meghaladó tételek tehát egyszeri jellegűnek tekinthetőek, és ezzel együtt tudtuk teljesíteni a költségvetési hiánycélt.

(9.20)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy a továbbiakban az államháztartás egyes részterületeinek a helyzetét ismertessem.

A központi költségvetési szervek és az úgynevezett fejezetek által kezelt egyes jogcímeken jelentkező programok, feladatok 2018. évi kiadásai 10 418,5 milliárd forintban teljesültek. Ez azt jelenti, hogy 2017-hez képest 160,4 milliárd forinttal több forrásból gazdálkodhattak tavaly. A többletek számos ágazatban jelentkeztek, így például az oktatás, a kultúra és az egészségügy területein. 2018-ban tovább folytatódtak a felsőoktatási nagyberuházások, mint a Pécsi Tudományegyetem beruházása, a Testnevelési Egyetem új kampuszának kialakítása, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem beruházásának megvalósítása. Elindult a felsőoktatási intézményi kiválósági program évi 15 milliárd forintos keretösszeggel, amelynek célja a kutatás-fejlesztési és innovációs fókusz erősítése a felsőoktatási intézmények működésében.

A központi költségvetés többek között támogatta a Betegápoló Irgalmasrend projektjeinek finanszírozását, valamint a Bethesda Gyermekkórház és a Budai Irgalmasrendi Kórház közös fejlesztését. Jelentős forrást biztosított a költségvetés a légimentés működtetésével, az egészségügyi intézmények rendkívüli támogatásával, a rezidensi rendszer működésével, az Országos Mentőszolgálat mentőgépjárműveinek beszerzésével, az egészségfejlesztési irodák fenntartásával, az „Egészséges Budapest” programmal, valamint a meddőségkezelési ellátást végző állami fenntartású intézmények infrastruktúrájának megerősítésével összefüggő kiadásokra. A helyben történő közvetlen humanitárius segítségnyújtás alapelve mentén működő Hungary Helps program keretében 4,2 milliárd forint támogatás nyújtására került sor az üldözött keresztény közösségek részére. Emellett a 2017 őszén indított ösztöndíjprogram keretében üldözött és diszkriminált keresztény fiatalok folytathatták felsőfokú tanulmányaikat magyarországi egyetemeken.

A változatlanul fennálló migrációs nyomás kezelése és az Európai Unió határainak védelme érdekében a kormány 2018-ban is számos intézkedést hozott. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre tekintettel a központi költségvetés 2018-ban jelentős, 112,4 milliárd forint forrást biztosított, míg a terrorizmus elleni fellépés hatékonyságának növelésére összesen 45,2 milliárd forint állt rendelkezésre. A kormány erőteljes fellépésének eredménye, hogy hazánkat jelenleg is a világ legbiztonságosabb országai között tartják számon.

Tisztelt Országgyűlés! A következőkben szeretnék pár szót szólni a Magyarországot megillető uniós források tavalyi felhasználásáról. Mint ismeretes, a kormány célja, hogy a 2014-2020 között rendelkezésre álló összegek 60 százalékát közvetlenül a gazdaságfejlesztés támogatására fordítsa. Ennek jegyében 2018-ban 1892 milliárd forint uniós költségvetési támogatásban részesülhettek a különféle gazdasági és társadalmi programokat megvalósító kedvezményezettek. A kifizetések 83 százalékát a strukturális és kohéziós programokból finanszírozott tételek, 10 százalékát a vidékfejlesztési program, a maradék 7 százalékot pedig egyéb, kisebb költségvetésű uniós programok adták. A kifizetéseket emelte a költségvetésen kívüli agrártámogatások összege, amely 391 milliárd forint közvetlen jövedelempótló támogatást jelentett a gazdák részére. Mindent egybevetve elmondható, hogy 2018-ban közel 2283 milliárd forint uniós támogatás nyújtására került sor.

Itt meg kell jegyezzem, hogy az uniós programok kiadása némileg alacsonyabb volt, mint a 2018-as költségvetésben tervezett szint, mind a kiadások, mind a bevételek eltértek a tervezettől. Döntően ez okozta azt, hogy a pénzforgalmi egyenleg eltért az előzetesen számítottól. Hangsúlyozni szeretném ugyanakkor azt, hogy a tervezett 4,3 százalékos gazdasági bővülés helyett úgy bővült 5,1 százalékkal a magyar gazdaság, hogy az uniós programok felhasználása alacsonyabb volt, vagyis a többletet nem az uniós források felhasználása eredményezte.

Tisztelt Ház! A Nyugdíjbiztosítási Alap gazdálkodása 2018-ban is stabil, kiegyensúlyozott volt, bevételi főösszege 3352,7 milliárd forintban, kiadási főösszege 3352,4 milliárd forintban teljesült. A béremelési és adócsökkentési megállapodásból adódóan 2018-ban tovább folytatódott az alap egyik fő bevételi forrását jelentő szociális hozzájárulási adó mértékének csökkenése. A mérséklődő munkáltatói adóteher következtében a vállalkozások jelentős többletforrást fordíthattak fejlesztésre, beruházásra, valamint béremelésre. Az adóterhek csökkenése nyomán ugyanakkor bevétel esett ki a Nyugdíjbiztosítási Alapból, melyet a központi költségvetés 60,6 milliárd forint összegű támogatás formájában kompenzált. Az alap 2018. évi nyugdíjkiadása 3346,7 milliárd forintot tett ki, ami éves szinten közel 2,2 millió személy ellátását fedezte.

A nyugellátási kiadásokon belül közel 2700 milliárd forint került kifizetésre a nyugdíjkorhatárt betöltött közel 1,9 millió nyugdíjas honfitársunk részére. A „Nők 40” programra mintegy 235,3 milliárd forintot fordított az alap. Év végén mintegy 150 ezer nő átlagosan közel 132 ezer forintos ellátással kapott lehetőséget arra, hogy segítse a fiatal szülők gyermekvállalással és neveléssel kapcsolatos feladatait. 2018 novemberében az alap céltartalékába helyezett 32,3 milliárd forintot meghaladóan az alapból 35,9 milliárd forint összegű nyugdíjprémium került kifizetésre a jogosultak részére. A nyugdíjrendszer alapvető célkitűzései tehát 2018-ban is teljesültek. Megvalósult a nyugellátások értékállóságának, valamint a nyugdíjrendszer stabilitásának megőrzése, miközben nyugdíjprémium formájában pluszjuttatásban is részesülhettek az érintettek.

Tisztelt Országgyűlés! Az Egészségbiztosítási Alap 2018. évi bevételei 2350,1 milliárd forintban, kiadásai 2434,1 milliárd forintban teljesültek. Az alap bevételein belül a járulékbevételekből és hozzájárulásokból 1624,6 milliárd forint befizetés realizálódott, ami közel 6 milliárd forinttal tér el a tervezettől. A bevételek egy kisebb részét a költségvetési hozzájárulások képezték 536,6 milliárd forint összegben. Az alap kiadásain belül a legnagyobb összeget kitevő gyógyító-megelőző ellátás fedezetet biztosított a 2016. évben elkezdett béremelés 2017. évi ütemének beépítése mellett ‑ tehát a korábbi béremelések többletének biztosítása mellett ‑ az egészségügyi dolgozók bérének további 8 százalékos emelésére; az Országos Mentőszolgálatnál dolgozók bérének az említett emelések feletti további 10 százalékos emelésére; a háziorvosi szolgáltatóknál a rezsitámogatási díj havi összegének újabb 130 ezer forinttal történő növelésére; a fogászati alapellátást nyújtó szolgáltatóknál a havi 130 ezer forint összegű rezsitámogatási díj bevezetésére; a gyermekek ellátását végző intézmények finanszírozásának növelésére; a nagy értékű, tételes elszámolású gyógyszerek többletfinanszírozására; új eljárások közfinanszírozásba történő bevonására; a várólisták csökkentését célzó intézkedések megvalósítására, valamint az egészségügyi szakellátást nyújtó közfinanszírozott szolgáltatók lejárt szolgáltatói tartozásállományának csökkentésére, az ösztönző intézkedések megvalósítására. Természetesen minden területen van még feladatunk, de azt gondolom, hogy 2018-ban az egészségügy területén is jelentős többletforrásokat tudtunk biztosítani annak érdekében, hogy a lakosság egészségi állapota javuljon.

Tisztelt Ház! A helyi önkormányzatok központi finanszírozására 2018-ban is az volt a jellemző, hogy a feladatellátáshoz igazodó feladatalapú támogatási rendszer valósuljon meg. A tavalyi év legfontosabb feladata továbbra is a kiszámíthatóság és a helyi stabilitás megtartása, a működési hiány nélküli gazdálkodás fiskális feltételeinek erősítése, ezen belül a kistelepülések további felzárkózásának elősegítése volt. Az önkormányzatok gazdasági teljesítőképessége szerinti differenciált támogatásnyújtás ezért mind a működtetés, mind pedig a pályázatalapú fejlesztések terén fennmaradt. Az önkormányzatok a korábbi években felhalmozott megtakarításaikat különböző fejlesztéseik megvalósítására fordították, amit erősített, hogy számos év közbeni kormánydöntés is további forrásokat biztosított a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló fejlesztési célokhoz.

Mindezek mellett az önkormányzati alrendszerben 2018-ban is jelentős, 249,5 milliárd forint költségvetési többlet keletkezett, ami önkormányzati fejlesztési célok forrásául szolgál a következő években. Ez a többlet egyrészről a gazdasági növekedés miatti többlet helyiiparűzésiadó-bevételekhez kapcsolható, más részben a kormány által finanszírozott programok önkormányzati előlegkifizetéséhez kapcsolódik, gondolok itt az uniós források mellett például a „Modern városok” program tételeire.

(9.30)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Végezetül ezúton is köszönetemet fejezem ki az Állami Számvevőszéknek a zárszámadás ellenőrzése során végzett munkájáért. A Számvevőszék a jelentésében kiemelte, hogy 2018. évi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírásoknak megfelelt, a törvényjavaslat valósághűen mutatja be a költségvetés végrehajtására vonatkozó adatokat, információkat. Ezen túl rámutat arra is, hogy a zárszámadásitörvény-javaslat összeállítása szabályszerű volt.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezek ismeretében kijelenthető, hogy a 2018-as költségvetést megalapozottan neveztük a munkából élők költségvetésének, megalapozottan állítottuk azt, hogy a 2018-as év a családok éve lesz. Az erőteljes gazdasági növekedés, a folytatódó adócsökkentések, a szélesedő családpolitikai intézkedések és a béremelések mind-mind azt a célt szolgálták, hogy minden társadalmi réteg helyzete javuljon. Az előttünk álló időszak kihívása pedig az, hogy megvédjük a magyar gazdaság elért eredményeit és a lassuló európai és világgazdasági környezetben is megtartsuk az Unióban is magas növekedési képességünket, a magyar gazdaság bővülését mintegy 2 százalékponttal az uniós átlag felett tudjuk tartani.

Célunk ezáltal az, hogy továbbra is több jusson minden kiemelt területre, a családok támogatására, a foglalkoztatás bővítésére, oktatásra, egészségügyre, nyugdíjakra, a biztonság védelmére úgy, hogy közben tovább erősítjük az államháztartás stabilitását, és csökkenjük az állam adósságát.

Összefoglalva tehát: számos teendő áll még előttünk, de a 2018-as zárszámadás, illetve az elmúlt évek eredményei véleményünk szerint biztos alapos adnak a további munkához. Az elhangzottakra is tekintettel tisztelettel kérem önöket, hogy a 2018. évi zárszámadásitörvény-javaslatot megvitatni, majd a későbbiekben támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)