DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal szeretném kezdeni a felszólalásomat, hogy a magam és a Demokratikus Koalíció-frakció nevében üdvözlöm, hogy az Országgyűlés ma ezt a két előterjesztést támogatja, és természetesen, ahogy korábban elmondtuk, nemzetközi szerződések esetében a Demokratikus Koalíció támogatását adja a javaslatokhoz. Ebben a két esetben is támogatni fogjuk ezt az előterjesztést.
Külön öröm számomra, hogy egy másfél éves hercehurcának teszünk pontot a végére. A Honvédelmi és rendészeti bizottság már tárgyalta ezt az előterjesztést, erről miniszter úr is beszélt, és akkor is láthatóan az előterjesztés középpontjában a szuverenitási kérdés állt, amelyről valóban, akkor sokkal vehemensebben, most talán kicsit visszafogottabban beszéltek kormánypárti képviselők.
Arról szeretném képviselőtársaimat tájékoztatni, hogy ennek a szerződésnek a Demokratikus Koalíció frakciója által történő megszavazása semmiképpen sem jelenti azt, hogy az egypárti, önök által elfogadott Alaptörvényt elfogadottnak tekintjük. Tudomásul vesszük, hogy önök beíratták ezt az amerikai féllel a nemzetközi szerződésbe, ebbe a kétoldalú szerződésbe, de a Demokratikus Koalíció azt az egypárti alkotmányt változatlanul illegitimnek tekinti, és mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy amint lehetőség lesz rá, ezt az Alaptörvényt kidobjuk, és olyan Alaptörvényt fogadjunk el ‑ nyilván akkor ezeket a módosításokat át fogjuk vezetni ‑, amely valóban a nemzet egységét jeleníti meg. Ez az Alaptörvény nem jeleníti meg a nemzet egységét, ez az Alaptörvény csak és kizárólag önöket jeleníti meg, sőt még az sem biztos, hogy teljes mértékben az itt ülő fideszeseket, csak a Fidesz politikájának egy részét jeleníti meg.
Ahogyan Harangozó képviselőtársam már beszélt erről, ez a megállapodás önök miatt húzódott el másfél évig, mondvacsinált okokkal; nyilván azt gondolták, hogy ezzel legitimálhatják ezt az Alaptörvényt. Ne gondolják ezt, képviselőtársaim! Mi azért szavazzuk meg ezeket a törvényjavaslatokat, mert borzasztóan fontosnak tartjuk, hogy a szabad világ vezető országával korábban megkötött szerződést, mert valóban mára talán megérett arra, hogy felülvizsgáljuk és a megváltozott viszonyoknak megfelelően átalakítsuk, szóval hogy a szabad világ legfontosabb és vezető országával legyen egy ilyen védelmi együttműködés. Ennek semmi köze sincs a magyar szuverenitáshoz, ennek semmi köze sincs ahhoz, amiről önök itt beszéltek, ennek egész egyszerűen a józan észhez van köze. Ahogy elhangzott itt korábban a felszólalásokban, ez egy korábban, Magyarország NATO-csatlakozása előtt is létezett megállapodás volt. Ennek továbbvitele alapvetően Magyarország nemzeti érdeke. Turi-Kovács képviselőtársamnak mondom: na, ez például nemzeti érdek, és úgy gondolom, hogy önök is azért támogatják, mert fontosnak tartják a nemzeti érdek megvalósítását.
Világossá kell azt tenni, hogy az elmúlt másfél éves hercehurca, ami e két szerződés aláírásával, tárgyalásával járt, egy dologra volt csak jó, hogy meg lehessen mutatni a kormányzat részéről, hogy akár akadályokat is lehet gördíteni az ilyen megállapodások aláírása elé annak érdekében, hogy elérjék, hogy megérkezzen ide a külügyminiszter, és valamilyen úton-módon, még az árát persze nem tudjuk, de találkozhasson végre Orbán Viktor az amerikai elnökkel.
Németh Zsolt azt mondta, hogy nagy megnyugvást jelent az számára (Németh Zsolt: Megkönnyebbülést!), hogy új adminisztráció van. Engem egy dolog érdekel: hogy az ön megnyugvása mennyibe kerül a magyar adófizetőknek. Aztán beszélt is arról, hogy valóban, a megbeszéléseknek köszönhetően a közép-hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer ügyében változás állhat be vagy előrelépés történt. Tisztelt képviselőtársaim ‑ és erről a Külügyminisztérium minisztere, Szijjártó Péter is beszélt ‑, nyilvánvalóan az ilyen védelmi együttműködés keret a további együttműködések érdekében. Ezt nagyon fontosnak tartjuk. Számtalan alkalommal az elmúlt években a Honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén szorgalmaztuk a szorosabb együttműködést a NATO-tagállamokkal, szorgalmaztuk a honvédelmi beszerzéseket. És nem állítom, hogy Németh Zsolt nem mond igazat a plenáris ülésen, hiszen ő nem ilyen, nyilván tévedett a honvédelmi költségvetést illetően; erre Harangozó képviselőtársam már rávilágított.
Azt gondolom, most tekintsünk el attól, hogy mennyire emelkedett volt az, hogy ön azt állította, a Magyar Honvédség költségvetése 2010-ben 0,7 százalék volt. Ez egész egyszerűen nincs így. Tekintsünk el attól, hogy mennyire volt emelkedett egy ilyen, egyébként szerintem Magyarország számára rendkívül fontos egyezmény megvitatásakor arról beszélni, hogy ön szerint a Magyar Honvédség milyen állapotba került 2010-ben. De egyszerűen kénytelen vagyok ezekre a kérdésekre reagálni és erről is beszélni, főleg azért, mert személyesen is érintett vagyok, nemcsak azért, mert ebben az időszakban voltam honvédelmi államtitkár, hanem azért, mert nagyjából egy kezemen meg tudom számolni azoknak a képviselőknek a számát, és beleértem magamat is, akik a honvédelem ügyével ebben a házban szoktak rendszeresen és hosszú ideje foglalkozni. Ezért volt jó, hogy a Honvédelmi és rendvédelmi bizottságba eljött nemcsak Szijjártó Péter külügyminiszter, hanem a honvédelmi miniszter is, és ott tájékoztattak bennünket erről az egyezményről. Biztosan Kósa Lajos elnök úr be fog jönni Schengennél. Jöjjön gyakrabban a Honvédelmi és rendészeti bizottság ülésére, és akkor megláthatja, hogy milyen kérdésekről szoktunk ott vitatkozni.
(11.50)
Őszintén sajnálom ugyanakkor, hogy bár a Külügyminisztérium az előterjesztő, nincs itt a honvédelmi tárca képviselője, akár a miniszter, akár a csülkös-pacalos államtitkár, mert erről biztosan tudna beszélni, hogy a 2010 előtti időszakban GDP-arányosan mennyit költöttek az akkori kormányok ‑ és ez természetesen önökre is vonatkozik, hiszen 2001-től, sőt korábbról rendelkezésre állnak az adatok ‑, és mennyit költött 2010-2018 között a hadseregre az önök kormánya.
A legnagyobb problémát a haderőfejlesztés tekintetében az jelentette, hogy azokat az eredményeket, amiket elértünk tényleg nagyon nehezen 2010-ig… ‑ és nemcsak azért, mert válság volt, hanem azért, mert önök kötöttek egy olyan szerződést a svédekkel Gripen-ügyben, amely ma még nem nyilvános, de nagyon remélem, hogy egyszer nyilvános lesz, és látni fogják a fizetési ütemezést a választópolgárok, meg majd látni fogják a módosítást, amit Hende Csaba azért kötött, mert nyilvánvalóan nem álltak rendelkezésre a források a tárca költségvetésében a bérleti díj fizetésére. Szóval, amit önök’ 98-2002 között haderőreform tekintetében műveltek, azt egy mondatban lehet összesűríteni, és ezt egy feladatszabó értekezleten mondta Orbán Viktor, akkori miniszterelnök; nevezetesen, hogy nem akar orosz haditechnikát látni. Ennek következtében indult el például a vadászrepülőgépek beszerzése, ami ma sem igazán tisztázott, hogy hogyan is történt, miért lett végül Gripen, és miért nem esetleg az amerikaiaktól vásároltuk meg a vadászrepülőgépeket, amelyeket egyébként akkor a honvédelmi tárcának mind politikai, mind katonai vezetői támogattak.
2002 után nyilvánvalóan már ezzel a súlyos örökséggel indult neki a honvédelmi tárca, és az ország teherbíró képességének megfelelően folyamatosan 1 százalék fölött költött a magyar kormány a honvédelmi kiadásokra. Valóban, ahogy itt elhangzott, 2010-et követően ‑ s abban az évben nem 0,7 százalék volt a GDP-arányos költés, hanem bőven 1 százalék fölött ‑ viszont látványosan visszaesett a honvédelmi tárca költségvetése, és azért esett vissza, mert egész egyszerűen nem tartotta a magyar kormány és konkrétan a magyar miniszterelnök fontosnak a haderőfejlesztést. Ezek után nem lehet azon csodálkozni, hogy a Magyar Honvédség folyamatosan veszítette el a képességeit, majd amikor észbe kaptak, hogy tulajdonképpen már se repülő nincsen, se helikopter nincsen, se szállítógép nincsen, lassan már semmi sincsen, és az orosz technika tönkremegy, akkor elkezdtek költeni ész nélkül.
A választások előtt ‑ és nyilván erről biztosan ön is értesült ‑ a nagy haderőfejlesztés jegyében, amely, csak javítani szeretném, a „Zrínyi 2026” program nevet viseli egyébként... Csak mondom önöknek, olyan ez a program, mint Columbo felesége, mindig beszélünk róla, de még senki se látta. Mert biztosan tudja, képviselő úr is, a teremben ülő képviselők is, hogy a „Zrínyi 2026” program egy ilyen színes-szagos kiadvány, ennyi. Ezt sikerült bemutatni a honvédelmi tárcának a Honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén, és a program központi mondandója a magyar katonák és a magyar polgárok számára, hogy mindent is fejlesztünk egyszerre.
Ezt az egyet sikerült, legalábbis papíron megvalósítani, hiszen a tavalyi választások előtt a Honvédelmi és rendészeti bizottságban közbeszerzés alóli mentesítési kérelemmel jelent meg az akkori miniszter, Simicskó István. Nyilván magáról az előterjesztésről nem lehet beszélni, titkos, de nem árulok el túl nagy titkot, ha azt mondom, hogy több száz milliárd forintnyi közbeszerzés alóli mentesítésre kértek felhatalmazást, lényegében átfogó célokra, és nem konkrét megjelölésre. Mondanom se kell, hogy a kormánypárti többség támogatta ezt a beszerzést, és azóta, képviselőtársaim, az a nagy helyzet, hogy ahogy én, úgy önök is és a Honvédelmi és rendészeti bizottság tagjai is ‑ bár itt most nem látok a kormánypárti sorokban honvédelmi és rendészeti bizottsági tagot ‑ a sajtóból értesülünk a beszerzésekről.
Tehát azt, hogy Leopard 2-es harckocsit rendelt a Magyar Honvédség, 44 darabot, amelyet majd később szállítanak le, de már azóta vásároltak 12 darab használtat, ezt a sajtóból tudta meg a Honvédelmi és rendészeti bizottság. Hogy vásároltak 2 darab A319-es Airbust az Air Berlintől, ezt a sajtóból tudtuk meg. Ugyan azt mondták, hogy ez szállítógép, de utóbb kiderült, hogy kormánygép. Hogy van 2 darab Dassault Falcon 7x business jet a Magyar Honvédség tulajdonában, ezt is a sajtóból tudtuk meg, ráadásul az egyik business jetről kiderült, hogy azt a HM EI Zrt. vásárolta meg.
Akkor pedig, amikor arra kértem a honvédelmi tárca vezetését, hogy legyenek szívesek ezeket megmutatni, hiszen lehet, hogy visszaépült valamelyest a Magyar Honvédség elmúlt kilenc évben elveszett képessége, egész egyszerűen azt a választ kaptam én is és a Honvédelmi és rendészeti bizottság is, hogy ezeket az eszközöket nem lehet megtekinteni. Közben kiderült, hogy ez a négy gép valóban a honvédelmi tárca tulajdonában, illetve a honvédelmi tárca tulajdonában lévő cég tulajdonában van, de ezek nem honvédelmi célt szolgálnak. Ezek, tisztelt képviselőtársaim, kormánygépek.
Most nem képezi a vita tárgyát, hogy szükség van‑e kormánygépre vagy sem, de azt szeretném mondani, hogy amit önök GDP-arányosan elszámolnak mint költés, például ennek a négy gépnek a költsége, ez semmiképpen sem honvédelmi célt szolgál, hanem csak és kizárólag kormányzati célt szolgál. Olyannyira, hogy az önök kormányzása idején fordult elő, hogy már megvolt a két darab Airbus, ám a szabadságos katonákat külföldről mégis Ukrajnából bérelt szállítógéppel kellett hazahozni, mert nem állt rendelkezésre az Airbus, mert valaki éppen repülgetett vele, nyilván honvédelmi célok érdekében.
Tájékoztatni szeretném továbbá önt arról, hogy a korábbi nagy oroszellenesség, ami ’98-2002 között jellemezte az akkori magyar miniszterelnököt, mára olyannyira barátságba fordult, hogy sikerült 5,2 milliárd forintért felújítani öt darab Mi-17-es helikoptert. Miközben ‑ és erre Harangozó képviselőtársam már utalt ‑ lényegében a 2010-es ciklust követően egy év sem telt el, az akkori honvédelmi miniszter folyamatosan arról beszélt, hogy a magyar kormánynak elkötelezettsége az, hogy éppen a különböző szövetségesekkel való jobb együttműködés érdekében 160 milliárd forintot fog költeni a kormány helikopterbeszerzésre. Azt hiszem, hogy én voltam az egyik legboldogabb honvédelmi és rendészeti bizottsági tag, mert tudtam, hogy igenis szükség van, kell vásárolni helikoptereket, és nemcsak a Magyar Honvédségnek, hanem nyilván a rendőrségnek és a katasztrófavédelemnek is, talán még az Országos Mentőszolgálatnak is.
Ezt az előterjesztést, tisztelt hölgyeim és uraim, minden évben meghallgattuk. Minden évben meghallgattuk Hende Csabától, hogy már csak párat kell aludni, most már mindjárt itt vannak a helikopterek, mindjárt megoldódik ez a dolog, aminek az lett a vége, hogy 2018-ban természetesen többszörös áron ‑ mert volt olyan cég, amelyik kevesebbért elvállalta volna ‑, 5,2 milliárd forintért felújított a kormány öt darab Mi-17-es helikoptert.
Mi minden beszerzésnek örülünk. Én személy szerint azt gondolom ‑ és talán ez az az ügy, amiben egyetértünk ‑, hogy nemzeti konszenzusnak kell lennie a Magyar Honvédség fejlesztési irányát illetően, mert ez mindannyiunk hadserege. Csakhogy ezekben a kérdésekben nincs mód vitatkozni. Az világosan látszik, hogy 2010-et követően a Magyar Honvédség fejlesztési iránya ‑ már ha volt egyáltalán, de lényegében 2016-2017-ig semmiféle fejlesztésről nem lehetett beszélni, 2010-16 között, de még ’17-ben sem nagyon ‑ a területvédelmi irány volt. De én azt gondolom, hogy amikor a NATO-ról, amikor más országokkal való együttműködésről beszélünk, és különösen akkor, amikor az Amerikai Egyesült Államok tekintetében beszélünk együttműködésről, akkor a területvédelmen túl egy másik területtel is érdemes foglalkozni, ez a kibervédelem. Nem véletlen, talán külügyminiszter úr majd zárszavában egypár szót ejt a Huawei-üggyel kapcsolatosan, amely ebben a védelmi együttműködésben, ugye, nincsen benne, de nyilván tudjuk, hogy egy védelmi együttműködés nem csak területi kérdésekre terjed ki, különösen nem a NATO-nak.
Talán emlékeznek képviselőtársaim, ebben a Házban egy napirend előtti felszólalásomban beszéltem a Kaspersky Lab nevű orosz vírusirtóról. Akkor az itt ülő képviselők, beleértve a kérdésemre választ adó illetékes fideszes kormánytagot is, nem túl kedvesen válaszoltak. Majd nem telt el egy kicsi idő, és a Kaspersky Lab vírusirtó programot ki is rakták, le is törölték az országgyűlési képviselők laptopjáról, és már akkor, amikor ezt a kérdést fölvetettem, volt olyan minisztérium, amelyik pontosan tudta, hogy ezt az oroszok által birtokolt vírusirtót ‑ pontosabban a cég az orosz, amelyik ezt a vírusirtót gyártotta ‑ nem szabad magyar gépen használni.
(12.00)
Talán emlékeznek, képviselőtársaim, amikor nemzeti konzultáció kapcsán került elő a Yandex nevű, szintén orosz cég, amely háttérben futott a nemzeti konzultáció internetes oldalán.
Biztosan olvasták azt a hírt, hogy a Yandextől az orosz titkosszolgálat bekérte a felhasználói adatokat. Tehát akkor, amikor védelmi együttműködésről beszélünk, és én azt hiszem, hogy talán odafigyeltek az Amerikai Egyesült Államokban történtekre, hiszen önök eléggé felkészültek, különösen Németh Zsolt, hiszen ő a Külügyi bizottságot vezeti, az Amerikai Egyesült Államok számára és a szövetségeseink számára is a kibervédelem egy nagyon fontos kérdés. Nagyon fontos kérdés! És látható, hogy milyen irányból jönnek a támadások a szabad világ ellen, a szabad világ választásai ellen és aztán lehet, hogy majd a szabad világ stratégiailag fontos intézményei ellen.
Nekünk feladatunk az, pártállástól függetlenül, hogy ebben arra intsük például a honvédelmi tárcát, hogy nagyon fontos, hogyha beszereznek különböző eszközöket, kibervédelmi kérdésekkel is foglalkozzanak. Ez pedig, azt hiszem, különösen a Huawei-ügy kapcsán az Amerikai Egyesült Államok számára kiemelten fontos.
Világossá szeretném azt tenni, hogy az Amerikai Egyesült Államok valóban figyel erre a régióra, olyannyira, és itt akkor a reklám helye, hogy június 24-éig van lehetősége magyar újságíróknak pályázni arra a 198 millió forintos alapra, amelyet az amerikai külügyminisztérium hirdetett meg oknyomozó újságírók számára, korrupciós ügyek felderítése érdekében. Mi is tudunk itt tippet adni, de ha valaki bejön az Országgyűlés ülésére, szerintem nagyon gyorsan tippet kap arra vonatkozóan, hogy melyik irányba lehet vizsgálódni. Most nincs itt ugyan Farkas Flórián, nem látom Simonka Györgyöt sem, de ezek az irányok szinte adják magukat, hogy a korrupciós ügyeket vizsgálják, de Tiborcz István ügyeit is lehet vizsgálni. (Boldog István és F Kovács Sándor folyamatosan közbeszól.) Magyarul, igaza van Németh Zsolt képviselő úrnak, amikor azt mondja, hogy az amerikai külügy számára fontos Közép- és Kelet-Európa, hiszen például meghirdetik ezt a független magyar médiát is segítő pályázatot ‑ még egyszer mondom, június 24-éig oknyomozó újságírók pályázhatnak annak érdekében, hogy kifejezetten korrupciós ügyeket vizsgáljanak meg és arról írjanak. Ráadásul formálódik egy 770 millió dolláros másik alap is kelet-európai és ázsiai demokráciák megerősítésére, és a hírek szerint akár a Szabad Európa Rádió magyar adása is újraindulhat. Én ezt picit kritikusnak érzem ‑ de lehet, hogy Németh Zsolt azt gondolja, hogy ezzel majd bővül a paletta ‑ az amerikai külügyminisztérium részéről, hiszen ha minden annyira jól működne itt, ahogy azt önök állítják, akkor nem biztos, hogy szeretnének Szabad Európa Rádióra költeni, mert az legalább néhány, talán nálam egy picit idősebb ember számára mégis a kilencvenes előtti éveket hozza vissza.
Világossá szeretném tenni, hogy a Demokratikus Koalíció, ahogy ezt jeleztem, ezt a törvényjavaslatot és az ehhez kapcsolódó másik előterjesztést természetesen meg fogja szavazni. De azt is világossá szeretném tenni, hogy ez semmilyen módon nem jelenti azt, hogy Magyarország Alaptörvényét, amelyet önök elfogadtak, mi legitimnek tekintenénk, egyáltalán nem. És mindent, ahogy ezt a képviselői eskünk kiegészítésére elmondtuk, meg fogunk tenni annak érdekében, hogy ezt az Alaptörvényt a lehető leghamarabb hatályon kívül lehessen helyezni.
Mindazonáltal szeretném azt szorgalmazni, hogy a jövőben egyfelől átlátható honvédelmi beszerzések legyenek Magyarországon, merthogy ez is témát adhat például. De akkor javaslom is, hogy ha van olyan oknyomozó újságíró, aki gondolja, azokat a honvédelmi beszerzéseket is lehet vizsgálni, amiket a korrupció vagy legalábbis a titokzatosság leng körül, mert az összes ilyen beszerzés, ami eddig történt, ilyen volt, ott érdemes talán foglalkozni, és ez megint a reklám helye, Maróth Gáspár úrral, aki igen aktívan részt vesz ezekben a dolgokban. Szóval, én javasolnám, hogy az Amerikai Egyesült Államok, továbbá Magyarország pozitív megítélése szempontjából a védelmi együttműködésben ez lényeges kérdés, hiszen az Amerikai Egyesült Államok is akarja forrással támogatni ezeket a dolgokat, és ezt nagyon jó ötletnek tartom. Azt már kevésbé, hogy az előterjesztésben a kecskeméti reptér is szerepel. Azt kell hogy mondjam, a legnagyobb szégyen az, amit a kecskeméti reptérrel önök műveltek, amikor vegyes hasznosításúvá tették Magyarország katonai repterét annak érdekében, hogy a Mercedes gyár vezetői oda le tudjanak szállni ‑ semmi másért. Semmi másért!
És azt el szeretném önöknek mondani, képviselőtársaim, hogy Kósa Lajos, a Honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke, amikor ezt az előterjesztést legelőször behozták a Honvédelmi és rendészeti bizottság ülésére, nem támogatta a honvédelmi tárca ezen előterjesztését, sőt megkérte a minisztériumot, hogy ilyen előterjesztést ne is hozzon be, hiszen a kecskeméti reptér az katonai reptér, magyar katonai reptér lényegében. Azt mi nagyon fontosnak tartjuk, hogy annak a reptérnek az integritását megőrizzük. Úgy látszik, Turi-Kovács képviselő úrnak mondom, a magyar nemzeti, a magyar katonai érdeket felülírta a Mercedes gyár érdeke. Én ezzel nem értek egyet, azzal sem, hogy alapvetően a honvédelmi tárcát bízták meg a vegyes hasznosítás megoldásával, így az összes környezetvédelmi kérdés, beleértve egyébként ‑ és ezt fontosnak tartom ‑, hogy a védett állatok összegyűjtése szintén a honvédelmi tárca feladata. Ugyan nincs környezetvédelmi minisztérium, bár lehetne, hogy a környezetvédelmi minisztérium illetékesei csinálják ezt a nagyon fontos dolgot, és nem a katonák, de üsse kő, legalább figyelnek a környezetvédelemre, a védett állatokra és a védett virágokra a kecskeméti reptéren.
Mindazonáltal például azt szeretném, hogy abban legyenek partnerek az itt ülő képviselők, különösen akik fontosnak tekintik a nemzeti és emellett a magyar katonai érdekeket, hogy a kecskeméti repteret őrizzük meg csak és kizárólag katonai reptérnek. Szerintem ez egy borzasztóan fontos kérdés.
A Demokratikus Koalíció tehát az előterjesztéseket támogatni fogja, és abban reménykedünk, hogy ha újra lesz ilyen típusú javaslat, előterjesztés, akkor nem kell másfél évet várni, és nem kell arra várnia sem az amerikai félnek, sem a magyar félnek, sem az Amerikai Egyesült Államok, sem Magyarország népének, hogy másfél év teljen el, ennél gyorsabban meg fog ez valósulni, hiszen ahogy ez elhangzott, ez az előterjesztés lényegében annak a korábbi előterjesztésnek az alapján készült, egy kis szuverenitási purparlét tettek hozzá annak érdekében, hogy megérkezzen ide az amerikai külügyminiszter. Szerintem a nap végén, még egyszer mondom, egyetlen egy kérdés lesz, hogy mi volt az ára ennek, és mi az az ár, amit a magyar adófizetőknek ezért meg kell fizetni: csak 1 milliárd dollár közép-hatótávolságú rakétavédelmi rendszerre, vagy valóban lesz még 1 milliárd dollár, amiről lehetett hallani, új vadászrepülőgépek beszerzésére.
Őszintén remélem, hogy ezeket a kérdéseket a Honvédelmi és rendészeti bizottság, de a Külügyi bizottság is meg fogja vizsgálni, merthogy a nemzeti érdek az, hogy a Magyar Honvédség fejlődjön és aktívan részese tudjon lenni a NATO tevékenységének; hogy ez a védelmi megállapodás valóban betöltse mindkét oldalról, mindkét fél részéről a szerepét. Ehhez szükség van arra, hogy erre megfelelő összeget költsenek, és bár valóban nem jászolban születnek a dolgok, hanem a Külügyminisztériumban, és olyan jó, hogy azért vannak itt olyan képviselők, még a kormánypárti oldalról is, akik kicsit szoktak ezekkel az ügyekkel foglalkozni meg hozzá is szólnak.
Én arra hívnám fel képviselőtársaimat, hogy ha van nemzeti ügy, akkor az a hadsereg ügye. Mert ha baj van, akkor a hadsereg megy mindenkinek segíteni, függetlenül attól, hogy kire szavazott. Persze, azt világossá kell tenni, hogy vannak olyanok, akik nyilván nem értik ennek a dolognak a lényegét, akik azért vannak itt az Országgyűlésben, hogy kitöltsék a teret, erre képesek, erre alkalmasok. Én őszintén remélem, hogy ezt a kérdést… Az a nagy igazság, én arra szeretnék javaslatot tenni, hogy ha legközelebb ilyen előterjesztés készül, ilyen előterjesztést nyújt be a Külügyminisztérium, akkor konzultáljanak kormánypárti képviselőkkel, mert elkerülhető lett volna ez a vita, ha a korábbi vezérszónoki felszólalások nem hazugságra vagy jobb esetben nem tévedésre alapulnak, vagy szándékos félreértésre.
Ez egy fontos megállapodás, Magyarország értékei és érdekei szempontjából fontos előterjesztések, amelyeket a Demokratikus Koalíció támogatni fog. Köszönöm szépen. (Taps a DK és az MSZP padsoraiból.)