HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzott felszólalásokat több csoportba oszthatjuk. Az alapvető az, hogy kik azok, akik támogatták, és kik azok, akik ellenzik a törvényjavaslatot. De ezen túlmenő csoportosítás is lehetséges, mert láthatóan vannak, akik elolvasták az eredeti törvény szövegét, illetve a most benyújtott módosítást, és vannak olyanok, akik sajnos nem jutottak el idáig. Kezdeném részletesen időrendben, bár Varga-Damm képviselő asszony távozott a teremből remélem, hogy majd visszatér , az ő észrevételeivel. Ő először is ez több ponton kiderült az első és második felszólalásából azt kifogásolta, hogy a Velencei Bizottság ajánlásait miért nem csatoltuk a törvényjavaslathoz. Azért, mert az nem lett volna házszabályszerű, tisztelt Országgyűlés. Egyébként felhívtam már az Igazságügyi bizottság hétfői ülésén is a figyelmet arra, hogy a Velencei Bizottság ajánlásai az interneten a www.venice.coe.int címen elérhetők és onnan letölthetők. Nyilvánvalóan ezt a tájékozódást Varga-Damm Andreának nem sikerült elvégeznie, hiszen olyan megfogalmazásokat tett, hogy nagy valószínűség szerint a Velencei Bizottság ajánlásai ezt meg azt tartalmazhatják. Aztán olyat is mondott, hogy: biztos vagyok abban, hogy a Velencei Bizottság jelentésében felsorolt számtalan egyéb kifogásra nem ad választ ez a javaslat.
Nos, szeretném megnyugtatni őt is és mindenkit, mert ez a gondolat végighúzódott több felszólaláson is, hogy az expozémban említett módon a Velencei Bizottság ajánlásainak, amely bizottság, mint bizonyára tudják, de talán a televíziónézők kedvéért meg szabad említeni, az Európai Tanácsnak egy olyan nagy tekintélyű független szerve, amely jogtudósokból, alkotmánybírókból áll a Magyarországra ez ügyben érkezett delegáció tagjai többek között Christoph Grabenwarter, az osztrák alkotmánybíróság tagja, vagy Monika Hermanns, aki a német alkotmánybíróságnak a bírája, vagy Bertrand Mathieu, aki Monacót képviseli, vagy éppenséggel Kateřina Šimáčková Csehországból, illetve Mário Aroso de Almeida Portugáliából, mind-mind az alkotmányjog nemzetközileg elismert és megkérdőjelezhetetlen tekintélyű tagjai és képviselői, és a pártatlanságukhoz sem fér kétség , nos, ők ennek az ajánlásnak a 25. és a 26. oldalán az általam az expozémban említett 5 pontban sorolták fel azokat a kérdéseket, amelyekben észrevételük, ajánlásuk, ha tetszik, kifogásuk van. Ezek a kérdések, mint elmondtam az expozémban, nem a közigazgatási bíráskodás mint olyan létjogosultságát vagy éppenséggel mibenlétét és alapstruktúráját kifogásolták, hanem kifejezetten egyes részkérdéseket érintettek. Ez tehát innen megismerhető.
Sajnos Tóbiás Józseffel egyetemben Varga-Damm Andreának sem sikerült elmélyednie a törvényjavaslat, illetve az elfogadott törvény alapszövegében. Az alapvető számtani készségekre hívnám fel itt a figyelmet. Úgy tűnik, ez egy ragályos tévedés, hiszen a Velencei Bizottsággal a Törvényalkotási bizottság tagjaival közösen tartott találkozón is már Steinmetz képviselőtársunk, a Jobbik képviselője előadta azt a téves álláspontot, amely itt visszaköszön mind Varga-Damm Andrea, mind Tóbiás képviselőtársunk eladásában. Ezen a tanácskozáson Steinmetz képviselő úr azt mondta, helyesen hivatkozva egyébként a Velencei Bizottság egy korábbi állásfoglalására, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy akkor tekinthető jogállaminak a személyügyi kiválasztásról döntő testület összetétele, ha abban a bírák többségben vannak, és hogy ez nem valósul meg úgymond ugye, emlékszik, Steinmetz képviselő úr? a magyar törvényben. Nos, akkor én ott rögtön elmondtam, hogy bizony baj lenne, ha úgy lenne, de nem úgy van. Sajnálatos, hogy ezt az információt a törvény elolvasása híján így szóban megkapva sem sikerült továbbítani a képviselőtársaknak, és úgy látszik, párthatárokon átnyúlóan tartja magát ez a tévedés. Tudniillik arról van szó, hogy az eredeti törvényben is, amelyet most módosítunk, 5 bíró tagja van a személyi tanácsnak. Öt! Merthogy az elnök is bíró, mert a bírák közül választja meg a parlament. És 4 nem bíró tagja van. Ezért tehát teljesen megalapozatlan és légből kapott minden e nyomvonalon később hangoztatott kifogás. Olyat mondott itt Varga-Damm Andrea, hogy 4:4 a bírók meg a nem bírók aránya, és így akár patthelyzet is kialakulhat. Tehát ha valaki nem ismeri a tényeket, akkor könnyen jut ilyen téves következtetésekre. Nyilvánvalóan nem 4:4, hanem 5:4 a bírák aránya a nem bírák számával szemben, és ezt változtatjuk most meg úgy, hogy 7 bíró tagja lesz az elnököt is beleszámítva ennek a testületnek, és 4 nem bíró tagja, és ebből hatot, tehát a 11 tagnak a többségét egyszerű számtan ez, kedves képviselőtársaim a közigazgatási bírák a maguk soraiból választják. Tehát úgy is bírói többség lenne, ha nem vennénk figyelembe a parlament által megválasztott, egyébként bírói jogállású közigazgatási felsőbírósági elnököt. Ugye, tudnak követni? Köszönöm szépen. Tehát minden ezzel kapcsolatos kifogás okafogyott és megalapozatlan.
Tóbiás József pontosan úgy fogalmazott: az OKBT személyi tanácsában is kisebbségben voltak a hivatásos bírák. Aztán úgy fogalmaz Tóbiás képviselő úr, hogy a kormány elkezdi a Velencei Bizottság javaslatainak beépítését. Mint említettem, a mondott címen, a mondott oldalszámon megtalálható öt ajánlás mindegyikét befogadtuk és beépítettük ebbe a javaslatba, tehát nem elkezdtük, hanem befejeztük ezt a munkát. (Tóbiás József közbeszól.) Tetszik tudni, nem osztogatnak, hanem fosztogatnak tehát csak egy pici különbség van a kettő között. (Tóbiás József: A cinizmus uralkodik nálatok!)
Úgy fogalmaz még Tóbiás képviselő úr, hogy egyrészt nem elégséges a Velencei Bizottság ajánlásainak átvétele, ugyanakkor azt is mondja, hogy egyes javaslatokat befogadnak, másokat meg nem. De nem ez a helyzet, hiszen mind az öt ajánlást befogadtuk, tehát nem igaz az ön állítása, azonkívül pedig a Velencei Bizottság ajánlására bátorkodtunk reflektálni a törvényjavaslatunkkal, nem az ön igényeire. Ha az ön igényeinek szeretnénk megfelelni, nos, az a parlamentarizmus szabályai szerint (Tóbiás József: Elnök úr, nem lehetne, hogy a személyeskedést mellőzze az előterjesztő?) nem feltétlenül üdvös és követendő megoldás. Volt módja szólni a képviselő úrnak, nekem meg engedje meg, hogy reflektáljak mindarra (Tóbiás József: Ne legyen cinikus…), amit ön elmondott.
Többen elmondták, hogy semmiféle garancia nem volt eddig, és álságos a törvényjavaslat címe, hogy „további” garanciákról beszél. Ez a tények teljes negligálása, hiszen maga a Velencei Bizottság is számos tekintetben méltatta azokat a garanciákat, amelyek a bírói függetlenség tekintetében az eredeti törvényben is szerepeltek, és ezek erősítésére tett javaslatot bizonyos, nem mondom, hogy elhanyagolható, de mégiscsak részletkérdésekben. Tehát nem mondta azt, hogy alapjaiban, tendenciájában és struktúrájában ez a javaslat a jogállamiságra veszélyes lenne.
(11.50)
Itt utalnék nagyon röviden a függetlenként felszólalt képviselőtársunk, Bősz Anett szavaira, aki magát liberálisként határozta meg ebben a vitában, és ezért kifogásolta azt, hogy az állam felügyelete alatt álló bíróság fog dönteni az állam és a polgár vitájában. (Bősz Anett: A kormány felügyeletéről volt szó! Szövegértelmezést javaslok!) Nos, kedves képviselőtársam, javaslom, hogy vegye számba a jelenlegi helyzetet, amely úgy szól… (Bősz Anett: Szövegértelmezést javaslok, képviselő úr! Szeretné kiforgatni a szavaimat!) Kérem, engedje meg, hogy elmondjam! Nem tudok önre figyelni is, meg beszélni is… (Zaj. Az elnök csenget.) Köszönöm szépen. Sajnos, én ilyen egyszerű szerkezet vagyok, szeretném elmondani a zárszavamat. Természetesen ezt a vitát parlamentáris keretek között tudjuk folytatni akár a bizottságok ülésén, akár a sajtó hasábjain.
Nos, jelenleg az elsőfokú közigazgatási határozatok fellebbezés folytán a kormányhivatalhoz kerülnek, és ott az állam hivatalnokai, állami tisztviselők döntenek az állam és a polgárok közötti jogvitában. Ezen a helyzeten változtat ez a törvényjavaslat, amelynek az előképe a közigazgatási perrendtartás, már korábban elfogadásra került, amely azt mondja, hogy fő szabály szerint a jövőben egyfokú a közigazgatási eljárás, és a jogorvoslat azonnal bírói útra terelődik. A kormányhivatalnak arra lesz majd lehetősége, hogy ha látja, hogy az a kereset, az a per, amit a polgár indított az állam által meghozott elsőfokú határozatában, az tényleg megalapozottnak tűnik, nos ilyenkor módja van a per bármely szakaszában visszavonni ezt a határozatot, és a törvénynek megfelelő határozat meghozatalára utasítja az első fokot.
Tehát tetszik érteni? Míg jelenleg az állam és a polgár vitába keveredik, először első fokon az elsőfokú közigazgatási szerv amúgy szigorú köztisztviselői vagy kormánytisztviselői, függelmi rendben dolgozó és létező alkalmazottai, tisztviselői döntenek, másodfokon meg ugyancsak. A jövőben pedig a közigazgatástól teljesen független bírói jogállású személyek, akik ugyanolyan bírók ám, mint az összes többi magyar bíróságon lévő bíró, hiszen az új törvény rögzíti, hogy egy egységes bírói jogállás van. Nincs külön rendes bírósági bíró meg közigazgatási bíró.
És tetszik azt is tudni, ugye, hogy a jelenleg a közigazgatási perekben eljáró bírák automatikusan egyoldalú nyilatkozatukkal át tudják kérni magukat mindenfajta zökkenő nélkül az új bírósági szervezetbe? Tehát nem arról van szó, hogy kívülről fogják feltölteni holmi pártkatonákkal és hasonlókkal, hanem a bírói hivatás, a bírói státusz elnyerésére méltó, annak feltételeivel rendelkező, az összes többi bíróval azonos feltételekkel rendelkező személyek közül történik meg a kiválasztás. Én remélem, hogy az ön liberális lelkét ezzel most meg tudtam nyugtatni, hiszen a liberalizmus lényege, hogy az emberi, állampolgári jogokat az állammal szemben próbálja védeni, a hivatali önkénnyel szemben próbál garanciákat biztosítani. No, ha valami, hát ez a törvény a legkényesebb liberális ízlést is kielégíti.
De ha már önnél tartunk, mondott ön olyat is, hogy maga a közigazgatási bíróság intézménye elfogadhatatlan vesd össze az imént elmondottakkal , ezzel egy ország nem való az Európai Unió tagjai sorába még mindig bólogat a képviselő asszony. Képviselő asszony, több mint a felét az Európai Unió tagállamainak akkor ki kell rúgni az EU-ból, mert több mint a felében önálló, független közigazgatási bírósági szervezetrendszer működik. Tehát nem értem önt, ha általánosít, hogy közigazgatási bírósággal egy ország nem való az EU sorába akkor most miért rázza a fejét, hogy csak Magyarország nem, kivéve a gyevi bírót? Nem mér ön kettős mércével esetleg, kedves képviselő asszony? Nos, Tóbiás József, Varga-Damm Andrea és Bősz Anett képviselőtársaim észrevételeivel, úgy hiszem, végeztünk.
Megköszönöm Schmuck Erzsébetnek a kiegyensúlyozott, rendkívül kritikus, ám ugyanakkor nézetem szerint megfontolásra érdemes elemeket is tartalmazó javaslatát és beszédét. Ő érdekes módon tudta értelmezni az elemi számtant, úgy fogalmazott, hogy 5:4-ről 7:4-re nő a bíró tagok száma a személyi tanácsban. Nos, neki sikerült elvégezni ezt az egyszerű műveletet. Külön jókívánságaimat fogadja!
Az a javaslatcsomag, amelyet önök benyújtottak, még nem került elém, még nem láttam, de nagyon figyelmesen fogjuk előterjesztőtársaimmal együtt tanulmányozni. És igen, igen, az Igazságügyi Minisztérium kiváló szakértői csapatát is a munkánkhoz igénybe fogjuk venni Hajas Barnabás miniszteri biztos úrral az élen, mert elhangzott, hogy helyettünk ők dolgoznak. Mindenki végzi a maga dolgát, a politikus a politikai munkát, a szakértő meg a szakértői munkát. Ezek a szakértők egyébként mindenkinek állnak rendelkezésére, ahogy a hétpárti egyeztetésen ez elhangzott. Ott volt egy felhívás keringőre, hogy akinek javaslata, észrevétele van, bátran keresse meg a miniszteri biztos urat, mert van ez a kérdés annyira bonyolult, hogy bizonyos szakmai előtanulmányok és segítség szükséges ehhez.
Viszont ön említett olyat is, mintha a javaslataikban, a módosításaikban szerepelne egy olyan pont is, hogy a közigazgatási bíróság hatásköre korlátozódjon e törvény által a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára. Jól értettem, ugye? Ezzel az a probléma, hogy ez alaptörvény-módosítást igénylő kérdés, hiszen az Alaptörvény tartalmazza azt, hogy a törvény által a közigazgatási bíróságok hatáskörébe utalt egyéb kérdések is odatartoznak. Erre tisztelettel felhívom a figyelmét, ez egy megalapozatlan indítvány. Köszönöm az elmélyült munkát, amelyet a javaslatunk tanulmányozására fordítottak önök, nyilván önök is az alkotmányjogi szakértőik közreműködésével.
Nos, én tisztelettel megköszönöm a bíráló és itt-ott szélsőséges hangú felszólalásokat is. Tordai Bence gombnyomogató fideszes droidokat emlegetett az ügy kapcsán alázattal fogadjuk. Alázattal fogadtuk azt is, amikor az arcunkba fütyült. Arany Jánossal vallom, hogy „Az életet már megjártam. / Többnyire csak gyalog jártam, / Gyalog bizon’... / Legfölebb ha omnibuszon. / Ha egy úri lócsiszárral / Találkoztam s bevert sárral: / Nem pöröltem, / Félreálltam, letöröltem.” (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Bravó!)
Tisztelt Országgyűlés! Nagyra értékelem azokat a felszólalásokat is, amelyeknek a hangoztatói pápábbak akarnak lenni a pápánál. Nagyra értékelem, hogy a jogállami garanciák iránti igényesség olyan hatalmas mértékeket ölt és az egeket verdesi az önök soraiban, hogy önöknek már a Velencei Bizottság által igényelt garanciák is kevésnek bizonyulnak. Ehhez valóban nem tudok mit hozzáfűzni. Én sok sikert kívánok önöknek a következő választásokra. Meg kell nyerni azokat, és akkor csodálatos, újabb garanciákat tudnak majd beépíteni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)