MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy gyors reakció: én nem azt vitattam, hogy nőtt az állomány, pusztán csak azt mondtam, hogy hol kezdődött ez a kérdés. Úgyhogy valószínűleg ön nem figyelt, nem én az elmúlt hozzászólások kapcsán.
(11.10)
Én bevallom őszintén, hogy örülök annak, amit Witzmann Mihály elmondott, sőt magának a javaslatnak is örülök, hiszen ha egyetlenegy devizahitelesnek a helyzetén lehet javítani és segíteni, vagy helyre lehet tenni azt, az már egészen biztosan jó hír. Ugyanis nem tudom, emlékeznek-e rá, hogy pár héttel ezelőtt ebben a teremben Witzmann úrtól két méterre volt a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki az általam feltett kérdésre azt a választ adta, hogy Magyarországon nem létezik a devizahiteles probléma; azt mondta, hogy ilyen probléma nincs Magyarországon, ezt önök már rég megoldották. Na most, ahhoz képest, hogy ön is azt mondta, ha jól idézem, hogy nagyon sokan ma is küzdenek ezzel a problémával, ez azt jelenti, hogy igazam van, mégiscsak létezik ez a probléma Magyarországon, és valószínűleg a kormány is így gondolhatja, mert különben nem hozna be ide semmilyen javaslatot ezzel kapcsolatban. Tehát valószínűleg a Magyar Nemzeti Bank alelnöke ezt is rosszul látja.
A másik, hogy annyit ajánlanék az erőtől duzzadó kollégáknak a figyelmébe, hogy egy picit azért több szerénység illik ilyenkor a kommunikációban, hiszen azt olvastuk, hogy most végre ezek a családok visszakapják a lakásukat, ez volt a pontos fogalmazás. Ehhez hozzá kell tenni, hogy persze, visszakapják, ha újra megveszik a lakásukat, amit egyszer már megvettek a piacon, egyszer megvettek a banktól, és most harmadszor megveszik majd az eszközkezelőtől. Tehát azt gondolom, hogy segítség, segítség, de mégiscsak fontos ebben pontosan fogalmazni, hogy azért ez nem egy olyan egyszerű helyzet azoknak, akiknek ez a lehetőség ott van.
A másik, hogy nagyon hallgatnak arról a kérdésről, ahogy itt beszélt Witzmann képviselő úr is arról, hogy banki elszámoltatás. Kérem, én nem tudom, milyen banki elszámoltatásról beszél; a magyar kormány aláírt az EBRD-vel egy megállapodást ez csak angol nyelven létezik egyébként, tehát a kormány nem tartotta fontosnak, hogy lefordítsa magyarra ezt a megállapodást , ami arról szól, hogy a bankokat semmilyen kár nem érheti, a profitjuk nem csökkenhet semmiféle kormányzati intézkedés hatására. Tehát a magyar kormány, Orbán Viktor azt garantálta az EBRD-nek és a Bankszövetségnek, hogy semmilyen kár nem érheti a magyar bankokat, ami a devizahitelezés kérdését vagy bármilyen más kormányzati intézkedést érint. Tehát nem tudom, értik-e. Azt írták alá, hogy a bankok profitja nem csökkenhet semmiféleképpen, semmilyen kormányzati intézkedésnek a hatására. Egyébként ebben a megállapodásban az is benne volt, hogy az eszközkezelő tevékenységét ki kell bővíteni, hogy minél több családnak tudjanak segíteni.
Tehát az a helyzet, hogy miközben azt vállalták ebben a megállapodásban, hogy az eszközkezelő tevékenységét kibővítik, azaz próbálnak több magyar embernek segíteni az állampolgárok szintjén, aközben persze az is benne volt, hogy a bankok érdeke nem csorbulhat, és a kilakoltatásokat akadálymentesen folytathatja minden egyes bank. Ebből a kettő vagy három vállalásból csak azt teljesítik, ami a bankok számára jó, hiszen az eszközkezelő tevékenységét éppen a mostani javaslattal fogják felszámolni, tehát nemhogy bővítenék, hanem megszüntetik ezt a lehetőséget.
Ráadásul az is egy érdekes válasza volt itt a banki elszámoltatás kapcsán a Nemzeti Bank alelnökének, hogy azt mondta egy konferencián, hogy tulajdonképpen az ügyfelek nem voltak megfelelően tájékoztatva, amikor ezeket a hiteleket felvették, és ez teljesen természetes, hogy ez így volt. Utána én megkérdeztem tőle, hogy ha ezt ő így látja, és ezt egy konferencián el is mondja nyilvánosan, amiről egyébként hangfelvétel is készült, akkor miért nem tesznek valamit, akkor miért nem vonják felelősségre a bankokat amiatt, hogy nem tájékoztatták tisztességesen a fogyasztóvédelmi törvények, szabályok szellemében a fogyasztókat. Azt mondta a Magyar Nemzeti Bank, és ezt perekben használják egyébként a devizahitelesekkel szemben a bíróságon, hogy a Magyar Nemzeti Banknak volt egy olyan állásfoglalása, ami arról szólt, hogy nem tudja előre jelezni, hogy milyen lesz az árfolyam, tehát nem tudják megmondani, hogy fölfelé, lefelé megy, és mennyit fog nőni, csökkenni az árfolyam. Ez egy eléggé vicces állásfoglalás, finoman fogalmazva, mert ebből az következik, hogy akkor nagyon nehezen lehetne költségvetést is tervezni Magyarországon, ha nem tudjuk, hogy mi lesz az árfolyammal; de a másik probléma, hogy érdekes módon nem tudta a Magyar Nemzeti Bank előre jelezni az árfolyam változását, ezáltal a kockázatot, nem tudták a bankok ezt kiszámolni, de az adósnak tudnia kellett volna, hogy milyen kockázatot vállal, neki kellett volna tudnia kiszámolni és pontosan felmérni azt, hogy milyen árfolyamkockázatot vállal azáltal, ha devizahitel-alapú forrást vesz fel.
Én ezért gondolom, hogy miközben olyan kezdeményezésnek, hadd mondjam még egyszer, örülünk, ami valamilyen formában segíti a devizahiteleseket, de ezen túl azért azt is fontos látni, hogy az eleje ennek úgy indult, hogy önök nem akartak segíteni a devizahiteleseknek. Orbán Viktornak volt olyan nyilatkozata, ami arról szólt, hogy mindenki vállalja a felelősséget a saját döntéseiért. Aztán, gondolom, önök is rájöttek arra, hogy azért ez egy sokkal nagyobb társadalmi probléma, mint amit egy viccel csak így el lehetne ütni.
Nekünk ehhez a javaslathoz egészen biztosan lesz módosító indítványunk, ahogy erről Korózs Lajos már beszélt. Én kettő témát hadd említsek meg önöknek.
Az egyik az, hogy ha jól emlékszem, akkor most a javaslatban az szerepel, hogy 60 nap alatt el kell dönteniük az érintetteknek, hogy egy éven belül kifizetike a lakásukat, tehát hogy részt vesznek-e ebben a programban. Mi azt fogjuk javasolni, hogy 60 nap alatt döntsék el, hogy a következő négy évben kifizetik-e a lakásukat hiszen jelenleg, ahogy a mai hírek is mutatják, durván 1300 ember élt a lakás visszavásárlásának a lehetőségével; igaz, a hírben az nem jelent meg, hogy közben az eszközkezelő durván ezer embert pedig kilakoltatott a lakásából, tehát talán így pontos, ha párba állítjuk ezt a kettőt , magyarul, hogy legyen egy hosszabb futamidő arra, hogy valaki ki tudja fizetni a lakását. Ez lenne tematikailag az egyik módosító javaslatunk egészen biztosan.
A másik pedig, hogy bővíteni kellene azoknak a körét, akik érintettjei, vagy akiknek ez egy lehetőséget jelent, hiszen ha jól értem, aki köztartozást halmozott fel, az nem élhet ezzel a lehetőséggel, vagy akiknek korábban az eszközkezelő valamilyen okból elutasította a lakásának a megvásárlását, azok sem élhetnek ezzel, tehát meg kellene nézni, hogy hogyan lehetne ezt az eszközt vagy ezt az eszközrendszert bővíteni, több ember számára elérhetővé tenni, és talán egy kicsit kiszámíthatóbb és rugalmasabb feltételeket is teremteni ehhez a programhoz.
Mi abban bízunk, hogy ezeket a javító és jobbító szándékú módosító javaslatainkat figyelembe veszi a kormányzó többség, és bízunk benne, hogy ha ezeket elfogadják, akkor valóban, ahogy Korózs Lajos is említette, az MSZP-frakció kész arra, hogy támogassa ezt a javaslatot. Köszönöm szépen.