TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Már idestova három év telt el, miután megalkotta az Országgyűlés a közbeszerzésre vonatkozó új szabályokat, és idestova fél év tapasztalat áll rendelkezésre az elektronikus közbeszerzési rendszer bevezetésével kapcsolatban. A magyar szabályozás e tekintetben az európai uniós szabályozás előtt jár, hiszen a 2018. október 18i határidő előtt fél évvel bevezetésre került Magyarországon az elektronikus közbeszerzési rendszer, amelynek a tapasztalatai most már azt mondatják velünk, hogy érdemes foglalkozni a közbeszerzési törvény felülvizsgálatával. Mind az elmúlt három év tapasztalatai is azt mondatják velünk, hogy bizonyos rendelkezésekhez érdemes hozzányúlni. A gyakorlat mondatja ezt velünk, hiszen a közbeszerzés szempontjából most már a három év egy elég hosszú gyakorlatot jelent annak érdekében, hogy a közbeszerzések rendszere, a közpénz felhasználásának rendszere, ennek a hatékonysága és a közpénz védelme maradéktalanul megvalósulhasson.
Az elektronikus közbeszerzési rendszerrel kapcsolatos szabályozásnak és annak a törvényi szintre emelésének nagyon nagy jelentősége van, részben ezt tartalmazza ez a mostani javaslat. Vannak jogalkalmazást segítő, adminisztratív jellegű tehercsökkentéssel kapcsolatos javaslatok ebben a jogszabályban. A támogatásokra vonatkozó és a támogatások kedvezményezettjeire vonatkozó változtatások is adminisztratív tehercsökkenésben jelennek meg, és vannak az intézményeket érintő változások is, valamint a közbeszerzés felügyeletét, a felügyeleti rendszert erősítő változások és változtatások is.
Mi az elektronikus közbeszerzési rendszer, az úgynevezett EKR? Talán ezzel a rövidítéssel többször találkozhattak már. Most a közbeszerzési eljárásokat jórészt csak elektronikusan lehet kezdeményezni. Van egy állami, egy központi rendszer, egyébként szinte egy mintarendszerként is felfogható európai uniós szinten is, egy nagyon fejlett ilyen rendszerünk van, aminek a működésével kapcsolatban felvetődött problémák csak technikai jellegű problémák, tehát nem a működésével kapcsolatosak, nem a rendszerszintű problémák, hanem bizonyos technikai jellegű kérdések vetődtek fel. A technikai jellegű kérdéseket meg technikai szinten egyébként lehetett az elektronikus közbeszerzési rendszerrel kapcsolatban kezelni. Jól működik egyébként a háttér. A hátteret működtető NEKSZT Kft. is jól üzemelteti ez egy állami tulajdonú cég egyébként a rendszert.
Tehát maga a szabályozás és a szabályozás mögött működő rendszer is elég jól működik. Nyilván az európai uniós szabályozás változása miatt, amit természetesen a magyar jogban is érdemes követni, folyamatosan figyelemmel kell kísérni az elektronikus közbeszerzési rendszer változásait is. Részben erről is szól ez a mostani szabályozás, de a lényege e tekintetben az, hogy bizonyos rendeleti szintű szabályokat mert rendeletben voltak szabályozva az elektronikus közbeszerzési rendszerrel , tehát a rendszer üzemeltetésével kapcsolatos szabályokat érdemes átemelni törvényi szintre, a törvényi összhangot is megteremteni ezzel, hogy az elektronikus közbeszerzési rendszer egy olyan rendszer legyen, amelyik mögött egyébként ott áll a törvényi háttér, a törvényi erő és a törvényi garanciális szint is.
Erről szól tehát a közbeszerzési rendszer elektronikus részének módosításával kapcsolatos javaslat, ami a törvényi láb erősítését jelenti. Nagyon fontos a közbeszerzési rendszerrel kapcsolatban és az EKR működésével kapcsolatban is, hogy egy átláthatóan működő, gyorsan működő, egyszerűen működő rendszer legyen, aminek a működtetésén is így kell dolgozni, és így kell továbbfejleszteni magát az elektronikus közbeszerzési rendszert. Vannak olyan adminisztratív terhek, aminek a csökkentésével is érdemes foglalkozni itt a közbeszerzések kapcsán, és itt az adminisztratív terhek alatt például olyan változtatásokat értünk, amelyek miatt, kisebb hiányosságok miatt egy közbeszerzés esetén nem volt lehetősége hiánypótlás kiadására a közbeszerzés bonyolítójának sem és a kiírójának sem, tehát az ajánlatkérőnek sem. Azt szeretnénk elérni, hogy itt egy kicsit az átláthatóság érdekében szélesedjen az a lehetőség, amikor bizonyos esetekben, amelyek nagyon speciális esetek a speciális eset abban áll, hogy bizonyos olyan iratok pótlásáról beszélhetünk, ami tartalma szerint nem minősül hiánypótlásnak, tehát hiánypótlás elrendelésére speciálisan nincs lehetőség, és az az adott eset, akkor sincs már lehetőség rá, hanem egy más típusú módon kell az iratot pótolni, és vannak olyan speciális esetek, amikor ezt az iratpótlást már nem engedi meg a jogszabály. Itt szeretnénk erősíteni azt, hogy ezeket az egyébként technikai jellegű jogszabály-igazolásokat, amik általában rendelkezésre állnak, azokat lehessen a későbbiek során is csatolni a közbeszerzési eljárásban.
A közbeszerzési törvény 5. § (3) bekezdése tartalmazza azokat a szervezeteket, illetve feltételeket, amikor bizonyos támogatott szervezeteket, amikor nem az európai uniós közbeszerzési irányból következően, de támogatott szervezeteket közbeszerzési eljárás alá sorolja a jogszabály. Tehát itt az alanyi kört szélesíti ki a magyar jognak megfelelően, tehát a magyar jogban. Ez egyébként egy jelentős szélesítés az európai uniós szabályozáshoz képest. Ebben a szabályozásban érdemes egy áttekintést tenni, hiszen a mostani szabályozás egy nagyon széles kört von be abba a körbe, akiknek közbeszerzést kell lebonyolítani. Tehát abban az esetben, ha valaki, egy gazda, akár kisebb állami támogatásból meg akar venni egy traktort, akkor a magyar jogi szabályozás értelmében előállhatnak olyan esetek, ami persze számunkra és azt gondolom, mindenki számára furcsa, mondjuk, bizonyos esetekben közbeszerzési eljárást kellett lefolytatni.
Ezért a törvény meghatározza azt a kört és azt az összeghatárt, ami itt az uniós értékhatárral egyenértékű értékhatár. Tehát a 68 millió forintos értékhatárt emeltük be, illetve az építési beruházások esetében a 300 millió forintos értékhatárt, ami esetében már közbeszerzést kell lefolytatni. De az alatt viszont ezek a szervezetek, amik hangsúlyozottan azok a szervezetek, amelyek az európai uniós irányelv alá nem tartozó módon… az alapján kötelezettséget nem is eredményez közbeszerzés lefolytatására, de mégis a magyar jog kiterjesztően értelmezve az uniós szabályokat egy jóval szélesebb körre terjeszti ki a közbeszerzéseket, ott ne kelljen közbeszerzést lefolytatni, és kiveszi az alanyi körből az egyházakat, hiszen az egyházak olyan speciális helyzetben vannak, és a beszerzéseik is olyan speciálisak, aminél nem érdemes a közbeszerzési szabályokat fenntartani.
Egy általános társadalmi elvárás az is, hogy a közbeszerzések esetében a tisztesség, az ellenőrizhetőség, a valódi verseny, a gazdaságosság elvei minden szempontból érvényesüljenek is, és itt arra kell odafigyelni, hogy a közbeszerzési felügyeleti rendszer is elég erős legyen. Magyarországon ez a felügyeleti rendszer egyébként egy kétszintű felügyeleti rendszer, nyugodtan mondhatjuk így, hiszen az úgynevezett KFF, tehát az az állami szerv, ami egyébként a közbeszerzések felügyeletére hivatott, az állam által indított közbeszerzések esetében is egy komoly felügyeleti tevékenységet lát el.
(14.50)
Ugyanakkor ott van a Közbeszerzési Hatóság és a hatóság mellett működő döntőbizottság is, amely aztán az egész felett Európában egyébként egyedülálló módon és jóval erőteljesebben, mint más országokban… ilyen típusú szervek egyébként általában Európában nincsenek, koordinatív típusú szervek vannak, ilyen központi szerv egyébként, ami a közbeszerzések ellenőrzésével ilyen szinten foglalkozik, nincsen. Más konstrukcióban működik ez, vannak olyan államok, amelyekben sokkal lazább szabályozás létezik, mint Magyarország. Tehát összességében egyébként a magyar szabályozás egy elég szigorú szabályozás, egy elég szigorú ellenőrzési szabályozást is mutat. Nos, itt gondoltuk azt, hogy bizonyos pontosításokra szükség lehet az intézményrendszer erősítése érdekében, és a hatóság számára bizonyos feladatokat érdemes átadni annak érdekében, hogy a rendszer működése minél átláthatóbb legyen. Így például a közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékének vezetése egy fontos feladatkör, amelyet a Közbeszerzési Hatóság tud a későbbiekben vinni annak érdekében, hogy ezek a nyilvántartások az államtól elváló módon, mégis átlátható módon folyjanak a későbbiek során is.
A döntőbizottság személyügyi feltételei is kifejezetten fontosak abból a szempontból, hogy a döntőbizottság a maga munkáját a maga függetlensége területén tudja végezni. Így a személyi feltételekkel, a jogviszonnyal kapcsolatos szabályokat is tartalmazza ez a mostani jogszabály-módosítás, beleértve egyébként a javadalmazásra vonatkozó szabályozást is, hiszen arra különösen kell figyelni, érzékeny területről van szó, hogy az itteni jövedelmek, az itteni díjazás ne térjen el a piacon elérhető díjazástól, vagy jelentős eltérés ne legyen, hiszen itt olyan felelősségteljes munkáról van szó, amely az egész ország megítélését egyik oldalról, másrészt a közbeszerzési szabályok és a közbeszerzések jó működését teszi lehetővé, illetve teszi szükségessé Magyarországon.
Az elmúlt időszakban egyébként Magyarország több területen jelentős eredményeket ért el a közbeszerzésben. Így például hadd említsem meg, hogy voltak úgynevezett, és létezik ma is hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások, amelyeknek a számát is sikerült leszorítani, tehát jelentősen csökkent ezeknek a száma. Ezek az utóbbi időszak komoly változásai. A joggyakorlat megfelelő működése és különös tekintettel egyébként a kormányzat mellett működő közbeszerzési felügyeleti rendszer működése, jó működése teszi lehetővé. Azt gondolom, hogy megfelelően követi egyébként az európai uniós irányelveket, a joggyakorlatot az itteni alkalmazás, és a joggyakorlat alkalmazása alapján ezek a szűrők ma Magyarországon nagyon jól működnek.
Az intézményrendszer erősítését jelenti az is, hogy a döntőbizottságnál vannak olyan esetek, amikor hivatalból kezdeményezhet eljárást, és a hivatalbóli eljárás kezdeményezésének jogát, amit a döntőbizottságnál kell kezdeményezni, az uniós források felhasználásáért felelős miniszternek, azaz az innovációért és technológiáért felelős miniszternek is megadja most már a közbeszerzési törvény, tehát ennek megfelelően széles körű olyan lehetőség van, amely a jogorvoslati rendszer, a felügyeleti rendszer erősítését jelenti a továbbiakban.
Tehát összességében elmondható, hogy most már a gyakorlati tapasztalatok is beépítésre kerültek a közbeszerzési törvénybe, tehát ez a javaslat a közbeszerzési rendszer erősítését szolgálja. Egyrészt tehát a javaslat az elektronikus közbeszerzési rendszer erősítését, a szabályozási környezetének a világossá tételét és egyértelművé tételét is szolgálja, másrészt az eljárások egyszerűsítését, gyorsabbá tételét, harmadrészben pedig a felügyeletet ellátó intézményrendszer megerősítését.
Kérem képviselőtársaimat, hogy ezt a törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)